Bővízű, nagy esésű, gyorsan lefutó patakok jellemzik a Balaton-felvidéket, nem csoda, hogy sok vízimalmot építettek ide, majd évszázadokig őrölték errefelé a gabonát. A malomipar gépesítésével azonban véget ért a klasszikus, kicsi falusi malmok korszaka, jelentőségük lecsökkent, sorra elhagyták őket, majd a turizmus berobbanása kellett ahhoz, hogy napjainkra új funkciókat kapjanak. A Balaton-felvidék és környékének legfontosabb malmait mutatjuk be röviden, legyen szó vízi- és szélmalmokról.
1/8
Plul-malom, Csopak
Csodás ipari műemlék Csopak egyik malma, ami a hosszú évek óta erre csobogó Séd-patak vízéből nyerte energiáját. A patak mentén cirka ezer éve vannak malmok, a Plul-malom mellett elég a Vígmolnár Csárdára gondolni. A Plul-malmot először egy 1277-es csereszerződés említi, ami után nagy karriert futott be, még a tihanyi apátságnak is adózott. A 20. század elején bontották le és 1910-re egy modernebb malom épült a helyére, ami egy házasság révén a Plul családé lett.
A malom a hetvenes évekig őrölt, de ma már turistalátványosság. Jegyárak és látogatási idő ezen a linken érhető el.
2/8
Örvényesi vízimalom
Mint szinte minden környékbeli falunak, Örvényesnek is megvan a maga Sédje, ami a Pécselyi-medence vizeit vezeti a Balatonba. Örvényes tetején ősi malom települt a gyors folyású patakra, ami szintén a tihanyi páterek birtoka volt, már az Árpád-korban említik (1211-ben). Persze azóta sokszor átépítették, jelenleg ún. felülcsapós fakereke van, amit a látogatók kedvéért indítanak be. Szűk környékén 1700-as évekbeli kőhíd és régi templomrom is található.
A malom hátránya, hogy november 1-én bezárt, tavaszig csak kívülről lehet megtekinteni.
3/8
Falumalom, Kapolcs
Kapolcs az Eger-patak mély völgyében fekszik, amely patak talán a leggazdagabb az egész Balaton-felvidéken vízimalmokban. Csak Kapolcs községében és a közvetlen környékén többet találni belőle. A legfontosabb a Falumalom, ami a központban van, és aki járt már Művészetek Völgyében, biztos elnézegette már párszor a malomkereket, elsétált a szűk sikátoron a malom mellett.
Az egykori Szaller-malom előzetes bejelentkezéssel látogatható (telefon: 06-20-266-8492), odabent még az őrlést is bemutatják.
4/8
Első Magyar Látványtár, Tapolca-Diszel
Tapolca külső városrésze, Diszel sem úszta meg, hogy malmok épüljenek itt az Eger-patakra. Az egyik patinás darab a Stankovics-malom, amit hét éven át újítottak fel, hogy az Első Magyar Látványtárrá változzon, kiállításoknak és egy csinos kávézónak, a Kávéház a Vörös Lóhoz nevűnek adjon otthont. A heterogén (nép)művészeti gyűjtemény kevésbé épít az épület malom mivoltára, így itt működő-őrlő malomkerékkel ne számoljunk, de egy kreatív malomhasznosítással igen.
Ha ősszel idejönnénk, előbb hívjuk a 06-30-536-5456-as telefonszámot.
5/8
Tapolcai vízimalmok
Első pillantásra úgy tűnhet, Tapolca malmait nem is egy patak, hanem egy tó(rendszer) hajtja meg. Ugyanis a földből felbuzgó forrásvizet a tapolcaiak (vagyis már a rómaiak) előbb a felső Malom-tóba gyűjtötték, majd egy malom után egy alsó tó következik, ami még egy malmot működtetett egykor. A két malom sorsa és állapota eltérő: a fenti szépen restaurált, 13-14. századi épület, amiben ma hotel működik, a kerék még áramot is termel; a lenti megmentésére évek óta várnak a helyiek és látogatók, de ott az átépítés és a környezet rendezése csak nem akar befejeződni.
6/8
Kotsy-vízimalom, Zalaszántó
Zalaszántó nem csupán a hegytetőn található buddhista sztúpája miatt érdekes úti cél, hanem vízimalma miatt is. A falut ugyan már a 13. században említi oklevél, de a török korban elnéptelenedett, az emlegetett vízimalmáról annyit tudni, hogy a 20. század elején már üzemelt, ekkor került Kotsy Nándor tulajdonába. A Kovácsi-patakon egészen a hatvanas évekig őrölt, bár a vége felé már elektromos árammal. Ugyan most nem látogatható, de érdemes kivárni a restaurálás végét. A malom ugyanis 2000-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tulajdonába került, ami múzeumot rendezett itt be.
7/8
Pálos malom, Zalamerenye
Ugyan nem az Árpád-korban, hanem az 1400-as években említik először, de a Zalamerenyében található malom így is régi darab. Nevéből következik, hogy hosszú évekig a pálosoké volt, majd a veszprémi érsekhez, végül 1888-ban magántulajdonba került. Szintén a hatvanas évekig őrölte a búzát, manapság pedig a látogatók nézhetik működés közben. Nekik külön öröm, hogy a Zalakaroshoz közeli malmot 2015-ben felújították.
Nincs kifejezett nyitvatartás, ezért látogatás előtt érdemes felhívni a 06-30-277-5257 számot, és előre bejelentkezni.
8/8
+1. Tési szélmalmok
Nekünk, a We Love Balaton csapatának mindig egy bariton hangú matuzsálem kandúr miatt marad Tés emlékezetes, aki a kovácsmúzeum udvarán üdvözölt minket, pedig van itt sok más érdekesség is. Az említett múzeum egy tési porta (Táncsics utca 20.) udvarán található, sok-sok vasgyúró szerszámmal nézhetünk farkasszemet, de ha elkérjük a gazdától az ódivatú, hatalmas kulcsot, a ház mögött, a határban olyan malmokat láthatunk kívülről és belülről, amik ritkák a Balaton tágabb térségében is. A régebbi, 1840-es Helt-malom működőképes, az 1924-es Ozi-malom már nem. Mindkettő holland típusú, elfordítható tetővel rendelkezik.
Aki meg szeretné nézni, ezen a linken tájékozódhat a jegyárról és nyitvatartásról.
