Nem csak az északi partra igaz, hogy érdemes eltávolodni a tótól, és felfedezni valamilyen kevésbé ismert látnivalót. Ilyen az elnéptelenedett, szellemfaluvá vált Kakpusztát bemutató tanösvény, vagy a déli parti Csopak pusztakápolnája, de az apró Somogytúr is, ahol egy Párizsban is elismert magyar festő életművének főbb alkotásait tekinthetjük meg.
A Balatonlellétől 12 km-re fekvő, valamivel több mint 400 fős falu a '30-as években még jelentős településnek számított, a környező puszták és kis falvak központja volt. A Kunffy Lajos Emlékháznak otthont adó Kunffy-kúria (vagy egykori Bosnyák-kúria) a település központjában épült fel. A kapun belépve szépen gondozott parkban találjuk magunkat, ahol már eleve felüdülés a nagy melegben sétálgatni. A kapuhoz közeli, kívülről is lenyűgöző, timpanonnal és dór oszlopokkal díszített fehér épületet zárva találjuk, de egy kis kérdezősködés a faluban, és megtudjuk, hogy ez az épület maga a műterem, az emlékház pedig egy kicsit beljebb helyezkedik el a birtokon.
Különös hangulatú múzeumba érkezünk: egy festő alkotó- és élettere találkozik itt. Az 1958 óta látogatható emlékházban és a műteremben Kunffy Lajos 120 festménye, a művészotthon eredeti bútorai és relikviái láthatók. Korabeli fotók, családi felvételek fogadnak az előtérben, pillanatképek engednek betekintést a művész életébe: láthatjuk őt munka, lovaglás és séta közben is – egy szakállas, keménykalapos úr néz vissza ránk szigorúan.
A párizsi szalonoktól a somogytúri nyugalomig
Kunffy Lajos (1869–1962) a plein air festészet egyik híres képviselője. A fiatal festő egyszerre tanult jogot és folytatta művészeti tanulmányait az Iparrajziskolában és Vágó Pál műtermében. Járt Hollósy Simon müncheni magániskolájába, az ottani Akadémiára, de tanult a párizsi Julian Akadémián is. Másfél évtizeden át élt Párizsban, ahol a Becsületrend lovagkeresztjét is megkapta, rendszeresen szerepelt a kiállítótermekben és a társasági életből is kivette a részét.
A családi birtok volt a bázis, ahová Párizsból és Budapestről is visszajárt alkotni, inspirációt szerezni, 1934-ben pedig végleg Somogytúrra költözött. (A kúria egyébként egy másik művészhez, Zichy Mihályhoz is köthető: anyai nagyszüleitől, Eperjessyéktől vásárolta meg Kunffy Lajos nagyapja 1888-ban.) Kunffy nemcsak a képeiből élt, földbirtokosként jövedelmező gazdaságot vezetett. Az 1000 holdas somogytúri birtokon a falusi embereket, a somogyi tájat és a cigányok életét örökítette meg, és az itt készült festményeit ősszel már a párizsi szalonokban csodálhatták a rajongói.
Ahogy sétálunk az eredeti bútorokkal berendezett szobákban, szinte látjuk magunk előtt, hogyan élt itt a festő és felesége, Tiller Ella zongoraművésznő – ő álmodta meg az enteriőröket, válogatta össze a bútorokat. A festőnél vendégszoba is volt a nyáron itt alkotó festők elszállásolására. Olyan művészeket látott vendégül a művésztelepen, mint Rippl-Rónai József, Edvi Illés Aladár, Szlányi Lajos, Z. Soós István és a cigányképeket festő Iványi Grünwald Béla.
Az akadémizmustól a cigányképekig
A tágas műterem 1909-ben épült a festő tervei alapján. A művész számára szentély volt ez a hely. Itt a festő életművének legfontosabb alkotásait láthatjuk, időrendi sorrendben. Nyomon követhetjük, hogyan jutott el az akadémizmustól és Munkácsy Mihály hatásától a szecesszión át a naturalizmusig, az impresszionizmusig és a realizmusig.
A bibliai jeleneteket (Jób, 1896) később felváltották a paraszti élet eseményeit ábrázoló képek (Somogytúri gyermektemetés, 1907), még később pedig a realizmus (Mezőgazdasági munkáscsalád-triptichon, 1926), illetve a cigányképek. A természeti népek világa a századfordulós festészet egyik felkapott témája lett – gondoljunk csak Gaugain Tahitin készült alkotásaira –, így Kunffy a somogytúri birtok környékén élő teknővájó cigányok életét kezdte ábrázolni az 1900-as évek elején. Ezekkel olyan sikert aratott Párizsban, hogy még a képek vázlatait is megvásárolták tőle.
A műteremhez tartozik még egy kisebb helyiség is. Ez fűthető volt, a festő itt alkotott a téli napokon. A „kis” műteremben most a külföldön töltött évek polgári témáit bemutató képek láthatók.
Kunffy Lajos képeinek csak egy töredékét láthatjuk a múzeumban és a műteremben – ezek és a berendezési tárgyak a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum tulajdonában vannak. A kb. 2000 képből álló életmű nagy része elveszett, illetve magánkézben van, sok festmény a Magyar Nemzeti Galériába és különféle magángyűjteményekbe került. Még a művész életében, 1958-ban állandó kiállítássá alakították a képtárat.
Mielőtt tovább indulunk, érdemes egy sétát tenni a kúria parkjában is – XIX. századi szobrokat láthatunk és itt találjuk a festő sírját is.
Ezt a cikket 2019-ben publikáltuk először. A Kunffy Lajos Emlékház látogatásához 2023. április 30-ig előzetes bejelentkezés szükséges.
A cikkhez az alábbi forrásokat használtuk:
- A Wikipedia Kunffy Lajosról szóló szócikke
- Horváth Lajos, Kunffy Lajos cigányképei, Kaposvár, Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006.
