Fonyódról vagy Balatonbogláron át Lengyeltótin keresztül Kaposvár irányába haladva, Somogyváron kell letérni Somogyvámos irányába, ahol megtaláljuk Krisna-völgyet. Ennek a helyszínnek, mint egy igazán jó könyvnek, minden életszakaszban más és más értéke ragad magával. Teljesen más arcát mutatja tavasszal, ősszel és télen, és teljesen más, amikor az ember egy olyan színes fesztivál forgatagában találja magát, mint a minden évben, idén 29. alkalommal megrendezett Krisna-völgyi Búcsú.
Színek, ízek és illatok kavalkádja
A mesés Krisna-völgyi Búcsú a völgy legnagyobb ünnepe, ahol kicsik és nagyok is találhatnak kedvükre való programot. A megszentelt helyszíneken, mint a bejárat közelében lévő Sríla Prabhupáda-emlékhelyen vagy a 108 lépéses Mantra tanösvényen, ahol 108 Hare Krisna mantrát mondhatunk el, mindenki befelé fordulhat, lélekben is megérkezhet Krisna-völgybe, bármilyen vallás követője.
A fesztivál emellett egy igazi összművészeti kavalkád, hiszen a templom melletti színpadon egymást váltják a programok. Az indiai táncbemutatók, Krisna életét bemutató történetek, illetve itt házasodnak össze egy indiai esküvő keretében a Krisna-hívő fiatalok.
Akit mélyebben is érdekel a vallás, az élet értelme vagy éppen a boldogság keresése, a szerzetesek szívesen beszélgetnek különböző témáról az ide érkezőkkel. Személyesen találkozhattunk Sivaráma Szvámival is, aki a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének vezető lelkésze, a völgy alapítója, és egy igazán karizmatikus személyiség – idén 75 éves korában a Balaton-átúszáson is részt vett. Még 1956-ban vándorolt ki családjával Kanadába, ahol a későbbiekben találkozott a Krisna-hittel. 1987-től mint a hit terjesztője rendszeresen látogatta Budapestet, ám az elnyomó kommunista környezet miatt titokban és álruhában érkezett a fővárosba. Majd 1990-ben, a rendszerváltás után megnyílt az első Hare Krisna Templom Budapesten, és ahogy érkeztek az érdeklődők, tanítványokat kezdett elfogadni. Mindemellett elindította a mai napig működő ISKCON Ételt az Életért elnevezésű ételosztó segélyszervezetét Magyarországon, Govinda néven több vegetáriánus éttermet is nyitottak országszerte, illetve kezdeményezte a Ratha-yātrā Szekérfesztiválok bemutatását Budapesten, amit minden év utolsó júliusi szombatján rendeznek meg.
A búcsú során rövidebb, vezetett séták során betekinthetünk az itt lakók életébe, a tehenészet működésébe vagy éppen az itt folyó mezőgazdaság mindennapjaiba. Megtudhatjuk többek között, hogy nem használnak elektromos áramot, gyertyával vagy napelemmel világítanak, fával főznek és fűtenek, az aratást, szántást és vetést többnyire kézi erővel vagy ökrökkel végzik, az itt élők sokkal kevesebb vizet használnak, mint egy átlag magyar háztartásban, illetve saját óvodájuk, iskolájuk és gimnáziumuk is van. A környékbeliek és érdeklődők számára évente több alkalommal hirdetnek vallási vagy gyakorlati workshopokat, ahol tanulhatunk például a vegyszermentes kertészkedésről, vagy éppen az indiai vegetáriánus konyha alapjait is elleshetjük.
A színes vásári forgatagban beszerezhetünk indiai kendőket, ruhákat, füstölőket, Krisna-völgyben készült élelmiszereket, mézet, ékszereket, szappanokat és kézműves termékeket is, vagy akár egy frangipánit, vagyis templomfát is, amelynek nemcsak a virága gyönyörű, hanem az illata is varázslatos.
Kihagyhatatlan a búcsú idején több helyszínen is megtalálható Govinda étterem (Budapesten is felkereshetitek őket a Belvárosban és Csillaghegyen), ahol számos vegetáriánus finomságot kóstolhatunk a szabdzsitól (különböző zöldséges és hüvelyesekből készült ragu) a pakorán át (csicseriborsó-bundában kisütött zöldségek) a lepényekig, és nem maradhat el egy finom édesség vagy mango lassi sem. Krisna-völgyben a búcsún kívül is elérhetőek a főszezonban, hétfő kivételével 12:30-tól 16 óráig.
Számunkra az egyik legkedvesebb helyszín a Tehénvédelmi Központ, amelyet 1994-ben hoztak létre, és amely a búcsún kívül is szabadon látogatható a nyitvatartási időben. Az ősi indiai kultúrában a tej az egyik legértékesebb élelmiszer, az ökrök pedig a mezőgazdasági munkában segítik az embereket. Emellett a védikus tanítások alapja az élet tisztelete, így anyaként tisztelik a teheneket, akiket védelmezni kell. A teheneket és ökröket itt ahimszá, azaz az erőszakmentesség elvei alapján gondozzák. Az állatok végelgyengülésben halnak meg, és kizárólag kézi fejést alkalmaznak a tehenek esetében. A tejhozam sokkal kisebb, mint egy átlagos tejgazdaságban, mivel az állatok teljesen természetes módon, antibiotikumok nélkül, szeretetben és tiszteletben élnek.
Mindegyiküknek saját neve van, a hagyományokhoz hűen főként a személyiségük határozza meg a nevüket. Az egyik kedvencünk Amrita (nevének jelentése: túlélő, halhatatlan), aki egy Krisna-hívő állatorvos révén került a völgybe, a vágóhídtól mentették meg az akkor vemhes állatot.
Ökofalu, vallási központ és arborétum
Krisna-völgy mint a 275 hektáron elterülő biofarm 2023-ban ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. Az itt élő közösség azóta közel 150 főre növekedett, sőt a völgyben óvoda, iskola, illetve már gimnáziumi oktatás is zajlik. A 15 ezer négyzetméteren elterülő biokertészet bőségesen elegendő zöldséget és gyümölcsöt biztosít, és jut a téli időszakra is belőle különböző módokon feldolgozott vagy pincében tárolt formában.
A 40 zöldségfajta mellett 240-fajta gyümölcs is megtalálható. Számos ökogazdasággal állnak kapcsolatban, és cserélnek nemcsak magokat, hanem tapasztalatot is. Nem használnak semmilyen mesterséges permetezőanyagot, kizárólag szerves trágyával, komposzttal és gyógynövényekkel gazdagítják a talajt. Mindennap friss virágokkal díszítik az oltárt és magát Krisnát is, amit tavasztól őszig a helyi virágoskertből hoznak. Saját méhészettel is rendelkeznek, és nemcsak mézet, hanem különböző kenőcsöket és gyógytermékeket is készítenek. A különböző kerti munkákat minden esetben a holdnaptárhoz igazítják.
A völgy központjában helyezkedik el a templom épülete, amelyben állandó jelleggel egy ajándékbolt is működik, ahol a völgy kincseit, szörpöket, kézműves és kozmetikai termékeket, illetve könyveket is vásárolhatunk. A falakon megelevenednek Krisna életének főbb állomásai és cselekedetei. Az oltáron Rádhá-Sjámaszundra foglal helyet.
Nem hiányozhat Sríla Prabhupáda, a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének alapítója sem, aki közel 70 évesen indult el, hogy a Védák tanításait eljuttassa a nyugati világba. Nevéhez mintegy 108 templom alapítása köthető. A Krisna-völgyi templomban egy szobor, illetve egy park is őrzi az emlékét, rögtön a bejárat közelében.
Nem csupán a különböző fesztiválok, de vallási ünnepek alkalmával a világ minden tájáról érkeznek zarándokok Krisna-völgybe. A pavilonokban megpihenhetnek, elmélkedhetnek, átadhatják magukat a szent helyek varázsának.
Kevesen tudják, hogy Krisna-völgy 2001 óta arborétum is. 1000 fás szárú növénynek és mintegy 124-féle madárfajnak ad otthont. Az őshonos növények mellett, mint a kocsányos tölgy, megtalálható itt a különleges illatú frangipáni, vagyis a templomfa, a libanoni cédrus és a kínai datolya is.
Élet a fesztiválokon túl
Évente több tízezer látogató érkezik a völgybe, aminek nagyobb részét teszik ki a turisták, de kutatócsoportok, egyetemi hallgatók és önkéntesek is szívesen keresik fel. A Krisna-völgyi Búcsú mellett még számos program várja az érdeklődőket akár ünnepekhez kapcsolódva vagy egy sima hétköznapon. A tavaszi Boldog Boci Fesztivál, a nyári Holi, vagyis a színek fesztiválja mellett augusztus 17–18-án India Napokkal készülnek.
Hétfő kivételével főszezonban bármelyik nap önállóan is bejárhatjuk a hatalmas területet, vezetett program keretében megnézhetjük a templomot, nyitva tart az ajándékbolt és az étterem is. Ökrösszekér-túrán is részt vehetünk, amit 1 nappal érkezésünk előtt jelezni kell.
(Borítókép: Kőrösi Tamás – We Love Balaton)
