Máig eldöntetlen a sokszor felbukkanó vita: Siófok, Keszthely, esetleg Balatonfüred a Balaton „fővárosa”? Mindenkinek van egy érve az egyik vagy a másik mellett. Én személy szerint mindegyiknek megadnám ezt a képzeletbeli címet, hiszen másért és másért szeretem ezeket a városokat. Siófokot a gyönyörű kikötője és sétányai miatt, Keszthelyt a kastély és a történelmi hangulat miatt, Balatonfüredet pedig az utánozhatatlan mediterrán klímája és szénsavas forrásai miatt. Izgalmas tény, hogy a három aspiránsból kettőhöz szorosan kötődik az a bizonyos Sió tündér is. Véletlen lenne?
Átok sújtotta a tavi tündért
Klasszikus tanmesének is hívhatnánk a Balaton tündérének, Siónak a történetét, ami a szépség és az önhittség buktatóiról, a megtisztulásról és a valódi szerelem erejéről szól. A legenda szerint Sió, a mindenkit megbabonázó, gyönyörű, de gőgös és önhitt tündér mindig játszott az őt imádó férfiak érzéseivel, köztük a Bakony erdejében élő Kamor varázsló fiával is, aki halálosan beleszeretett. A fiú egy veszélyes küldetésre is elindult Sió kedvéért, hogy bizonyítsa mindent elsöprő szerelmét, amikor az arra kérte, hogy vigyen neki hársfavirágvizet a Bakony legmeredekebb ormairól. Hogy miért? A hiú tündér ezzel akarta locsolgatni szőke fürtjeit. Ám amikor az életét kockáztató fiú visszatért, rajtakapta őt, amint épp egy másik ifjút csábított el. A szíve összetört, és véget vetett életének:
levetette magát a tihanyi sziklákról.
Kamor, a megtört apa bosszút esküdött Sió ellen. Öreg pásztor képében látogatta meg a tündért, azt állítva, hogy ő hozta el a hársfavirágvizet. Sió boldogan nyitotta fel az üveget, amiben azonban kígyók rejtőztek, amelyek ellepték a fejét. Kamor átka szerint a hófehér nyakát ölelő aranyló tincseit addig nem kaphatja vissza, amíg egy igaz, tiszta szerelem – amit annyiszor kigúnyolt – fel nem oldozza.
Így születtek meg a balatonfüredi gyógyító források
Sió hosszú viszontagságok után szabadult csak meg visszataszító hajkoronájától, amikor személyesen találkozott a nemesi származású Helka és a szegénysorból érkező Kelén (ugye ismerős nevek a Balatonról?) mindent elsöprő szerelmével. Az elátkozott tavi tündér többször is találkozott velük, és végül egy pont általa előidézett balatoni vihar során bizonyosodott meg arról, hogy mennyire szeretik egymást. Ebben a történetben még rengeteg a csavar, de erről majd egy következő cikkben írunk. A történet végén a szerelmesek összeházasodtak, és Sió megkapta Helka aranyszőrű kecskegidája gyapjának egy fürtjét, ami megtörte az őt sújtó átkot.
A hullámok Balatonfüred környékén sodorták partra az ifjú házasokat, ahol Kamor várta és megáldotta őket. A szintén partot érő Siónak is megbocsátott, aki sokszorosan megbűnhődött tetteiért. A legenda szerint Sió örömében ideterelte vizeinek legjótékonyabb áramlatait, és így születtek meg a híres gyógyító források, amelyek hidrogén-karbonátot, kalciumot és magnéziumot tartalmaznak, és amelyek különösen jótékonyak a keringési rendellenességek és a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére.
Érdekességek a Sió csatornáról
A legenda szerint a Sió csatorna nevét a mitikus tündérről, Sióról kapta, aki a tó vizeit irányította. A Balaton egyetlen lefolyásaként kulcsszerepet játszik Közép-Európa legnagyobb tavának vízszabályozásában. A pécsi püspökség alapítólevelében 1009-ben még Ozora néven szerepelt a Balaton vízelvezetője, amely mintegy 120 kilométer hosszan köti össze a Balatont a Dunával. A csatorna kiindulópontja Siófok, vége pedig Szekszárd közelében található, ahol a Sió a Dunába torkollik.
Izgalmas tény, hogy már a 18. században felvetődött, hogy a Balaton ingadozó vízszintjét szabályozni kellene, ám az első jelentősebb vízszabályozási munkálatokra csak 1863 és 1865 között került sor, hogy megelőzzék az áradásokat és biztosítsák a mezőgazdasági területek védelmét. És itt jön a képbe a siófoki zsilip mint a vízszintszabályozás kulcseleme, amely attól függően nyitható és zárható, hogy mennyi vizet engednek le a Balatonból. Ennek a rendszernek köszönhetően kerülhetők el a tóparti elöntések, miközben az ökológiai egyensúlyt is igyekeznek fenntartani.
A csatorna mentén ráadásul igen gazdag élővilág található, madarak, hódok és halak számára is fontos élőhelyet jelent. Bár rendszeres hajózás ma már nem jellemző, korábban úsztattak rajta faanyagot, sőt kisebb vízi járművek is használták. Napjainkban inkább a horgászok és a természetjárók paradicsoma. Igen, ez ma a Sió, történetünk főszereplője.
Végül még egy érdekes adalék Siófok történetéből, amit a tihanyi apátság 1055-ös alapítólevele a következőképpen említ: „Rivulus namque, qui dicitur Fuk fluens...”, vagyis a Balatonból „ugyanis egy Fuknak nevezett patak fakad”.
(Borítókép: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück und Son)
