A Michelin-csillagosok új felfedezettje – Csendes Dűlő Szőlőbirtok

Az Örsi-hegy felső részén található Csendes Dűlő Szőlőbirtok négy különböző fajta szőlővel dolgozik. A jelek szerint kifejezetten jól, mert az ajtón már az ország legjobb éttermei kopogtatnak. Egyelőre az ütős panorámát vizsgálhatjuk borkóstolás közben a teraszukon, de terveik között szerepel egy újabb vendégfogadó egység is.

Egy csendes helyen

A Folly Arborétum és Borászattól karnyújtásnyira, az Örsi-hegy déli oldalában találjuk a borászat névadó termőterületét, a Csendes-dűlőt. A család mintegy negyven éve gondozza a birtokot, melynek jelenlegi, három hektáros méretét már csak óvatosan szeretné növelni. A cél, hogy családi gazdaságként, "kézműves"-ként vigyék tovább a felmenők bortermelői hagyományát, tőkéiket alacsony terheléssel művelve.

Kéknyelűt és szürkebarátot, hárslevelűt és olaszrizlinget teremnek a tőkék - csupa, a badacsonyi borvidékre jellemző, az itteni vulkanikus talajon kimagasló minőséget adó szőlők, melyeknek borában a terroir ásványossága intenzíven jelenik meg.

Magyar viszonylatban régi birtokról van szó (még egyszer: negyven év), de a szélesebb körű értékesítést még csak rövid ideje végzik. A Csendes birtokvezetője – a birtokalapító unokája – Molnár Júlia Dóra, aki amellett, hogy a borok értékesítéséért is felel, közben fotózik, műfordít is.

A szőlőbirtok múltjáról és a kezdeti sikerekről ő mesélt nekünk panorámás borteraszukon, ami még nem a hivatalos vendégfogadó-egységük. Az majd kicsivel lejjebb, az Örsi-hegy alsó harmadában épül meg a fejlesztések következő ütemében.

Hello, Onyx!

A sikerekről faggatjuk Dórát,  mire elsőként említi, hogy a Nemzeti Borkiválóság Program a Csendes Dűlő Szőlőbirtok 2012-es hárslevelűjét legutóbbi fehérboros tesztjén maximális pontszámra értékelte, amelyet az egész országban összesen csak három fehér bor kapott meg.

Ehhez egy történet is kapcsolódik. Mialatt a család meggyet szedett az örsi birtokon, a Michelin-csillagos Onyx Étterem head sommelier-je állított be strandpapucsban, hogy szeretné a pince szortimentjét alaposabban megismerni. Dóra a kettes létráról balatoni nyugalomban leszökkenve kénytelen volt másfél órára elküldeni a fura idegent, mert egyrészt a meggyszedéssel még nem végeztek; másrészt „Mi az, hogy "head sommelier", itt a Hegyalja úton, déli kánikulában, frakk nélkül?” Lassítsunk már.

Tényleg Gervai János járt náluk, akiről két dolog köztudott. Egyrészt az Onyxos munkája mellett ő is borász, másrészt csak úgy nem röptet bele ígéreteket feleslegesen a levegőbe, így a kóstoló után Dóráéknak csak annyit mondott a maga decens módján: ha egy mód van rá, ne nagyon adogassák el a '12-es hársat meg a ’06-os kéknyelűt, mert hát: sosem lehet tudni.

Azóta ezek a tételek stabil szereplők az Onyx borlapján, de egy másik csillagos hely, a Costes kínálatába is felkerültek. Dóra azonban fontosnak tartja, hogy a balatoni vendéglátóegységekben is jelen legyenek boraikkal, így Badacsonyban, Szigligeten és Tapolcán több helyen is szerencsénk lehet hozzájuk. A teljes listát megtaláljátok a honlapon.

Bort egyébként fenn a Hegyalja úti birtokukon is kapni négy évjárat négy fajtájából plusz egy spéci cuvée-ből, palackonként 1300-3000 forintos pinceáron. Ha szeretnénk őket meglátogatni és a lélegzetelállító kilátással rendelkező teraszukon kóstolgatni, érdemes előre bejelentkeznünk. Bringások meredek emelkedőre készüljenek!

Mit kell náluk kóstolni?

Csendes Dűlő Szőlőbirtok - Hárslevelű 2013

Bár a cikkben a 2012-es Csendes-hársat méltattuk, Dóráék azonban már új évjárattal ostromolják a piacot. Aggodalomra semmi ok: ha ez a 2013-as kerül az utunkba, akkor se meneküljünk előle. Kiváló "gasztrobor" ez finom savérzettel, és ha megkóstoljuk, megértjük, hogy miért kell mellé inkább egy vajtökkel körített balatoni fogast társítani, mint egy büfépanírban sült hekket kovászos uborkával.

Csendes Dűlő Szőlőbirtok - Kéknyelű 2013

A kéknyelű nem egyből érthető műfaj, pláne akkor, ha Krúdy-idézet is kerül a palack hasára. A Csendes Dűlő Szőlőbirtok hordós érlelés nélkül készülő kéknyelűje a szőlő tulajdonságai miatt a talaj ásványos jellegét szinte változtatás nélkül tudja közvetíteni, így olyan, mintha magát az Őrsi-hegyet kóstolnánk. Persze ez a valóságban ezerszer jobb élmény, mint olvasva.