Meredek löszfalak között, elvarázsolt tájon vezet az út a Siófok közelében található ságvári Bújó-likhoz. Amíg elérjük, a somogyi tájból és a balatoni panorámából is kapunk egy kis ízelítőt.
Ságvár Siófoktól délre, az M7-es autópályától mindössze 5 km-re található. Már 17 000 évvel ezelőtt lakott volt a környéke, találtak leleteket a bronz- és a rézkorból is. A Dunántúl egyik legrégebben alapított települése, az ókori rómaiak Tricciana néven nagybirtokközpontot hoztak létre itt, és mivel a mai Ságvár közelében találkozott az Arrabonát és Sopianaét összekötő, valamint a mai Keszthely és Adony között húzódó út, egy erőd is épült a településen.
![](https://welovebalaton.hu/i/fc/sagvar-bujo-lik-korosi-tamas-14.exact1980w.jpg)
A XI–XII. században Ság falut a kabar törzs tagjai lakták, a település volt a pannonhalmi apátság, a dömösi monostor, a székesfehérvári őrkanonok birtoka is. A várral is rendelkező település aztán török kézre került, a közeli Tömlöc-hegy arról kapta a nevét, hogy itt volt a törökök egyik jelentős börtöne.
Löszfalak és mélyutak
A Bújó-likhoz a falu temetője mellől, a Petőfi Sándor
utcából indul a kb. másfél km hosszú út. Rövid séta után egy tábla jelzi, hogy
jobbra kell fordulni, itt egy parkolásra alkalmas terület is található. A sárga
jelzést követjük, de az útvonal végig egyértelmű.
Egy idő után különös hangulatú, meredek löszfalakkal szegélyezett úton haladunk. A falak tetejéről kis présházak, nyaralók néznek le ránk, a löszfalakból gyökerek állnak ki.
![](https://welovebalaton.hu/i/19/sagvar-bujo-lik-korosi-tamas-9.exact1980w.jpg)
![](https://welovebalaton.hu/i/19/sagvar-bujo-lik-korosi-tamas-6.exact1980w.jpg)
A Külső-Somogy Magyarország legnagyobb összefüggő löszterülete. Ságvár a Somogyi-halomvidéknek nevezett táj határán fekszik, a tájat a löszre jellemző sajátos felszínformák – a löszvölgyek és a löszmélyutak – jellemzik.
![](https://welovebalaton.hu/i/ce/sagvar-bujo-lik-korosi-tamas-34.exact1980w.jpg)
![](https://welovebalaton.hu/i/10/sagvar-bujo-lik-korosi-tamas-31.exact1980w.jpg)
A hármas elágazásnál először tanácstalanok vagyunk, de elég kicsit alaposabban körülnézni, és megtaláljuk a sárga jelzést és a fatáblát.
![](https://welovebalaton.hu/i/45/sagvar-bujo-lik-korosi-tamas-3.exact1980w.jpg)
![](https://welovebalaton.hu/i/05/sagvar-bujo-lik-korosi-tamas-10.exact1980w.jpg)
Innen egy hosszú kaptató vezet a Landor-hegy dűlőjére, ahonnan gyönyörű a kilátás a Balatonra.
![](https://welovebalaton.hu/i/73/sagvar-bujo-lik-korosi-tamas-29.exact1980w.jpg)
![](https://welovebalaton.hu/i/fc/sagvar-bujo-lik-korosi-tamas-14.exact1980w.jpg)
![](https://welovebalaton.hu/i/b8/sagvar-bujo-lik-korosi-tamas-12.exact1980w.jpg)
Itt még semmi nem utal arra, hogy már közel vagyunk a célhoz, de néhány lépés egy szűk ösvényen, és máris a fura alagút előtt állunk.
![](https://welovebalaton.hu/i/8c/sagvar-bujo-lik-korosi-tamas-28.exact1980w.jpg)
A Bújó-lik egy több mint 21 méter mély, kb. 2 méter széles alagút, amely átlagosan 1,75 méter magas. Történetéről eddig nem találtak írott forrásokat, így marad a szájhagyomány. Bármennyire mesebeli is az idevezető út, a Bújó-lik történetében semmilyen misztikus elem nincs, létrejötte oka a praktikum volt.
![](https://welovebalaton.hu/i/85/sagvar-bujo-lik-korosi-tamas-27.exact1980w.jpg)
A történetet a járat mellett kihelyezett tábla szerint egy 90 éves bácsi, Kása István mesélte el az 1950-es években. Még gyerekkorában úgy hallotta, hogy az átjáró kialakítása Csicsvai Vasas András református lelkész ötlete volt, akinek a hegy túloldalán volt szőlője.
![](https://welovebalaton.hu/i/3b/sagvar-bujo-lik-korosi-tamas-18.exact1980w.jpg)
Az egyik évben nagyon sok bort tudott készíteni a gazdag szőlőtermésből. Kitett a hegy két oldalára egy-egy teli boroshordót, amiből bárki ihatott, aki segített alagutat ásni a dombba. Nem meglepő módon így hamar el is készült a Bújó-lik, ami eredetileg olyan magas és széles volt, hogy lovas kocsival is át lehetett hajtani rajta. Az alagút azóta feltöltődött, alacsonyabb termetű túrázók anélkül átsétálhatnak rajta, hogy be kelljen húzni a nyakukat. A járat közepén található görbület azt bizonyítja, hogy két oldalról történt az ásás.
![](https://welovebalaton.hu/i/af/sagvar-bujo-lik-korosi-tamas-20.exact1980w.jpg)
Az alagút kiásása valamikor 1800 és 1832 között történhetett, mert ebben az időszakban szolgált Ságváron az említett lelkész. Az 1920-as évek után egyébként Lyukas-dombként említik a helyet, de ezt a nevet valószínűleg nem ságváriak adták, a községben ugyanis ekkoriban nem a lyukas, hanem a likas formát használták, olvasható a ságvári önkormányzat honlapján.
![](https://welovebalaton.hu/i/12/sagvar-bujo-lik-korosi-tamas-25.exact1980w.jpg)
Különös élmény átsétálni az alagúton. Egy pillanatra egy időutazós fantasy is beugrik, ahol a járat túloldalán egy másik korba kerülnek a főszereplők.
![](https://welovebalaton.hu/i/e9/sagvar-bujo-lik-korosi-tamas-26.exact1980w.jpg)
A hegybe vájt folyosó túloldalán minket továbbra is 2023 októbere és egy erdős táj fogad. Innen folytatódik az út: akinek belefér
egy félnapos kirándulás, egy Ságvárról induló körtúra keretében el lehet érni az egykor búvóhelyként
ismert Betyár-barlanghoz, a Képes-fához, ehhez az állítólag 300 éves tölgyfához, majd
a Böre-várhoz, aminek helyét romok már nem, csak a domborzat jelzi.
A Bújó-lik egy rövid, kellemes túra kis kaptatóval, amit akár télen is be lehet vállalni, ha nem túl nagy a sár.