Mennyibe került egy hét nyaralás a Balatonon az ötvenes-hatvanas években?

A zuhogó esőből szinte azonnal a ragyogó napsütésbe kerülünk, ahogy olvasni kezdjük a művelődési ház aulájában kiállított plakátok szövegét. A nyomtatványok egyetlen pillanat alatt varázsolnak egy olyan időszakba, amelyet már csak a szüleink, de még inkább a nagyszüleink történeteiből ismerünk. Több mint fél évszázadot repülünk vissza az időben, ahogy nézzük a koncertekre, sporteseményekre, irodalmi estekre csábító plakátokat.

Ma már nehéz elképzelni, milyen hatást válthattak ki az 1950-es évek végén vagy az 1960-as évek elején ezek nyomtatványok: a fonyódiak és a nyaralók szinte csak ezek alapján értesültek az eseményekről, hiszen akkoriban még nem a televíziózás állt az emberek életének a középpontjában.

A kiállítás a nemzetközi úttörőtalálkozó eseményével indít (1968-at írunk), majd egy kézzel készült plakát a Sportbálra invitál, ahol büfével, zenével, tombolával várnak – és a plakát aljára még azt is odabiggyesztették, hogy másnap focimeccs lesz, a Fonyód a Marcali ellen játszik. A Stella nevű zenekar kézzel készült plakátján fotókivágásokkal illusztrálták a zenészeket, egy másik plakát irodalmi estre hív. Olyan érzésünk támad, hogy minden koncerten, bálon és meccsen ott szeretnénk lenni, ha egy időgép egyszer csak visszavinne minket a piros műbőr foteles eszpresszók, piros-kék gumimatracok és úttörőtáborok világába.

A Kádár-korszak szabadidős életének lenyomata

Bata Lőrinc az 50-es évek közepétől járta Fonyódot és a Balaton-parti településeket és kezdte gyűjteni a fonyódi és a balatoni események, rendezvények plakátjait, szórólapjait, meghívóit, a településeket ismertető prospektusokat. Gyűjteményében újságcikkek, lapkivágatok, korabeli újságoldalak és fonyódi szolgáltatók, szolgáltatások hirdetményei is helyet kaptak. A plakátokat a padlásán tárolta évtizedeken keresztül, majd a kordokumentumok a gyűjtő halála után unokahúga, Bata Márta adományaként a fonyódi könyvtárba kerültek. Itt sokáig a raktár mélyén porosodtak.

Bata Lőrinc a plakátok, szórólapok hátoldalának jobb alsó részébe feljegyezte monogramját, aláhúzta, majd a vonal alatt közölte a dátumot, amikor a plakátot begyűjtötte. Néha azt is jelezte, hogy milyen körülmények között szerezte a plakátot: a törmelékek közül, egy kerítésről, egy fáról vagy a kirakatból szedte le. Azt is megjegyezte, ha elmaradt vagy ha jól sikerült a műsor.

A kiállításon látható plakátok csak töredékét adják Bata Lőrinc hatalmas hagyatékának. Az első nyomtatvány, ami a gyűjteményébe került, 1955-ből maradt fenn, az utolsó plakát pedig a 80-as évek végéről származik. Ebből következik az is, hogy 

„elkerülhetetlen bizonyos ideológiai vonatkozások ábrázolása. A késői Rákosi-kor és a teljes szocialista korszak, az úgynevezett Kádár-korszak hétköznapi, szabadidős életének szinte teljes lenyomata ez a gyűjtemény és válogatás” 

– írja Varga István könyvtáros és helytörténész, a kiállítás ötletgazdája a Halló, itt Balaton! című, a kiállítás anyagáról szóló könyvében.

A nyaraláshoz az esti szórakozás is hozzátartozott

A II. világháború után megváltozott a nyaralók élete: a kommunista rendszer sok magánépületet államosított, szakszervezeti, vállalati, tanácsi üdülők jöttek létre. A tömeges turizmus időszakában felmerült a jogos igény, hogy többféle szórakozási lehetőséget biztosítsanak a megfáradt dolgozóknak. A nyaraláshoz nemcsak a strandidő és a napfény tartozott hozzá, hanem a szép nyári estéken a kellemes szórakozás és a művészi élmény is.

A Fonyódi Szabadtéri Színpad műsorát az Országos Rendező Iroda (ORI) – a könnyűzenéért és a belföldi koncertszervezésért felelős, állami monopólium jellegű szervezet – felügyelte. A szórakozni vágyók a Slágerhullám vagy a Halló, itt Balaton! koncertsorozat valamelyik estjét tekinthették meg. Utóbbi júniustól szeptemberig tartott, változatos zenei stílusa hatalmas tömegeket mozgatott meg.

1968-ban Fonyódon is trapéznadrágos, hosszú hajú fiatalok borzolhatták a kedélyeket az Illés zenekar „hangversenyén”, amin Dévényi Tibor konferált, de fellépett a településen a Metro, az Omega és Koncz Zsuzsa is. A kor szupersztárjai voltak ők, ezek a koncertek éppúgy kihagyhatatlannak számítottak, mint ma a part menti fesztiválok húzóneveinek fellépései. 1971-ben Korda György, Harangozó Teréz, Hofi Géza és Koós János műsoráról adtak hírt a plakátok.

A zenei események mellett számos sportrendezvényt is így hirdettek annak idején. Rendeztek Fonyódon magyar–szovjet–bolgár nemzetközi kerékpárversenyt is, és mintegy 500 szurkoló kísérte figyelemmel a nemzetközi labdarúgó-mérkőzést, ahol a fonyódi Petőfi és az NDK-ból érkező Kali Werra csapata csapott össze. Egy másik plakáton feltüntetik helyi focisták nevét is, akik ez alapján valószínűleg lokális hírességnek számítottak.

Egy hét a Balatonon: megkérték az árát akkor is

Azt is megtudjuk, hogy mennyibe került egy hét üdülés a Balatonon vasárnaptól vasárnapig magánházakban, 2-3 ágyas szobákban, főétkezések nélkül. Siófokon 564 Ft volt ez az ár, ebben egy tó körüli autóbuszkirándulás is benne volt, Balatonlellén 420 Ft, Fonyódon csak 389 Ft volt a tarifa. Júniusban és szeptemberben egyébként kedvezőbb áron lehetett pihenni. (Összehasonlításképp: a havi átlagbér a 60-as évek elején kb. 1600, az évtized végén 2000 Ft volt.)

A kiállításon láthatók a fonyódi Balaton Áruház megnyitását hirdető plakátok (1960. április 2.), és a Rianás étterem megszűnéséről is így szereztek tudomást a vendégek.

A gyűjteményben a fonyódi események dominálnak, de Bata Lőrinc a Balaton más településeiről is szerzett plakátokat. Találkozhatunk Badacsony, Balatonberény, Balatonboglár, Balatonföldvár, Balatonfüred, Balatonlelle, Balatonszentgyörgy, Keszthely, Siófok és Tihany rendezvényeivel is.

Sportbál, aztán egy kis disznóvágás

A kiállítás ötlete a koronavírus-járvány alatt született meg, amikor a fonyódi könyvtár zárva tartott, meséli Varga István. Hogy hasznosan teljen a zárvatartás alatt az idő, nekilátott kollégáival és Kajetán Jácint fotóssal a gyűjtemény digitalizálásának:

„Teljesen szubjektív válogatás volt ez a részemről. Az volt a cél, hogy többféle téma is szerepeljen, legyen komoly- és könnyűzenei, művészeti eseményt, képzőművészeti kiállítást, irodalmi estet és sporteseményt hirdető plakát is, és megjelenjenek különféle szolgáltatók hirdetményei is.”

Amikor a kedvenceiről kérdezzük, a helytörténész a Huszka Jenő-emlékhangversenyek plakátjait emeli ki, melyekből 5-6 példány található a gyűjteményben. A híres operetteket jegyző zeneszerző több mint 40 éven át nyaralt bélatelepi villájában, és már a 60-as években rendeztek hangversenyeket az emlékére, amelyeken a kor legnevesebb művészei léptek fel, meséli a helytörténész.

Varga István kiemeli a somogyi származású Fodor András költő író-olvasó találkozóját is, amelyre 1968 októberében került sor az akkoriban megnyílt Panoráma étteremben. Ez is bizonyíték arra, hogy már akkor is felmerült a programszervezőkben a szezonhosszabbítás gondolata. „Ez olyan kedves plakát, amire nemcsak a programot írták rá, hanem azt is, hogy ugyanitt lesz disznótor, zene és tánc is” – teszi hozzá Varga István.

A kiállítás május végéig látogatható, de nem kizárt, hogy a letűnt nyarak emlékei máshol is láthatók lesznek. A helytörténész szívesen bemutatná a nem Fonyód tematikájú plakátokat a vonatkozó balatoni településeken vagy akár Budapesten is.

A kiállítás 2023. július 12-ig látogatható a Fonyódi Művelődési Központban.