Nemrég írtunk arról az úttörő tanulmányról, amit egy magyar kutatócsoport végzett több neves külföldi kutató bevonásával. A Fekete-hegy vulkáni komplexum kőzeteinek vizsgálatával közelebb kerültek ahhoz, hogy jobban megismerjék az ún. monogenetikus vulkáni mezők működését. Ezek a vulkáni működés különleges formáját képviselik, amikor nem egy adott, nagyméretű tűzhányó épül fel, hanem egy vulkáni terület, ami sok önálló, kis térfogatú vulkánból áll. Egy ilyen vulkáni mező több ezer négyzetkilométeres is lehet, ezen belül megjósolhatatlan, hogy pontosan mikor és hol tör ki egy tűzhányó. Ez az alapkutatás akár életeket is menthet, hisz egy ilyen mezőn a magma gyorsan elérheti a felszínt: csak pár nap lehet a lakosság kimenekítésére.
Jankovics Mária Évával, a tudományos publikációt első helyen jegyző MTA-kutatóval beszélgettünk legutóbb erről, azonban az interjú során szóba került az is, hogyan működött annak idején a Balaton-felvidéki vulkáni mező, mikor voltak a kitörések, azok meddig tartottak, és persze a legfontosabb kérdést is feltettük: várható-e valaha újabb kitörés errefelé? A válasz persze az, hogy nem, viszont a tudomány már azt is meg tudja indokolni, hogy miért nem. De ne szaladjunk ennyire előre.
Millió évek bűvöletében
Jankovics szerint a vulkáni mező "egy olyan táj, ahol látszólag semmi sem utal arra, hogy itt vulkánkitörés következhet be", így több millió éve a mai Balaton-felvidéken is váratlan időben és helyeken törhetett a felszínre a magma. Az ilyen vulkáni mezők csupán egyik fajtáját képviselik a Kárpát-Pannon-térségben az elmúlt 20 millió évben zajlott változatos vulkáni működésnek. A Bakony–Balaton-felvidéki Vulkáni Területen Tihany és a Hegyestű a két legidősebb kitörési központ, a kormeghatározási adatok szerint kb. 8 millió éve képződtek.
A Tapolcai-medence éppúgy része a Bakony-Balaton-felvidéki Vulkáni Területnek, mint a Káli-medence. E vulkáni mezőn kb. 2,5 millió éve történtek az utolsó kitörések, melyek során létrejött a Kapolcs melletti Bondoró-hegy és a tőle délnyugatra lévő Füzes-tó salakkúp. Ezek közel vannak a Fekete-hegyhez is. Utóbbi kb. 3,8 millió éves, de ennek a tanúhegynek nem olyan könnyű meghatározni az életkorát. Az előbb említett kormérési eredmény csak a vulkáni komplexum lávaplatójáról származik, a többi kitörési egységből (maar üledékek, salakkúpok) viszont nem áll rendelkezésre koradat.
A Bakony-Balaton-felvidéki Vulkáni Területen (ahogy általában az egyéb monogenetikus bazalt vulkáni mezőkön is) csak viszonylag kisebb robbanásos kitörések zajlottak azokhoz a tűzhányókhoz képest, amelyek a szubdukciós (lemezalábukási) zónák mentén találhatók. Utóbbiakat egyébként összetett tűzhányóknak nevezik, jóval nagyobb térfogatúak, mint a monogenetikus vulkáni területeken található kis vulkáni központok.
