Bevallom, ha kirándulást tervezek a Balaton-felvidékre, akkor elsőként a Szent György-hegyi bazaltorgonák jutnak az eszembe. Van valami misztikus bája ennek a helynek. A sziklák csendben őrzik a múlt titkait, miközben a szőlősorok között járva az ember úgy érzi, mintha egy másik idősíkba utazott volna. Az erdő sűrűje után feltárul az egyik kedvenc panorámám: ott csillog előttünk méltóságteljesen a Balaton. Persze elidőzök itt egy kicsit, de már nagyon hívogatnak a bazaltorgonák. A sötétszürke, szabályos oszlopok mintha egy ősi templom maradványait őriznék, abban is egy több millió éves orgona mai lenyomatai lennének. Nem zenélnek, mégis van hangjuk: egyfajta időtlen, hangtalan zene, ami miatt megéri itt egy pillanatra megállni és lelassítani – és persze néhány emlékezetes fotót készíteni, igazából mindegy is, hogy honnan, mert mindenhonnan valami egészen különlegeset mutat a magyar tenger vidékéről. Nehéz ma elhinni, hogy egykor folyók és patakok szabdalták a térséget, hogy aztán a vulkánok és lávatavak vegyék át a hatalmat arra, amerre a szemünk ellát.
Szent György mint lovag
A monda szerint réges-régen a Szent György-hegy (akkori nevén Magos-hegy) bazaltorgonái között egy mély, sötét barlang húzódott, ahol egy hétfejű, zöld pikkelyes, varázserejű sárkány élt. Minden ősszel, a szőlőfürtök érése idején előbújt rejtekéből, és levonult a hegybíróhoz, hogy követelje tőle az éves „járandóságát”: tizenkét ártatlan lányt a környező falvakból, hogy felvigye őket a barlangjába, és a rabszolgájává tegye őket az életük végéig. Ha megkapta őket, békén hagyta a termést, és jó szüretet élhettek meg az itt élők, ám ha nem, úgy jéggel, faggyal, égető forrósággal vagy kőomlással pusztította el a szőlőt. Az „ajándékért” cserébe egy évig békében hagyta a falvakat. Az emberek féltek, hallgattak és szenvedtek a sárkány rémuralma alatt. Aztán megjelent egy messzi földről érkezett lovag Szent György személyében. Meghallgatta a helyiek panaszát, és elindult, hogy megmérkőzzön a pikkelyes fenevaddal. Megragadta lándzsáját, és a hegy tetejére vágtatott, ahol hosszas küzdelemben legyőzte a sárkányt, és levágta mind a hét fejét. A barlang beomlott, a lányok kiszabadultak, a nép pedig hetven napig ünnepelt. A hegyet ezután nevezték el Szent György-hegynek, és győzelme emlékére egy kápolnát is emeltek a tiszteletére, benne a bátor lovag szobrával.
A legenda szerint a sárkány fagyos lehelete még mindig ott kísért a kövek között. És tényleg. A Sárkány-lik, más néven Sárkány-barlang a Szent György-hegy oldalában rejlik, mintegy száz méterre a kulcsosháztól. Egy körülbelül tíz méter mély, kőtörmelékkel részben fedett üreg, amely az egykori leomlott bazaltorgonák törmelékéből alakult ki. Különlegessége, hogy a legforróbb nyári napokon is feltűnően hűvös mikroklímával rendelkezik. A jelenség hátterében az áll, hogy a kőtörmelék résein keresztül a nagyobb sűrűségű hideg levegő lefelé szivárog, és egy lefolyástalan, tál alakú mélyedésben megreked. Ez a „hideglevegő-csapda” hatás az oka annak, hogy kánikulában is 10-12 Celsius-fok körüli hőmérsékletet mérhetünk odabent; még akkor is, amikor kint 30 fok fölé emelkedik a hőmérséklet.
Talán pont az egykori rút sárkány fagyos lehelete miatt?
Bár a sárkány legendája a helyi mondavilág része, de a térség kulturális és turisztikai életének is meghatározó eleme. A szörny motívuma számos formában megjelenik a hegy környékén. A 2024-es sárkány évében (a kínai asztrológia szerint) a Szent György-hegy hajnalig eseményen nagy hangsúlyt kapott a sárkány témája.
A sárkány motívuma a helyi vendéglátásban is megjelenik: a hegyen találhatjuk a Sárkányles Vendégházat, amely nevét a helyi legendáról kapta, de a hegy lábánál található Szent György-kápolna is a rém legyőzésének emlékére épült. Legalábbis a legenda szerint…
„Megnyílt a föld”
A mai Tihanyi-félsziget helyén mintegy 8 millió évvel ezelőtt kezdődött az első vulkáni aktivitás, ám a Tapolcai-medencében ennél jóval később, körülbelül 4-5 millió éve. Ekkor kezdett el átalakulni ez a vidék, és jöttek létre azok a geológiai képződmények, amelyek máig meghatározzák a táj arculatát.
„A föld mélyéből felfoghatatlan hőmérsékletű, több mint ezer Celsius-fokos kőzetolvadék kezdett el felfelé nyomulni. Ez a földkéreg repedésein keresztül tört utat magának a felszínig, ahol találkozott a felszínközeli vagy felszíni nagyon nedves, vizes környezettel, ami gigászi méretű gőzrobbanásokat eredményezett, így freatomagmás kitörések történtek. Megnyílt a föld; a robbanások hatására a sík felszínen »lyukak« keletkeztek, és ezekben a kráterekben születtek meg a Bakony–Balaton-felvidék vulkáni terület tűzhányói” – mondta Korbély Barnabás, a BfNPI Bakony–Balaton Geopark Csoportjának vezetője.
A vulkáni aktivitás időszaka hosszú ideig tartott, kisebb szünetek után mindig máshol tört fel a magma, soha nem ugyanott. Ha a vulkáni aktivitás tovább folytatódott, a krátereket feltöltötte a felszínre jutó, forró kőzetolvadék: így jöttek létre a lávatavak. A tufagyűrűk az olvadt kőzetet természetes gátként fogták fel, és megszülettek a ma ismert, különleges geológiai formák.
A Szent György-hegy anyaga az egykori lávatónak a megszilárdult maradványa. Amikor megszűnt a lávautánpótlás, a felszínre került hatalmas lávatömeg elkezdett lassan, több száz vagy ezer év alatt kihűlni. A végén jelentős térfogatú, sötét színű, rendkívül kemény bazaltkőzet alakult ki. A kihűlés során a bazalt zsugorodott, elkezdett repedezni. A látványos méretű kőzettestben hajszálvékony repedések keletkeztek, de a természetes hűlési folyamatok miatt később szabályos, többnyire hatszögű elválásokba rendeződtek. Az erózió ezután több millió év alatt »kikezdte« ezt. A repedések mentén a víz, a fagy repesztő hatása, az időjárás apránként tágította a réseket, és az oszlopokat elválasztotta egymástól. Ezért látunk ma itt olyan felszínformákat, amelyek olyan hatást keltenek, mintha egy hatalmas, kőből faragott orgona sípjai lennének
– hangsúlyozta Korbély Barnabás, aki szerint ha közel megyünk, még mindig felfedezhető az oszlopok geometrikus elrendezése. A Szent György-hegy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által alapított Bakony–Balaton UNESCO Geopark ékköve. Nem véletlenül.
Komplex ökoturisztikai fejlesztés indul hamarosan a Szent György-hegyen: a balesetveszélyes fa- és földlépcsőket stabil acéllépcső váltja fel a bazaltorgonákhoz vezető úton. A projekt része a túraútvonalak felújítása, a panorámapont fejlesztése, valamint családbarát és interaktív elemek kialakítása. A helyi közösségekkel összehangolt, tájba illeszkedő beruházás 400 millió forintos támogatással valósul meg 2027 végére.
(Borítókép: Kőrösi Tamás – We Love Balaton)
