A balatoni vasútállomásokon várakozva vagy a parkokban sétálva biztos te is láttál már néhány öreg mozdonyt, ami a tó múltjáról, már nem létező vasútvonalakról és a gőzmozdonyok érájáról mesél. Három olyan mozdonyt mutatunk most be, amelyeknek nemcsak saját története, hanem személyisége és saját rajongótábora is van.

375 680-as gőzmozdony, Balatonalmádi

Ha jártál már Balatonalmádi-Öreghegyen, biztosan megcsodáltad a hídon álló 375 680-as mozdonyt, ami nemcsak egy mozdonytípusnak, hanem az egykori 11-es számú, Alsóörs-Veszprém vasútvonalnak is emléket állít. Az Azúr Expressz az 1909-ben épült, 22 kilométeres szakaszon közlekedett. A vasútvonalat Veszprém és a Balaton áru- és személyforgalmának gyorsabb továbbítására hozták létre. Nemcsak Veszprémet közötte össze a tóval, hanem lehetővé tette, hogy az ország északnyugati részéből is gyorsan elérhetővé váljon a Balaton.

A nyomvonal a mai veszprémi Balaton Pláza közeléből indult, a várost elhagyva Meggyespusztán, majd Szentkirályszabadján át vezetett Balatonalmádiba, az Öreghegyre. (Ezen a nyomvonalon fut ma a bringaút). A gőzösök innen Káptalanfüreden át robogtak be Alsóörsre. A vonalat 1969-ben szüntették meg, gazdaságtalanságra hivatkozva. A pályát 1974-ben bontották el végleg, de sok objektum emlékeztet az egykori vasútra, pl. az alsóörsi fordítókorong medencéje vagy az egykori veszprémi vasútállomás épülete. A vasútvonal történetéről ezen az emlékoldalon lehet részletesen olvasni.

A 375-ös mozdony 1994 óta a Töltés utca és a Budai Nagy Antal utca sarkán, a hídon gyűjti be a mozdonyrajongók csodálatát. (Balatonalmádiban egy másik mozdony is pihen: a 275 108-as a vasútállomáson látható.) Ez a típus az egyik legelterjedtebb mozdony volt a mellékvonalakon, altípusaival fél évszázadon át közlekedett. Magával vitte a működéséhez szükséges szenet és vizet, külön szerkocsira sem volt szüksége.

"Nyalóka", Balatonszemes

A Nyalóka becenevet viselő, 275-ös sorozatú, 040-es pályaszámú gőzmozdony (nemcsak ezt a mozdonyt hívják így, az egész sorozatra ráragadt a név) sokáig a balatonboglári vasutas üdülő udvarán állt. Amikor lejárt a szálló bérleti szerződése, a műemlék mozdonynak költöznie kellett. A balatonszemesi önkormányzat egy korábbi szerződés értelmében vállalta a 36 tonnás gép elszállítását, felújítását és azt, hogy elhelyezi a szemesi vasútállomás előtti parkban. A költözésben, amire 2017 márciusában került sor, a Magyar Honvédség is közreműködött, írta a MÁV-csoport akkori közleményében, és mi is beszámoltunk a mozdony új törzshelyéről

A költözésről Balatonboglár városa készített videót: 

A legendás Nyalókákból a MÁVAG budapesti gyára 1928 és 1940 között 148 darabot gyártott. Főleg mellékvonalakon használták ezt a típust, személy- és tehervonatok továbbítására. A 275-ösök 70 kilométeres óránkénti sebességet is elértek vontatás közben.

A Balatonszemesen látható Nyalóka 1929-ben készült, 5022-es gyári számon, utolsó honállomása Bátaszék volt, 1990-es leselejtezése után került az egykori Lokomotiv Szálló udvarára. 2042-ig - a költözéstől számított 25 évig - biztosan Balatonszemesen marad.

A "Négyeske" nevű Nohab, Tapolca

A „négyes Nohab, illetve Négyeske” – így is hívták a Tapolca nevű mozdonyt, amely 1999. június 4-én utoljára névadó városából Budapestre, de még Badacsonyba sem érkezett meg. Végzetes balesetet szenvedett Badacsonylábdihegynél, amikor az orkán erejű vihar által kidöntött fára futott, 78 km/órás sebességgel. A balesetnek, amiben két kocsi is kisiklott, szerencsére nem volt halálos áldozata – csodával határos módon ezekben nem utazott senki.

Az Indóház Magazin online kiadása így számolt be a történtekről: 

„A fa időbeni észlelését a jégeső és a közvetlenül a szóban forgó pályaszakasz előtt elhelyezkedő ív tette lehetetlenné. A mozdony a levegőbe emelkedett, majd a forgóvázak leszakadása után mintegy 120 fokos fordulatot megtéve oldalával a pályán landolt. Az utána következő két személykocsi szintén kilendült a pályáról, és keresztbe fordultak… a mozdony vezére, Szűcs Tamás mozdonyvezető, kisebb karcolásokkal úszta meg a balesetet. Az első kocsiban utazó jegyvizsgálók egyike ugyancsak kisebb zúzódásokat szenvedett. Ám a mozdony főkerete a vágányra zuhanástól oly mértékben meggörbült, hogy nem volt javítható”.

„A fa időbeni észlelését a jégeső és a közvetlenül a szóban forgó pályaszakasz előtt elhelyezkedő ív tette lehetetlenné. A mozdony a levegőbe emelkedett, majd a forgóvázak leszakadása után mintegy 120 fokos fordulatot megtéve oldalával a pályán landolt. Az utána következő két személykocsi szintén kilendült a pályáról, és keresztbe fordultak… a mozdony vezére, Szűcs Tamás mozdonyvezető, kisebb karcolásokkal úszta meg a balesetet. Az első kocsiban utazó jegyvizsgálók egyike ugyancsak kisebb zúzódásokat szenvedett. Ám a mozdony főkerete a vágányra zuhanástól oly mértékben meggörbült, hogy nem volt javítható”.

A Négyeske (hivatalosan M61-004) afféle celebnek számított a dízelmozdonyok között, 1993-ban, a MÁV fennállásának 125. és az első magyarországi Nohabok üzembe állításának 30. évfordulója alkalmából ezt a mozdonyt érte a megtiszteltetés, hogy narancssárgából a gyártásukkor kapott cseresznyepiros színűre fessék vissza, írta „őfelségéről” az Iho.hu. Amellett, hogy vontatta a szerelvényeket Szombathelytől Kaposvárig és Tapolcától Budapestig, mozdonyos események főszereplőjeként tündökölt az ország számos pontján.

Az 1999-es baleset után a mozdony a Közlekedési Múzeum vasúti gyűjteményébe került. Ép orrát levágták, és 2015-ig kültéri kiállítási darabként funkcionált, majd a közlekedési múzeum költözésekor a Nohab torzója visszakerült otthonába, a tapolcai vasútállomásra. (A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a tapolcai Wass Albert Könyvtár és Múzeum megállapodtak, hogy a kultikus mozdonydarabot kölcsönzés keretében állítják ki.) A Négyeske azóta az állomás egykori vízházának tövében látható, 2017-ben fel is újították. Balesetének 2019-es, 20. évfordulójára rendezett Nohabos megemlékezés meghiúsult, mert a 017-es Nohab vezetője nem engedte fel a gépre kollégáját - de ez már egy másik történet.

Címkék