Fokozott körültekintés mellett januárban már aratták a nádat a Balatonnál. Január 14-én többek között a balatonfüredi Kisfaludy és az Esterházy strandnál, pár nappal később pedig a balatonalmádi Káptalanfüredi nagy strandon is. Mert bár januárban komolyan befagyott a tó felszíne, a nádasok környezetében a jég vastagsága azonban kisebbre hízik (a növényzet hőtermelő hatása miatt), ami bármilyen terhelés, például a munkagépek vagy a nádaratást végzők fizikai jégterhelése hatására könnyen beszakadhat. Ilyen munkálatokra közel tíz éve nem volt lehetőség a Balatonnál, pedig komoly szükség van rá, hiszen a nád ezzel erősebbé és ellenállóbbá válik a különböző kártevők ellen.
Ezért szükséges a nád rendszeres vágása
A nádaratás kiemelt jelentőséggel bír a nádasok egészséges megújulása szempontjából, természetes megújulásához időszakos vágásra van szükség, ráadásul több évszázados hagyományai is vannak.
„A vágás eltávolítja az elöregedett, elhalt szárakat, és teret ad az új hajtásoknak, így fenntartja az állomány szerkezetét és vitalitását. Amit azért érdemes kiemelni, a nád vágása és a nád irtása az nem egy és ugyanaz. Szakszerű nádvágás a nád megerősödéséhez vezet, ugyanakkor egyes nádvágási technológiák akár az irtással is egyenértékűek lehetnek” – mondta el a We Love Balaton kérdésére dr. Vasas Gábor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója.
A bizonyos időközönként, gyakran elvégzett nádvágás tehát hosszú távon biztosíthatja a Balaton természeti értékeinek védelmét, illetve természetes egyensúlyát. A szakemberek szerint a rendszeresen megújuló nádas ráadásul ellenállóbb a kártevőkkel, gombás és bakteriális betegségekkel szemben. Az elöregedett, sűrű állományokban könnyebben felszaporodhatnak a károsítók, míg a fiatalabb, mozaikos szerkezetű nádas egészségesebb és stabilabb.
A nádasok állapota 2020 óta fokozatosan romlik, az esetek növekvő száma szokatlan – és meglepő a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet számára is, akik korábban ezt írták a jelenség kapcsán: „Ezen nádpusztulások többsége mesterséges létesítmények közelében történt, ami az emberi beavatkozás lehetőségét veti fel, ugyanakkor észleltünk olyan eseteket is, amelyek a »természetes« nádasokban is megfigyelhetőek voltak.” Mik az okok? A szakemberek szerint közrejátszhat benne a magasabb vízállás, a lokális fertőzések, a meteorológiai események, de elsősorban a gyakran meggondolatlan (esetleg szándékos) emberi tevékenység. Mindeközben új technológiákkal is kísérleteznek a nádaratásban, hiszen a természetvédelmi irányelvek szerint a nádat úgy kell aratni, hogy ne rongálják a nád rizómáját, azaz gyökérzetét. Ezzel ugyanúgy védik az időközben igen sérülékennyé vált ökoszisztémát.
A nádas jól tükrözi a Balaton vízminőségét
Közel tíz éve nem volt ekkora mértékű nádaratás a magyar tengernél. A szakhatósági előírás szerint a növényt a jég fölött tíz centiméterrel vágják el.
A nádaratás elmaradását elsősorban szabályozási, természetvédelmi és vízszinthez kötődő korlátozások, valamint a jégmentes telek és a klímaváltozás okozta bizonytalan aratási körülmények okozták. Ezek együtt oda vezettek, hogy sok területen elmaradt a nádvágás, az állománykezelés. Pedig a nádasok a Balaton egyik legfontosabb élőhelyei és védelmi zónái. Állapotuk jól tükrözi a tó ökológiai »egészségét«, ezért indikátorként szolgálnak: az egészséges nádas általában jó vízminőségre és stabil part menti folyamatokra utal
– magyarázta dr. Vasas Gábor, hogy miért fontos a nád kezelése a tó ökológiai állapota szempontjából. Nem utolsó szempont az sem, hogy a nád állapota bizony befolyásolhatja a tápanyag-visszatartást és az algásodást. Utóbbi elég kellemetlen és sokszor bizony bosszantó jelenség, amit leginkább a klímaváltozás okozta melegedés, a szélcsendes időjárás és a tápanyagterhelés (mezőgazdaság, szennyvíz) együttesen okoz. A már sokat emlegetett fonalas cianobaktériumok megjelenése a keleti medencében is gondot okoz, ami oxigénhiányt és halpusztulást idézhet elő, emellett a strandokon nem túl kellemes szagú, zavaros vizet eredményezhet.
„A nádasokban zajló anyagcsere-folyamatok rendkívül összetettek. A jó állapotú nádas akár hatékonyan visszatarthatja a foszfort és a nitrogént, csökkentve azok bejutását a nyílt vízbe. A leromlott, elhalt nádas ezzel szemben tápanyagforrássá válhat, ami közvetve vagy közvetlenül hozzájárulhat az algásodás erősödéséhez” – mutatott rá a főigazgató. Hozzátette azt is, hogy a nádas természetes hullámtörőként is működik, ami mérsékli a szél által keltett hullámzást és stabilizálja az üledéket. Ennek hiányában fokozódik a part eróziója és az üledék felkeveredése, ami
ronthatja a vízminőséget.
Nádvágás és a nádashoz kötődő állatfajok
A nádasok kulcsfontosságú fészkelő- és búvóhelyet biztosítanak számos fajnak. Ilyenek például a szárcsa, a vidra, cickányok és kisemlősök, valamint a különböző vízimadarak, ám a nádasok élőhelyet biztosítanak a víz felett vadászó denevéreknek, valamint számos gerinctelen fajnak. A nádaratást – többek között ezért is – kizárólag télen végzik, amikor a madarak már nem fészkelnek.
A szakszerűen, mozaikos módon végzett nádvágás általában nem károsítja, hanem hosszú távon segíti a halak, madarak és gerinctelenek élőhelyeit. A változatos szerkezetű nádas több búvó- és szaporodóhelyet biztosít, de érdemes megemlíteni, hogy a kezeletlen, elöregedett állományok élőhelyi értéke is jelentős, számos élőlénycsoportnak nyújt élőhelyet
– emelte ki dr. Vasas Gábor. Persze ez csak a jéghegy csúcsa. A tanulmányok szerint a tóban és közvetlen környezetében mintegy 1360 állatfaj él jelenleg, és a nádashoz rengeteg faj élete köthető ilyen vagy olyan formában.
Források:
- Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság: Nádvágás feltételei a Balatonon 2025
- Balaton Fejlesztési Tanács: Új irányok a Balaton nádgazdálkodásában
- Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
- Csopak-Paloznak Horgászegyesület
(Borítókép: HUN-REN BLKI - Tóth Viktor)
