Balatonfüred reformkori városrészének ikonikus épületét, az 1400 négyzetméteres, felújított Esterházy-kastélyt május 18-án adták át. Egy korabeli utazást kísérhetünk végig a nyaralástörténeti kiállításon, de a Tagore sétány elődje és az Anna-bál múltját idéző hangulat is megjelenik a falakon belül. Az épületet úgy sikerült megújítani a látványos installációkkal, hogy közben klasszikus vonásait is megtartották, például a restaurálás során feltárt régi falfestmények is megtalálhatók az egyik teremben. Megnéztük az Esterházy-kastélyt.
A bejáratához érve egy letisztult külső terasz és egy szintén minimalista jegyeket hordozó, hatalmas belső tér fogad minket. Mint később megtudjuk, a kocsiszín és az istálló egykori helyén jutottunk be az épületbe.
A kastélyt 1782-ben építette gróf Esterházy Kázmér, Zólyom vármegye főispánja családi nyaralónak. Akkoriban ez esett a legközelebb a környék gyógyvizéhez, a savanyúvízhez. A szomszédságokban megjelenő egyre több reformkori épület miatt a csendes nyaralóhely nyüzsgő élettel telt meg az évek alatt, ezért négy évvel később megszabadultak a kastélytól, ami a Tihanyi Bencés Apátság tulajdonába került. Először vendégfogadóként, később pedig szállodaként, nyomdaként és munkásüdülőként funkcionált. Első emeletet a 19. században kapott az épület, a második pedig a 20. században került rá. Az idei átadás és az ezt megelőző felújítás előtti hosszú években üresen, elhagyatottan állt.
Egy színes világ a vakolat mögött
Amikor a földszinti teremben a restaurátor lecsiszolta a felső réteget, érdekes és gazdag növényi ornamentikát talált, ami pálmákat, fenyőket, bambuszokat, kaktuszokat és egyéb kúszónövényeket ábrázol. A szekkótechnikával (száraz vakolatra festéssel) készült falfestmények a művészettörténeti szakértők szerint a szecesszió és a klasszicizmus jegyeit hordozzák.
Az újjászületés
A kastélyt Balatonfüred kulturális közösségi látogatóközpontként álmodta újra. A szintek helyet adnak a reformkori és a kiegyezés korabeli balatoni élet bemutatásának, és a város fürdőkultúrája is megismerhető, a második emeleten pedig a Tagore sétány elődjének hangulatát és az Anna-bál történetét lehet alaposabban megismerni.
A 19. századi utazó állomásai, azaz a lejutás, a megérkezés, a bejelentkezés a fürdőigazgatónál és a programkeresés is mind nyomon követhető. Egy teremben Simon Zsigmond tihanyi apáttal és Écsy Lászlóval is „találkoztunk″, akinek a fürdőfejlődést köszönhetjük. A teremben Jókai Mór Écsynek adott ajándéka (egy ezüstkehely) vagy a főúri vendégek körétől kapott ivókürt is megtalálható. A régi úri közönség sem akármilyen pohárból itta a savanyúvizet,
mindenkinek saját pohara volt.
A korabeli vendégek egyik központi programja volt a balatoni gőzhajózás, amit többek között egy igazi hajófedélzetnek berendezett teremben ismerhetünk meg alaposabban. Itt az is kiderül, hogy Blaha Lujza, korának legnagyobb celebje miért döntött úgy, hogy
soha többet nem vitorlázik.
Az úszás ritkaság volt
Mindenki azt gondolhatja, hogy a fürdőzés természetes volt, de inkább érdekesnek számított, ha valaki a mély vízbe merészkedett. A Balaton elsősorban a mindennapi életet szolgálta, termeltek, arattak, a tó vizében pedig az állatokat mosdatták, itatták. Bár a korabeli források utalnak az ember vízszeretetére, és a fürdőhely kifejezést is használták, az úszás kevésbé volt megszokott: a törökök által elfoglalt komp legénységének fele például a „vízen futva elszaladott”, az egyik legtöbb áldozatot követelő kompszerencsétlenségről pedig kiderült, hogy
a kompvezető az utasok rémületére alkalmanként kiugrott a vízbe és úszott egyet a hajó körül.
A látogatóközpontra érdemes időt szánni, hatalmas mennyiségű ismeretanyag, látványos installációk és érdekes történetek várnak azokra, akik kíváncsiak a felújított épületre. Az Esterházy-kastély közelebb hozza a Balatonfüredi múlt kikapcsolódási szokásait, színesíti alapból is gazdag kulturális életét, és nem utolsósorban kiváló program rossz idő esetén is.
Elérhetőség
Esterházy-kastély Látogatóközpont
(Borítókép: Kőrösi Tamás - We Love Balaton)
