A Libell Kiadónál megjelent Balaton Beszélgetős könyv nem csak párbeszédet kezdeményez szülő és gyerek között, de különböző feladatok is lekötik az olvasókat. Radnóti Blankával, a kötet illusztrátorával beszélgettünk meséről, valóságról, úszásról, nem úszásról, az északi partról és a felnövés hátrányairól.

WLB: Eddig csak mesekönyveket illusztráltál. Miért csak mesékkel dolgozol?

Radnóti Blanka: Talán azért, mert megragadtam a gyerekkorban. A gyerekekhez és a rajzoláshoz értek a legjobban, ezért is törekszem rá, hogy kizárólag meseillusztrálásból élhessek. Igaz, én még nagyon az elején vagyok és Magyarországon amúgy sem olyan egyszerű történet, amíg valaki illusztrátorként ismertté válik.

WLB: Négy mesekönyv és sok más kiadvány is megjelent már a képeiddel, legutóbb pedig a Balaton Beszélgetős könyv Megyery-Pálfay Adrienn szerkesztésében. Miért éppen a Balaton köré építettétek a könyvet?

Radnóti Blanka: Egyrészt, mert nagyon színes a tó környékének növény- és állatvilága, másrészt szinte minden kisgyereknek és szülőnek van valamilyen pozitív emléke a Balatonnal kapcsolatban. A könyv beszélgetést akar kezdeményezni a gyerek és a szülő között. Egy mese felolvasása egészen más készségeket fejleszt, mint amikor a gyerekeket beszéltetjük.

WLB: Neked melyek a legmeghatározóbb élményeid a Balatonnal kapcsolatban?

Radnóti Blanka: Gyerekkoromban rengeteg nyarat töltöttem Fűzfő Tobrukon, az unokatesómmal. Bunkert építettünk, kocsimosó bizniszt indítottunk a családtagoknak, vízi csatáztunk a szomszéd gyerekekkel és rengeteget legóztunk. Éttermet nyitottunk a nyaralóban, mi főztük a vacsorát, kevertük a koktélokat, állandóan veszekedtünk. Isteni volt! Emlékszem a nyaraló, a strand, a víz illatára. Imádtam strandon aludni, élveztem a gyerekzsivajt és a víz megnyugtató zúgását. Mostanában megváltozott a viszonyom a Balatonnal. Nagyon szeretek ott lenni, de most már inkább távolról figyelem. Én északi parti vagyok. Kirándulok, pihenek, finomakat eszem, borozom, és nagy ívben elkerülöm a tömött strandokat. Legfeljebb estefele úszom egyet. Idén többször jártam már a Balatonon, de még egyszer sem úsztam. Nekem most ilyen. Ezért is jó a Balcsi, mert minden életszakaszban mást ad az embernek.

WLB: A Balaton Beszélgetős könyvben alig van szöveg, csak mozgalmas képek és szinte a könyv lapjain is megelevenedő figurák. Mi volt a koncepció az illusztrációknál?

Radnóti Blanka: A témákat és a szereplők leírását előre megkaptam, és ezekre rajzoltam különböző variációkat. A cél a képek részletgazdagsága volt, hogy sok mindent társíthassanak hozzá a gyerekek, és minél több gondolatot ébresszen bennük. Fontos szempont volt még, hogy olyan gyerekek is forgathassák, akik még nem, vagy éppen megtanultak olvasni. Igyekeztünk teret hagyni a gyerekek fantáziájának is. A képek alapján történetet kreálhatnak, vagy elmesélhetik, ki mit csinál éppen a képen, és vannak benne foglalkoztató jellegű feladatok is. Például minden illusztrációhoz tartozik egy kérdés, aminek a mentén el lehet kezdeni a beszélgetést. Ezen kívül még jó néhány balatoni nevezetességet is illusztráltam a könyvben. A rajzokat mondókák és gyerekversek egészítik ki, a könyvhöz pedig most készül egy foglalkoztató füzet.

WLB: Nekem múlt héten egy órára sikerült lekötnöm egy izgága, négyéves kislányt a Balaton Beszélgetős könyvvel. Ti milyen visszajelzéseket kaptok róla?

Radnóti Blanka: A könyv még éppen, hogy csak kikerült a nyomdából, de mi is egyre több pozitív visszajelzést kapunk róla. Amúgy Magyarországon a beszélgetős könyv még mindig új műfajnak számít, de egyre több szülő kezdi keresni a boltokban. A visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy a gyerekeket tényleg leköti a könyv. A Balatonnal kapcsolatos illusztrációk rajzolásánál az is segített, hogy a műhelyem egy nem régen nyílt oviban, a Babolygóban van, így azonnal tesztelhettem az elkészült illusztrációkat.

WLB: Fiatal, pályakezdő illusztrátorként mennyire nehéz elérni, hogy folyamatosan kapjon az ember munkákat?