Hévíz egyik kieső szegletében, az egregyi hegy szőlősorai és pincéi között bújik meg Magyarország egyik legrégebbi temploma. A 14. században épített templom falai némán is sokat mesélnek a magyar történelem viharos századairól.
Nem csoda, hogy az egregyi Szőlőhegy tele van magyaros ételeket kínáló éttermekkel, hiszen mindegyikük egy Árpád-kori templom közvetlen szomszédságában áll. A felsőörsi és a tihanyi altemplom mellett az egregyi a harmadik épségben maradt Balaton környéki ősi templom.
Fisli Gábort, az Öreg Harang Borozó tulajdonosát például kimondottan a templom szomszédsága ihlette étterme megvalósítására: „Gyerekkoromtól kezdve biztos vagyok benne, hogy itt akarok élni. Az érzés, amikor reggelente a szobád ablakából rápillantasz erre az ősi templomra, leírhatatlan.” Gábor őseit Egregy legrégebben betelepült lakói között tartják számon, ők valószínűleg még a templom építésében is részt vettek.”
A román kori kis templomot a fennmaradt írásos emlékek szerint valószínűleg a XIII. század közepén építették. Nemes egyszerűségével, arányosságával máig jól illeszkedik a tájba. A környéken nagy mennyiségben fellelhető pannon kőből épült, elsősorban ennek köszönheti tartósságát is.
Az 1550-es években a török hódoltság alatt a templom és a mellé épült falu is nagy károkat szenvedett, amelyeket aztán a barokk időszakban állítottak helyre. Az átalakítás szerencsére csak a legszükségesebb javításokra korlátozódott, így a templom eredeti formája épségben maradt.
A román kori templomok alaprajzának megfelelően az egregyi templom épülettömbje is hármas tagolódású, egyhajós szerkezetű és hosszanti elrendezésű. Nyugati részén áll a magas torony, amelyhez a szélesebb hajórész csatlakozik, ehhez pedig az alacsonyabb és keskenyebb szentély kapcsolódik.
Az eredetileg Alexandriai Szent Katalin oltalma alatt álló templomot az 1731-es átalakítások után ismét felszentelték, új védőszentje Szent Magdolna lett. Azóta többször is restaurálták a templomot, de szerencsére a tervezők mindig ügyeltek az eredeti stílusjegyek megtartására.
Az egregyi templom gazdag díszítettségével saját korában is kiemelkedett a hasonló stílusú templomok sorából. A torony valamennyi oldalán kettős és hármas ikerablakok nyílnak. Ez a falusi kistemplomok esetében szokatlan díszítettség valószínűleg annak köszönhető, hogy a templom eredeti építőmestere jártas volt a korabeli építészeti irányzatokban. Ismerte a nagyobb székesegyházak és apátságok ikerablakokkal gazdagon tagolt tornyait és saját alkotásában utánozni akarta a nagy elődöket.
