Valahol a séta is része a hangolódásnak, máshol pedig már az is segítheti a megnyugvást, ha az adott helyszínre vezető útvonal utolsó – nekünk tetsző hosszúságú – kilométereit gyalog, a természetben tesszük meg.
1. Via Calvaria – Csendhegyek útja
Balaton-felvidéki és bakonyi települések kálváriáit fűzi egyetlen hosszú zarándokútvonallá a Via Calvaria. A 14 kálváriát érintő útvonal része a vöröstói, a barnagi és a bakonybéli kálvária is. A zarándokok és a túrázók a Bakonyban és a Balaton-felvidék panorámás dombjain haladhatnak egyik kálváriától a másikig, útközben pedig elcsendesedésre alkalmas, lélekemelő helyeken, csendhegyeken időzhetnek. A Via Calvaria weboldalán egy részletes térképet is találunk a szakaszokkal, külön jelölve a csendhegyeket, a kálváriákat és a természeti látnivalókat.
2. Krisna-völgy
A déli parttól alig húsz kilométerre fekvő, 300 hektáros Krisna-völgy hivatalosan egy kulturális központ és biofarm, amely ökofaluként is működik, de arborétum minősítéssel is rendelkezik. Ennél azonban sokkal többet jelent az itt élők és az ideérkezők számára. Van, aki zarándokhelyként és vallási központként tekint rá és keresi fel, és olyan is, aki egy számára ismeretlenebb kultúrába szeretne egy kicsit betekintést nyerni. Egy biztos, mindenki megtalálhatja azt, amiért érdemes ide megérkeznie testben és lélekben is.
3. Béke Sztúpa
Európa legnagyobb sztúpája Zalaszántó mellett, a 316 méter magas Világosvár hegyen található. Az 1992-ben épült békeszentély 30 méter magas és 24 méter széles, a belsejében pedig Buddha tanításai, ereklyéi és egy 24 méteres életfa található. A sztúpa Buddha szellemét, bölcsességét és a minden élőlény iránti együttérzését és szeretetét jelképezi, de jelképe a békének, a boldogságnak és a megvilágosodásnak is. A sztúpát 1993-ban a dalai láma avatta fel, 2006-ban pedig felújították az épületet.
4. Szent Márton-zarándokhelyek
Szent Márton Európa egyik legnépszerűbb szentje, kultusza Pannóniában már a honfoglalás előtt is jelen volt. Kastélypark, püspöki palota, temetőkápolna, várkápolna és néhány kevésbé ismert templom is található a róla elnevezett úti célok között, amiket külön is felfedezhetünk, de a kihívást keresők akár egy hosszabb zarándokút állomásaiként is összeköthetik őket.
5. Kápolnák
A balatoni vidék látképéhez az apró kápolnák is hozzátartoznak, amik közül nagyon sokat Szent Donát tiszteletére szenteltek fel. Több szent is viseli ezt a nevet, de a szőlősgazdák védőszentje a közép-itáliai Arezzo püspöke volt. A vonyarcvashegyi Szent Mihály-kápolnához sokan csak a szép kilátást kapcsolják, pedig már a csúcsra vezető út is segíti az elcsendesedést. Balatonboglár két neogótikus épülete, a Vörös és a Kék kápolna családi sírboltnak készült, majd a hetvenes években a hazai neoavantgárd legjelentősebb bemutatótereinek adott otthont, de Szent György-hegy ikonikus épülete, a borítóképünkön látható Lengyel-kápolna is jó úti cél lehet.
6. Tihany
Tihany neve az elméletek egy része szerint a ′csendes′ jelentésű tichu, ticha melléknévhez köthető. Bár eredete vitatott, a csendnek fontos szerepe van az északi part egyik legnépszerűbb településén, ahol nyáron úgy érezhetjük, szinte lehetetlen csendes helyet találni a félszigeten. Pedig több olyan helyszín is van, ahová félrevonulhatunk, hogy eltűnődjünk az élet dolgain, vagy csak lelassuljunk egy kicsit, és élvezzük a panorámát, ilyen például a Pünkösdi liget, a barátlakások, az őrtorony vagy a Bencés Apátság.
(Borítókép: Somogyi László)
