Háborús propaganda a Balatonon - új kiállítások Füreden és Tihanyban

A fiókba került háború - Művészet és művészek az első világháborúban, Vaszary Villa, Balatonfüred

A második világháború, minden azelőtti történetet elhomályosító borzalmaival és máig tartó személyes traumáival sokszor elhomályosítja az első világháború történéseit. Kitörésének századik évfordulóján most ismét szembe nézhetünk a "Nagy Háborúval": erre kínál nem mindennapi lehetőséget a Vaszary Villa Balatonfüreden.

A kiállítás hiányzó végtagok és sebesült katonák helyett a háborús propaganda plakátjaira, tábornoki arcképekre és a lelkesen hadba induló seregekre koncentrál. A Róka Enikő, Balázs Eszter és Szűcs György kurátorok által válogatott képekből nagyon hiányzik, és pont ez az ordító hiányérzet adja a kiállítás feszültségét. Mivel semmi olyan megdöbbentőt nem látunk, amit vártunk volna. Már az első terem végignézése után felmerül a kérdés, hogy ha sehol semmi szenvedés, vér és harc, akkor hol is voltak ezek a művészek a háború alatt?

A hiányérzet nem véletlen. Azok a festők, akiket nem soroztak be, legfeljebb a hátország mindennapjai és a katonai mozgósítások révén érzékelhettek valamit a frontvonal történéseiből. Sokuk számára a háború lett volna az eufória csúcspontja, de a hatóságok erősen korlátozták mozgásukat. A csataterek realisztikus ábrázolása helyett így maradtak a komor tájképek vagy a megrendelésre készült katonai zsánerképek és buzdító, propagandaízű plakátok.

A kor legjellemzőbb plakátja a hadikölcsönt ábrázoló volt, de a háború rokkantjairól is forgattak oktató jellegű filmet, sőt az országaiért imádkozó Ferenc Józsefről ugyancsak készült óriásplakát. A legtöbb kiállított plakátot a kor egyik legismertebb  rajzolója, Bíró Mihály jegyzi.

Az elszántságot sugárzó katonaportrékon túl azért a mindennapokból is akadnak szép vagy éppen megható, elcsípett pillanatok. Az egyik legszebb talán az anyjától búcsúzó katona festménye. Az ismertebb festők közül Egry József, Pór Bertalan, Mednyánszky László, illetve Vaszary János képei láthatók.

Absztrakt valóság - KOGART Tihany

Tihany Európa legmenőbb faluja, amihez sokat hozzátesz a KOGART Tihany galéria. A kiállítóhely új tárlata két 20. századi magángyűjteményből lett összeválogatva. Az izgalmas kiállítás az Absztrakt valóság - Avantgárd törekvések a 20.századi Európában címet kapta. A gyűjtemények egy időszakban keletkeztek, de eltérő indíttatással gyűjtötték őket .

Patkó Imre, az 1950 utáni magyar műgyűjtés történetének egyik kiemelkedő szereplője. Gyűjteménye nagy részét külföldi tudósítói időszaka alatt szedte össze. Mindig is kevés pénze volt, és nem befektetési szándékkal gyűjtött, viszont annál jobb érzéke volt, hogy mihez érdemes nyúlni. Mivel világhírű művészek kiemelkedő műveit nem tudta megvásárolni, kisebb grafikákat és illusztrációkat vett tőlük. Így kerültek a gyűjteményébe Picasso, Braque és Chagall művei. A magyar művészek közül pedig elsősorban a Franciaországba vándoroltak, például Reigl Judit, Vasarely Victor és Hantai Simon munkásságát követte nyomon.

A másik magángyűjtemény Pán Imréhez, az Európai Iskola művészcsoport egyik alapítójához és a magyar avantgárd egyik kulcsfigurájához kötődik. Itthon és külföldön egyaránt sokrétű munkássága volt, írt, művészeti lapokat indított és kiállításokat is szervezett. 1957-ben emigrált Párizsba, ahol 53 évesen kezdett új életet. Úgy teremtett magának új egzisztenciát, hogy közben mindvégig szem előtt tartotta az általa tehetségesnek tartott fiatal művészek érdekeit. Gyűjteménye tekintélyes magyar és nemzetközi festményekből és grafikákból áll. Mattis-Teutsch János, Kassák, Bortnyik, a szentendrei művészek közül pedig Vajda Lajos, Bálint Endre és Korniss Dezső képeit is megvásárolta.

A két gyűjtemény anyagait Mészáros Zsolt és Szabó  Noémi kurátorok rendezték egyetlen, homogén stílusú kiállítássá. A grafikák között szinte minden huszadik század eleji művészeti irányzatra van egy-egy példa. Orfizmus, absztrakt expresszionizmus, futurizmus, szürrealizmus, hogy csak párat említsünk a sok izmusból.