A Hertelendy család az egyik legnagyobb ősi nemesi család, a családfájuk 1481-től levezethető a mai napig. A família eredete ugyanakkor egy kicsit rejtélyes, mivel több dunántúli megyében is volt Hertelend nevű település. A nyelvészek egy csoportja szerint ugyanakkor a mai Anglia területén található Hertelandban (ma a Devon megyei Hertland) kell keresnünk a család gyökereit, és a település az azonos nevű, normann, francia és angol felmenőkkel rendelkező család birtoka volt. A címerük is hasonlóságot mutat a Hertelendy család címerével.
Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a köznemesi család a török harcok idején „emelkedett fel” és kapott jelentős birtokadományokat. A 15. században a zalai Vindornyalakra települtek (pontosabban az egyik ág), a 16. században pedig az összeírások már Lesencetomaj falu birtokosaiként említik őket. Földterületeiknek és házassági politikájuknak köszönhetően a 18. századra Magyarország egyik legjelentősebb nemesi családjává váltak.
A gőzhajózás másik atyja és a háborús szabadságharcos
Az egyik leghíresebb leszármazottjuk Hertelendy Károly volt, aki harcolt az 1809-es győri csatában Napóleon seregei ellen (erről könyvet is írt), később belevetette magát a politikai életbe, Zala vármegye követeként részt vett a reformkori országgyűléseken. A „megfontolva haladók” táborába tartozott, éső volt az, aki Széchenyi Istvánt inspirálta a balatoni gőzhajózás megvalósítására. Legalább annyira kivette a részét a munkából, mint a gróf: támogatókat és részvényeseket gyűjtött és ő volt az, aki az 1848-as forradalom kitörése és Széchenyi lelki összeomlása után is működtette a hajótársaságot.
Fia, Hertelendy Kálmán vármegyei tisztviselő és Kossuth kapitánya volt a 47. zalai önkéntes honvédzászlóaljban. Ők ütköztek meg először 1849. május 21-én hajnalban Budavár ostrománál a védőkkel a Szent György téren, és Hertelendy Kálmán lövése végzett az osztrák védősereg parancsnokával, Heinrich Hentzi vezérőrnaggyal, megfordítva a harc menetét. A dicsőség nem egyértelműen az övé, más források szerint még két másik katona is leadott lövést, és nem lehet tudni pontosan, melyikük végzett az ellenség parancsnokával.
Elvarázsolt kastély, tüntető cselédek
Hertelendy Ferenc 21 évesen örökölte meg a család lesencetomaji birtokait és a hozzá tartozó nagy majorsági épületeket. Az arisztokrata sokat tett azért, hogy megmentse a Balaton szőlőit a filoxéravész után, és támogatta a Balaton északi partján a vasútvonal megvalósulását. Később országgyűlési képviselő és az Osztrák-Magyar Bank Főtanácsosa lett, magánélete azonban nem alakult olyan fényesen, mint a karrierje. Első felesége fiatalon meghalt.
Sok évvel később házasodott újra. A tomaji birtok új asszonya, Gaál Irén sokat szerepelt a lapokban fényűző társasági életének köszönhetően, és nem kizárt, hogy az ő ötlete volt a kastély építése – illetve a régi családi kúria átépítése – is. Talán meg akart szabadulni a korábbi, szomorú emlékektől, de az is lehet, hogy reprezentatív, életmódjához méltó kastélyt akart. Bármelyik is igaz, a birtokon szolgáló, nyomor szélén tengődő helyiek nem nézték jó szemmel ezt a szintű költekezést.
A kastély az akkoriban divatos, középkori elemeket is felvonultató, gótizáló romantikus stílusban épült meg, tornyokkal, bástyákkal. A 15 szobás, 2 konyhával és 4 toalettel ellátott épülethez Olaszországból hozattak építőanyagokat. Hertelendy korábbi, szőlészeti szakmai útjai során jutott el észak-olaszországi és spanyol tájakra, és úgy gondolta, egy kis mediterrán szigetet hoz létre Lesencetomajon is. A kastély építéséről nem maradt fent sok forrás, de egy 1902-ből származó fényképen már látszik, hogy milyen fényűző lakóhelyet álmodtak meg a feleségével. A kastélyban biliárdtermet is berendeztek, a pincében kialakítottak egy medencét. A park angolkertjébe növényritkaságokat és örökzöld mediterrán növényeket ültettek.
1896 decemberében kisebb lázadás tört ki a helyiek között, amikor Hertelendy Ferenc lezáratta a falu főutcáját, hogy annak a kastélya előtt levő szakaszát kisajátítsa és a kastélyparkba olvassza. Gondoskodott egy másik, ív alakú útról az eredeti helyett, de a helyieket ez nem kárpótolta, szétszedték a korlátokat. Csak olaj volt a tűzre, amikor néhány embert letartóztattak, a falusiak nem voltak hajlandóak felvenni a munkát,és megfenyegették a birtokost. A család ekkor összepakolt, és Bécsbe költözött egy időre. Amikor a kedélyek lecsillapodtak, visszatértek. Folytatták fényűző életüket: gyakran rendeztek hajnali vadászatokat, villásreggelit adtak, és saját strandjuk volt Balatonedericsen.
Egy kastély végnapjai
Az évek során a mesés gazdagság eltűnt, a birtok mérete az 1910-es évekre az ötödére csökkent. 1919-ben a tanácsköztársaság megbuktatására törekvő szervezkedést, amiben Hertelendy is részt vett, leleplezték. A nemes önkezével vetett véget életének a kastélyában, attól való félelmében, hogy letartóztatják, és elveszíti birtokait.
Özvegye és két gyermeke, illetve a családjuk a második világháború végéig élt itt, nagyon rossz anyagi körülmények között. A birtok hatalmas fáit kivágatták és eladták, a padlót eltüzelték. 1945-ben a kastélyt lebontották, a legidősebb lesencetomajiak pedig még emlékeznek arra, hogy az emberek talicskán hordták szét, ami használható volt. (Néhány visszavásárolt műtárgyat azóta a tapolcai Városi Múzeumban látható gyűjteményében őriznek.)
Lesencetomaj másik kastélya, a Nedecky-család egykori otthona ma is áll, pszichiátriai betegek bentlakásos intézményének ad otthont.
A cikkhez a következő forrásokat használtuk:
- Herczeg Renáta: A lesencetomaji Hertelendy-kastély, Múlt-kor, 2012. tél.
- Szám Dorottya: Lesencetomaj története, 2018.
- Hangodi László történész-főmuzeológus iránymutatásai.
Ezt a cikket 2020-ban publikáltuk először.
