Az első Kossuth-szobortól az amerikai bombázókig – 8 balatoni szobor története

Varga Imre szobrai – Siófok

Az ország egyik legismertebb, 95 éves köztéri szobrásza siófoki származású-kötődésű, ezért sok alkotása található meg a városban - ilyen például a népszerű Krúdy-szobor. Azonban több műve viszonylag eldugott helyen van, a látogatók gyakran elsétálnak mellettük. A Múló idő, a Mártíremlékmű (egy elbontott kaposvári szoborcsoport megmaradt darabjai), a Vénusz születése, a La Charogne, Kálmán Imre szobra vagy épp Szent Flóriáné mind-mind Varga-darab. Ebben az összeállításban egyik legikonikusabb és legtöbb vitát kavart szobrát emeljük ki. Károlyi Mihály, az első magyar köztársaság első miniszterelnökének szobrát a fővárosi Kossuth tér felújításakor távolítottak el onnan (a felállításában már az érdekes volt, hogy a szocializmus egy grófnak állított emléket), majd szállították egy csendes balatonszéplaki kis térre, azóta is itt tekinthetjük meg.

Kossuth Lajos mellszobra – Balatonszabadi

Tudta, hogy Siómaroson áll a világ első Kossuth-szobra? Nem csoda, ha nem, hisz ilyen nevű település már nincs Siófok közelében, csak Balatonszabadi (Siómaros és Fokszabadi egyesüléséből). A Kossuth és Enyingi utcák kereszteződésénél található a rendezett környezetű, műemléki védelem alatt álló mellszobor, amely egy vaskos oszlop tetején kapott helyet. A szobrot 1894. július 1-én avatták, Kiss György tervei alapján Gerenday Antal és fia hozta létre közadakozásból. A Kossuth Lajos halála után, a Monarchia politikailag enyhébb időszakában emelt szobrot a világháború és az idő is kikezdte, de többször felújították, kerítését Makovecz Imre tervezte.

1943-as szárszói írótalálkozó emléktáblája

1943-ban fontos esemény zajlott le a csöppnyi Balatonszárszón. Az itt ekkor már évek óta beszélgetéseket folytató református Soli Deo Gloria Szövetség írókkal karöltve ült le, hogy felvázolják Magyarország sorsát a háború utánra. E fontos, a politikai paletta széles köreit felölelő esemény megadta az alaphangot ahhoz, hogy az értelmiség milyen államot képzel el. A falu pedig komolyan vette örökségét, és 2000-ben szobrot állított az eseménynek. A tíztonnás faragott kőtömb Diénes Attila alkotása, melyen könyvek és arcok láthatók, többek között Kodolány Jánosé vagy épp Németh Lászlóé, akik ott voltak a '43-as találkozón.

József Attila emlékműve – Balatonszárszó

A következő szobrot eldugottnak semmiképpen sem neveznénk: a nyílt tér és a mű monumentalitása garantálja, hogy észrevegyük. Ellenben a Szárszón nyaralókon kívül még mindig nem közismert, hogy létezik, pedig nagyon fontos alkotásról van szó. A Jókai Mór utca végén, a Tóparti parkban található az 1996-os szobor, melyet Ortutay Tamás készített. A vonatkerekeken álló, méretes kővel terhelt különös kordé József Attila verseit szállítja (5200 bronzbetűből), amit el is olvashatunk rajta. A szobor amúgy közadakozásból jött létre, Farkasházy Tivadar, Jancsó Miklós és Faludy György is segített az elkészülésében. Ha Balatonszárszón jártok, érdemes a költő emlékházába is ellátogatni.

Aurelius Respectus síremléke – Balatonszemes

Egy kelta származású római segédlégiósnak és családjának állít emléket az a szép, kőből faragott síremlék, melyet Pilisvörösváron találtak. De hogy jön ez a Balatonhoz? A 18. században a légiós 2 méter magas és 1,3 méter széles domborművét a vörösvári templom falába építették be, majd az 1932-33-as renováláskor ez eltűnt. Évekkel később sikerült kideríteni, hogy valamilyen úton módon Balatonszemesre, az Árnyas fasor 1. alatti Vegyipari Szakszervezet Gyermeküdülőjének kertfalába építették be. Ma itt wellness hotel üzemel, így az emlékművet zömmel a szállóvendégek nézik meg, az önkormányzatnak nem sikerült a műkincset megszereznie.

Balatoni szél – Balatonfüred

Balatonfüred alsó központjában, a Vitorlás téren és környékén rengeteg szobrot fedezhetnek fel az erre fogékonyak. Itt van az egyik legismertebb és legújabb, a Bujtor Istvánt (illetve, ahogy filmszerepe miatt sokan ismerik: Ötvös Csöpi) ábrázoló hajósszobor is. Mi azonban egy rejtettebb kincset szemeltünk ki: a hajóállomáson található egy sudár dór oszlop, melynek tetején egy kendőt lengető, meztelen lány áll. Ez az északi part egyik híres szobrászának, a Clark Ádám téri nullás kilométerkövet is jegyző Borsos Miklósnak a műve. A Balatoni szelet 1960-ban avatták fel, és kissé hajaz a szocreál heroikus szobraira (pl. Vera Muhina). Nem keverendő össze a Fonyódon felállított, ifj. Pál Mihály által készített Balatoni szél szoborral.

Egry József szobra – Badacsony

Ahogy az ember partra lép a badacsonyi kikötőben, egyből megragadja a tekintetét a kialudt vulkáni szőlőhegy monumentalitása és a jobb sorsra is érdemes Tátika étterem tömbje. Miközben sétál a mólón a bazársor felé, észre se veszi, hogy elmegy egy távolba meredő szoboralak mellett. Ez lenne Egry József, a festő szobra, Marton László alkotása. A bazalttömbön álló bronzszobrot 1980-ban avatták fel, a Balaton festőjének is nevezett, Badacsonyban elhunyt idős művész látható rajta, amint kabátban, sámlival és rajztáblával a hóna alatt mereng.

Amerikai pilóták emlékműve – Szigliget

Mi is megemlékeztünk tavaly egy cikkben a mesés nevű szigligeti dűlő, a Rókarántó történetéről. Ennek egyik szomorú mozzanata volt az az 1944. június 30-i nap, amikor egy amerikai bombázókötelékre csaptak le magyar és német vadászgépek a Tapolcai-medence felett. Négy bombázót lőttek le, egy Somogyban zuhant le, három az északi partra hullott, összesen 15 katona életét követelve. Az egyik gép épp a szigligeti Rókarántó mellett esett le. 2000. szeptember 2-án emlékművet avattak az elhunytak emlékére, amely egy nagy négyszögletű műkő lett egy kétnyelvű feliratos márványtáblával. Ezt vandálok többször összezúzták, de a mai napig látható a környezetében más világháborús emlékművekkel.