Eddig befagyott jégréteg kellett ahhoz a Balatonon, hogy a nádat aratni tudják a vízügyi szakemberek. Az éghajlatváltozás miatt azonban – utoljára 2017-ben fagyott be a tó – új módszerre volt szükség. Jelenleg egy úszó munkagéppel, úgynevezett Truxorral kísérleteznek a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársai, hogy a tartós fagyás hiánya miatt a nádaratásról ne kelljen lemondani.
Miért fontos a nádaratás?
A TV Keszthely riportja szerint a nádasnak kulcsszerepe van a Balaton vízminőségében, ezért fontos, hogy egészséges legyen a növényzet, a megújításához pedig rendszeres aratás szükséges. A természetvédelmi irányelvek szerint a nádat úgy kell aratni, hogy ne rongálják a nád rizómáját, azaz gyökérzetét. Ezt a folyamatot eddig a jégen történő aratással lehetett megvalósítani – teszik hozzá.
Három helyszínen, Zamárdiban, Siófokon és Balatongyörökön jelöltek ki egy-egy mintaterületet, melyeken február 15-ig le is aratták a nádast. Az aratási szezont követően most folyamatosan figyelik a szakemberek a területeket: azt vizsgálják, hogyan újul meg a nádasállomány.
A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója, Horváth Angéla azt mondta: „Reményeink szerint a növény életciklusa megfelel majd a kívánalmaknak és így ezeket az alkalmazott kisgépes technológiákat a jövőben ki fogjuk majd tudni terjeszteni nagyobb területekre és így a jégmentes időszakokban is sokkalta hatékonyabban megújíthatóak lesznek a Balaton nádasállományai.”
Mint írják, az utóbbi évek során több helyen romlott a Balaton nádasállománya. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tavaly áprilisban végzett felmérései szerint a nádas frontjában a víz felé, ha nem is tökéletes állapotú, de új, zöld nádszálak találhatók, ám a part felőli oldalon a nádasok pusztulnak. „Ez elsősorban olyan helyeken figyelhető meg, ahol az emberi beavatkozásokkal, például stégépítésekkel feldarabolódik a nádas” – tették hozzá.
(Borítókép: Kőrösi Tamás - We Love Balaton)
