Sokan csak utólag értesülünk róla, hogy előző éjszaka sarki fény táncolt a Balaton felett. Pedig a lencsevégre kapott jelenség valóban bámulatos, sőt lenyűgöző! Idén január 19-én szinte az egész országban észlelhető volt a sarki fény. A magyar tenger felett leginkább a vörös és zöld árnyalatok domináltak, ami különleges, sarkvidéki hangulatot idézett. Egy rendkívül erős, G4-es fokozatú geomágneses vihar hatására „utazott hozzánk”, a Balatonhoz, hogy vörös-zöld színbe öltöztesse a jéggel borított víztükröt. A jelenség különösen a déli parton, például Balatonfenyvesen volt észlelhető, de több helyen megjelentek a rózsaszín fényoszlopok.
Mi az a sarki fény? Fények a világ pereméről
A sarki fény (aurora borealis) egy hihetetlen természeti jelenség. Egy olyan ritka pillanatot képvisel, amikor szó szerint láthatóvá válik a Föld világűrrel való kapcsolata. A sötét, téli égbolton zöldes, lilás vagy vöröses fényfüggönyök kezdenek lassan hullámozni. Aki látta, úgy írta le, mintha az ég lélegezne. A fények hol finoman derengenek, hol hirtelen fellobbannak, íveket rajzolnak, majd szétfoszlanak. A látvány egyszerre megnyugtató és lenyűgöző. A sarki fény jelensége a Nap és a Föld láthatatlan kölcsönhatásának eredménye. Amikor a Napból érkező töltött részecskék elérik bolygónk mágneses terét, az északi és déli sarkvidékek közelében az atmoszférába terelődnek, ahol a levegő atomjaival ütközve fényt bocsátanak ki. A sarki fény ebben a megközelítésben egy kozmikus történet, ami egy folyamatos párbeszédről mesél a csillagok és a Föld védőburka között, és amely ritkán, de annál emlékezetesebben látható az emberi szem számára.
Nem véletlen, hogy a szinte földöntúli látvány miatt számos északi nép úgy gondolta (páran még ma is hisznek benne), hogy az égen táncoló fények az ősök szellemei, akik az élőket figyelik. A skandináv mitológia az égi harcosok és valkűrök pajzsainak, fegyvereinek csillanását vagy isteneik játékát látta a fényekben. Az ausztrál bennszülöttek legendái a szellemvilág bozóttüzeiről regélnek. A jelenség kiszámíthatatlansága és különös mozgása miatt a sarki fény egyszerre keltett tiszteletet és félelmet a különböző kultúrákban.
Az sem meglepő, hogy a sarki fényt gyakran tekintették baljós vagy éppen sorsfordító előjelnek a történelem során. Mivel csak ritkán jelent meg, a felbukkanását sokszor kapcsolták össze a rendkívüli eseményekkel. A középkori Európában a vöröses árnyalatú égi jelenséget gyakran a vérrel, tűzzel és közelgő háborúval hozták összefüggésbe. Krónikák említenek „égő eget” vagy „véres felhőket”, amelyeket csaták, járványok vagy uralkodók halála követett. Eközben a keresztény értelmezések sokszor Isten intő jelének tartották, ami bűnbánatra szólított, vagy a közelgő ítéletet jelezte. A sarkvidéki népek körében a sarki fény olykor a világ rendjének megbomlásához kapcsolódott, ahol a fények felerősödése nagy változásokat, akár természeti csapásokat vagy korszakváltást jelezhetett. De ne feledjük a kínai csillagászati feljegyzéseket sem, amelyek a szokatlan égi jelenségeket a császár legitimációjával hozták kapcsolatba.
Hogy „került” a sarki fény Magyarországra?
A sarki fény kapcsán elsőre nyilván mindenki a sarkvidékre asszociál. Ez teljesen rendben van, hiszen a legtöbb aurora borealis jelenséget még mindig a skandináv országokban, közte Finnország, Norvégia, Svédország északi részein, illetve Izland és Grönland területén rögzítik. De Kanada, Alaszka és Oroszország északi területein is gyakran látható. A megfigyelésére szeptember végétől április elejéig tart a legjobb időszak, amikor az éjszakák elég sötétek. A legmagasabb aktivitás a nap-éj egyenlőségekhez közeli hónapokban, azaz szeptemberben/októberben és márciusban várható, amikor a geomágneses aktivitás a legerősebb.
A sarki fény egyre többször látható hazánkban is, ami elsőre talán meglepőnek tűnhet, hiszen Magyarország jóval a sarkkörön kívül fekszik. A jelenség hátterében leginkább a Nap aktivitásának erősödése áll. A Nap körülbelül tizenegy éves ciklusokban váltakozó intenzitással működik, és az aktívabb időszakokban gyakoribbak a napkitörések, amikor nagy mennyiségű töltött részecske indul el a Föld felé. Amikor egy erősebb geomágneses vihar eléri bolygónkat, a Föld mágneses tere már nem kizárólag a sarkvidékek fölött, hanem az alacsonyabb földrajzi szélességeken is képes a részecskéket a légkörbe terelni. Ilyenkor az „aurorális ovális” (vagyis az a zóna, ahol a sarki fény megjelenhet) kitágul, és kedvező körülmények esetén Közép-Európából, így Magyarországról is észlelhetővé válik a jelenség. Ráadásul a Föld mágneses pólusa vándorol, ami szintén kedvez annak, hogy hazánk egy kicsit kedvezőbb hely legyen az északi fények megfigyelésére.
Eddig jellemzően vöröses vagy bíbor árnyalatú fények jelentek meg az északi horizont közelében, mivel ezek magasabban, ritkább légköri rétegekben keletkeznek. A Magyar Tudományos Akadémia csillagászati ismeretterjesztő anyagai, valamint az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium szakértői többször hangsúlyozták: a magyarországi észlelések történeti léptékben nem számítanak rendkívülinek, de
az elmúlt években valóban gyakoribbá váltak.
Horváth Ákos, a Siófoki Meteorológia Obszervatórium vezetője azt is elárulta, hogy a sarki fény jelensége az északi horizont irányából jelenik meg, így minél nyitottabb az északi horizont, annál jobban látszik. Ahogy fogalmazott, a Balaton déli partjáról nagyon jól lehet északi irányba látni, ráadásul az északról jövő fényt a Balaton a déli part irányába jobban vissza is tükrözi. A látványos fényképek így mind a déli partról készültek. „A Dunakanyarból ugyancsak a hegytetőkről, konkrétan a kilátókról, az ott elhelyezett kamerák által készültek képek. Itt sem magának a Dunakanyarnak, hanem a hegytetőkről északra szélesen nyitott horizontoknak köszönhető a látvány” – tette hozzá Horváth Ákos.
Mikor láthatjuk újra a Balatonon?
A sarki fény balatoni megjelenése elsősorban tehát a már említett, erős geomágneses viharokhoz kötődik, amelyek a Nap aktivitása miatt alakulnak ki. Az idei év elején tapasztalt látványos jelenséget egy G4-es erősségű geomágneses vihar idézte elő, amelynek hatására az aurora borealis a Balaton jegén tükröződött vissza.
A sarki fény megjelenésének előrejelzése több gyakorlati és elméleti tényezők kombinációján alapul:
- Geomágneses aktivitás (Kp-index): ez az index 0 és 9 között méri a Föld mágneses terének zavartságát. Minél magasabb az érték, annál délebbre „tolódhat” az aurora oválisa – vagyis annál nagyobb eséllyel válik láthatóvá Magyarországon és Közép-Európában. Magyarország esetében a legtöbb előrejelző platform szerint Kp-érték 7-9 körüli aktivitás szükséges ahhoz, hogy a fények észlelhetők legyenek.
- Rövid távú (órás/napos) előrejelzés: a NOAA Space Weather Prediction Center (SWPC) és más szolgáltatások naprakész Kp-előrejelzéseket adnak a következő 24–72 órára, amelyek segíthetnek az aktuális geomágneses viharok azonosításában. Ezek a források általában háromnapos előrejelzést is kínálnak, bár a hosszabb távú becslés bizonytalansággal jár, mivel a napszél és a koronakitörések viselkedése nehezen jósolható előre pontosan.
- Felhőtakaró és időjárási tényezők: még ha a geomágneses feltételek ideálisak is, a jelenség látványossága erősen függ a helyi időjárástól. A sarki fény látványához derült, sötét égboltra van szükségünk. Felhős, párás vagy városi fényszennyezéssel terhelt ég alól a sarki fény kevésbé vagy egyáltalán nem észlelhető.
És végül egy jó hír azoknak, akik velem együtt felvették a bakancslistájukra a balatoni sarki fény jelenségének megfigyelését: a jelenlegi napciklus még viszonylag aktív fázisban van, ami nagyobb valószínűséggel hoz geomágneses viharokat, tehát potenciális auroramegjelenéseket a sarki régiók mellett akár a Balatonnál is a következő hónapokban.
Hasznos linkek: NOAA Space Weather Prediction Center, NOAA – 30 perces aurora-előrejelzés, Aurora Forecast, SpaceWeatherLive, NASA – Solar Dynamics Observatory
Aurora check-list (ellenőrző lista):
- Kp-index legalább 7-9
- Aktív geomágneses vihar (G3–G5)
- Délre tolódó auroraovális
- Derült, sötét égbolt a Balaton térségében
- Északi horizont szabad, fényszennyezéstől mentes
- Késő ősz, tél, kora tavasz
- Jégborítás idején a reflexió növelheti az észlelhetőséget
- Előnyös időszak: újhold környéke (minimális holdfény)
Források:
NASA Space Place
ESA (Science Explorations)
NOAA Space Weather Prediction Center
British Library – Historic accounts of auroras
Smithsonian Magazine – When the Northern Lights Were Feared
(Borítókép: Bánkuti Letícia)
