Dúskálunk a halban, de még mindig nagyon keveset eszünk belőle. A Minőségi Magyar Hal védjegy bevezetése feltehetőleg változtatna ezen.
A magyarországi fejenkénti halfogyasztás az évi 6-6,2 kilójával jelentősen elmarad az Európai Uniós átlagtól, ami körülbelül 20 kiló. Pedig a halmennyiség elegendő lenne, ezért a Földművelésügyi Minisztérium a halfogyasztás és a fogyasztói bizalom növelése érdekében Minőségi Magyar Hal tanúsító védjegy bevezetésén dolgozik.
A Balatonon az ipari halászat továbbra is tilos, de a horgászok által kifogott halak sem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. Ezen az idén bevezetésre kerülő új balatoni horgászrend sem változtat, így továbbra is fennáll az az abszurd helyzet, hogy a Balatonnál nem lehet balatoni halat enni. Pedig igény lenne rá: néhány vendéglátóst a büntetés sem riaszt vissza attól, hogy felvásárolja a horgászoktól az itteni halat. (Amit "helyi halként" kaphatunk a vendéglátósoknál, az a közeli halastavakból és tenyészetekből származik.)
Ezt igazolja Tavaszi József is, az ordacsehi Balaton Agrár Zrt. elnöke, aki szerint az elmúlt években náluk is többszörösére nőtt az értékesített halmennyiség és az ünnep előtti élő halvásár sikere is várakozáson felüli volt. A pontyon kívül sokan ragadozót – harcsa, süllő – kerestek. Elmondása szerint hatékony reklámtevékenységgel fokozható a belföldi halfogyasztás, és a siker érdekében célszerű új módszereket is bevetni, ezért egyetért a védjegy ötletével. Társaságuk 249 hektárnyi vízfelületen gazdálkodik, a haltenyésztést, illetve a horgászturizmust is fejleszteni szeretnék.
A mennyiséggel nincs gond: a magyar akvakultúra – ideértve a tógazdaságokat és az intenzív haltenyésztő üzemeket is – étkezési célra 15-17 ezer tonna halat termel évente, az évi össztermelés 22-23 ezer tonna, amelybe a horgászcélú telepítőanyag termelése is beletartozik. Ráadásul idén a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. jelentősen túlteljesítette a 2016-ra tervezett haltelepítési vállalását. Pontyból az előírt 300 ezer helyett 376 ezer kilogramm, előnevelt csukából 260 ezer példány került a Balatonba, ami tízezerrel több, mint az előírt darabszám. Ugyanígy süllőből, harcsából, compóból és balinból is több került a tóba, illetve a menyhal újrahonosítása is sikerrel folytatódott.
Ezeken felül tavaly 57 hektárnyi új halastó létesült hazánkban, és 676 hektár tóterület rekonstrukciója készült el. Összességében tehát igény és forrás is lenne a halfogyasztás növelésére.
