Az elmúlt időszakban egymást követték a Balatont érintő hírek, ezek pedig sok esetben kapcsolódnak a klímaváltozáshoz, az egyre melegebb átlaghőmérséklethez és ebből kifolyólag a vízhőmérséklet emelkedéséhez is. A 2000-es évek óta a tó hőmérséklete 1,7 fokkal emelkedett, és a melegedés üteme folyamatosan gyorsul. Bár első olvasatra ez nem tűnik jelentős változásnak, mégis elegendő ahhoz, hogy korábban nem, vagy csak alkalmanként tapasztalt folyamatok váljanak rendszeressé vagy jelentős mértékűvé, ilyen például az algásodás is, amelynek komoly következményei lehetnek hosszú távon.
„Bátran leírhatjuk, hogy éveken belül a Balaton egy mediterrán jellegű tóvá válhat. Ez azt jelenti, hogy a mediterrán tavaknál ismert problémák nagy valószínűséggel meg fognak jelenni a Balatonban is, elsősorban az algásodás” – mondta el a Hello Vidéknek Dr. Tóth Viktor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
Fontos hangsúlyozni, hogy az ilyen problémákat okozó fajok már jelen vannak a Balatonban, csak eddig a hőmérsékletviszonyok nem kedveztek nekik. Most azonban ez változhat, és egy kis további felmelegedéssel akár olyan helyzet alakulhat ki, aminek kezeléséhez nincs elég tapasztalatunk. A kérdés az, hogy ki akar majd olyan helyre jönni, ahol rossz a vízminőség, mert ha ez bekövetkezik, az a turizmusra is súlyosan hat majd
– fejtette ki az interjúban.
Mi a megoldás?
Dr. Tóth Viktor elmondta a lapnak, hogy a 60-as években egyszer már sikeresen visszaszorították az algásodást, azonban az akkor alkalmazott módszer ma már nem működik. Míg akkoriban az algásodást okozó tápanyag kívülről érkezett, most a probléma belülről fakad: a vízhőmérséklet emelkedése miatt a Balaton mély vizében oxigénhiányos környezet alakulhat ki, ez elősegíti a tápanyagok kioldódását az üledékből. Az elmúlt évtizedekben felhalmozódott tápanyagok eddig oldhatatlan állapotban voltak, viszont most gyakrabban előforduló oxigénhiányos réteg kialakulása miatt felszabadulnak, ami kedvez az algásodásnak. A vízügyi szakemberek a lepelkotrást (az üledék felső rétegének eltávolítását) javasolják, azonban nem tudni, hogy van-e értelme, ahogy azt sem, hogy milyen hatással lenne ez az élővilágra.
Egy ökoszisztémában soha nem jó a dominancia
Az algásodás különösen a balatoni élővilágra van hatással, például a halakra és a madarakra. Dr. Tóth Viktor kiemeli, az algásodás azt jelenti, hogy egy-két faj nagyon erőteljesen dominál. „Gondoljunk csak arra a zöldre, amivé a Balaton változik algásodáskor: ez azt jelenti, hogy egy faj akár 99 százalékos dominanciával uralkodik. Ez sosem jó egy ökoszisztémában, mert ott mindig az a legjobb, ha sokféle faj van jelen (...) Ráadásul előfordulhat – bár nem tudjuk biztosan –, hogy egy olyan algafaj kezd dominálni, amelynek negatív hatásai vannak.” A BLKI munkatársa úgy fogalmaz, hogy tömeges állatpusztulás alga miatt eddig Magyarországon nem fordult elő, de szerinte
bármikor megtörténhet a baj.
Ez komoly, akár drámai változásokat is eredményezhet, bár azt, hogy mikor és pontosan hogyan, nem tudjuk megjósolni. Lehet, hogy az idei nyár még teljesen nyugodt lesz, de az is lehet, hogy éppen most mondom, hogy minden rendben van, és aztán hirtelen fordulat következik be. Itt a gond az lesz, hogy minden egyszerre fog változni. Tehát vízminőség-romlás, halpusztulás, madárpusztulás, bármi egyszerre előfordulhat – tette hozzá.
(Borítókép: Kőrösi Tamás - We Love Balaton)
