Aki járt már Zalaszántón, a Bazaltutcában vagy a Tátika várában, az tudja, hogy a nyár közepén is csendes és elképesztően szép túraútvonalak találhatók errefelé, és hogy érdemes egy kicsit lelépni a környék vadregényes tájaira. A Kecskevári-kilátó egy kevésbé ismert célpont, amit egy laza sétával elérhetünk, és mivel könnyű a terep, kicsit zordabb időjárás esetén is bevállalhatjuk.
Uzsát a 84-es úton, Sümeg vagy Lesencetomaj felől közelíthetjük meg. Hogy ne legyen olyan egyszerű a dolog, van itt egy Uzsabánya-alsó nevű vasútállomás, illetve buszmegálló is. Ne itt szálljunk le, illetve ne itt tegyük le az autót, mert akkor néhány km-rel megtoldjuk az amúgy rövid túrát. Ha megvan Uzsa, az igazi, ami nem a bánya, már csak a kilátóhoz vezető utat jelző táblát kell megtalálnunk. (A parkoló koordinátáit a cikk végén találod.)
Uzsa a Bakony és a Keszthelyi-fennsík között, a Lesence-patak völgyében fekvő kis falu, ami a Balatontól 13, Tapolcától 9 km-re található. Már a 13. században említik az oklevelek, eredeti neve egykori földesura után a Csajkaduzsa volt. A falu a török időkben egy időre elnéptelenedett. Sokáig a szomszéd falu része volt, 1995-től újra önálló település.
Ha a fehér alapon piros háromszög-jelzést követjük, kizárt, hogy eltévedünk, mindenhol egyértelműek a festések. Az árnyas tölgyeseket egy idő után erdei és feketefenyő-erdők váltják fel. A 2010-es évek eleji aszályos időjárás során sajnos sok fa elpusztult itt.
Egy kicsit több, mint félórás gyaloglás után érkezünk el a kilátóhoz. A 2015-ben átadott faszerkezetű torony a Kecskevár nevű, 293 méteres csúcson áll. 12 méter magasra kell még felmásznunk, de megéri: nemcsak a Tapolcai-medence tanúhegyeit, hanem a Keszthelyi-hegységet, a Tátikát, és szép időben a Balatont és a Káli-medencét is látjuk innen. Egy tábla segít beazonosítani a magaslatokat.
Alattunk terül el az uzsai bánya, ami Magyarország és egyben Közép-Európa legnagyobb bazaltkitermelő helye.
Korábban a Badacsonyon, a Gulácson, a Halápon és a Hegyestűn is bányásztak bazaltot, de azokat a bányákat bezárták. (A Badacsony bazaltbányájában egy internálótábor is működött, erről itt írtunk).
A kilátóból ugyanazon az úton indulunk vissza, ahonnan jöttünk. Az egyetlen kérdéses útszakasznál jobbra érdemes kanyarodni.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapja szerint a Lesence-völgy peremét képező kavicsdombok az erdő kitermelése után helyenként az alapkőzetig erodálódtak. Az állandó erózió megakadályozza az avar- és humuszfelhalmozódást, az így keletkezett szélsőséges termőhelyen nyírligetes cserjés és csarabos alakult ki. A csarab a hangafélék családjába tartozó lila növény, a csarabos pedig ami nyár végén lila szőnyegnek látszik a dombtetőkről.
Nem csak ezért különleges terület a Lesence-völgy. A Bakony régióban csak itt előforduló fekete áfonya, és ritka vánkosmohák is megtelepedtek ezen a különleges élőhelyen. A kilátó közelében vezet a Csarabos tanösvény, amin a fehér alapon piros U jelzést követve tudunk végigsétálni, ezenkívül van egy védett, nem látogatható természetvédelmi terület is a közelben.
