Vándor Róbert és büszke csapata óriási előnnyel, 3/4 órás fórral szakította át a képzeletbeli füredi célszalagot. Már a kenesei bójától ők vezettek, csak egyszer-kétszer szorongatták meg őket a keleti medencében.
17 óra 52 perc 57 másodperc. Ez az idő is jól mutatja, mennyire szélcsendes verseny fogtak ki megint azok a vitorlázók, akik nekidurálták magukat az idei, az 52. Kékszalag Raiffeisen Nagydíjnak. És ez a győztes, az RSM2 nevű katamarán lett.
Mint korábbi, beharangozó cikkünkben írtuk, akár tízesélyesnek is mondható volt a verseny. A katamaránok voltak változatlanul a nagy esélyesek, de hogy ki fut át először a képzeletbeli füredi célvonalon, arra nem tettünk volna nagy tétben semelyik fogadóirodánál.
Az MTI beszámolója alapján arról ír az Index, hogy a Vándor Róbert kormányozta RSM2 csapatának tagjai Kalocsai Zsolt, Lange Péter, Bali István, Margitics Botond és Fekete András voltak. Mögöttük, jócskán lemaradva másodikként a Roland Gabler vezette New Black Jack futott be 18 óra 36 perc 25 másodperc alatt, a harmadik a Kaiser Kristóf irányította MKB-Prospex lett, 18 óra 40 perc 09 másodperces idővel.
Ami külön öröm, hogy ugyan nem sikerült a győzelem, de a Virág Flóra kormányozta Get The Red hajó a 13. helyen beért a célba. Szintén kiemelendő teljesítmény a Király Zsolt vezette Rafficáé, ami a hetedik helyre jött be egytestű hajóként, megelőzve több katamaránt és megnyerve ezzel a Yardstick hajóosztályt. Ez azért is nagy szó, mert megelőzték a tavalyi győztes Racing Djangót (Petrányi Zoltán), ami nyolcadikként futott be.
A győztes Vándor Róbert a befutó után így nyilatkozott: "Végig tudatosan vitorláztunk, megvolt a sebességünk, nem kockáztattunk, jó ritmusban voltunk a mezőnnyel, a széllel, a természettel, úgyhogy igazából jól kijött minden. Együtt, közösen értük el ezt az eredményt. (...) Kenesét ugye második helyen vettük, utána élre álltunk és ott éreztük már, hogy kezdtünk ellépni. Nyilván az még a verseny eleje, ott még az ember nem dőlhet hátra, de nagyon szép előnyt kovácsoltunk, a tihanyi átkelés után már szinte alig láttuk az üldözőbolyt. Ott már egész jó éreztük magunkat elállt a szél és mindenki utolért bennünket, így újra kezdődött minden. Nagy küzdelem volt a keszthelyi öbölben nagyon kevés széllel, ott szintén sikerült valahogy az élre kanyarodnunk és elsőként venni a bóját."
A részletekkel bővítjük a cikket.
