A La Tène teraszán a napszak nem számít: reggel és késő délután is ugyanúgy kávéznak, ejtőznek, fagyiznak és sütiznek a vendégek, kiszakadva egy kicsit a büfék és a közeli vidámpark hangzavarából és a nyüzsgésből. Nyaralók pihennek, helyiek és régi barátok futnak össze előre megtervezve és véletlenül – a hely máris találkozópont, egy nyugodt sziget az ilyenkor pörgős településrészen.
Az egykori posta belső terét a jobb oldali falat betöltő dombormű uralja: Horváth Sándor keramikus 1967-ben készült, Hermész című pirogránit alkotása. A berendezést fából készült székek, sötétszürke asztalok alkotják, amikre a kék egy különleges árnyalatában pompázó kerámiatálakon érkeznek a sütemények. A bazalt és a Balaton színei.
Kelták Badacsonyban
Az arculattervezéssel és marketinggel foglalkozó vállalkozó, Szalma Lili és a gazdasági tanulmányait folytató Hájos Bálint Százhalombattáról költöztek Badacsonyba. Nem volt korábbi kötődésük a helyhez, és még nem is ismerik eléggé. Mesélik, ősszel, ha több idejük lesz, szeretnének alaposan felfedezni mindent. Nem gondolták volna, hogy a vendéglátás ilyen szerves része lesz életüknek. De az élet gyakran egészen elképesztő forgatókönyveket generál.
Bálint anyukája volt az, aki szeretett volna nyitni Badacsonyban egy apró kávézót. Többször nyaralt a környéken a család, de nem tudtak sehol reggelizni vagy inni egy jó kávét. Bálint másfél éve kezdett el cukrászattal foglalkozni, és szeretett volna egy saját helyet, ahol ő alakítja a kínálatot. A posta épülete kiadó volt, Bálinték pedig pályáztak rá. Teljes koncepciót dolgoztak ki, ami már jóval túlmutatott az eredeti, családi kis kávézón, és ők lettek a befutók.
A név, amit „latén”-nek kell ejteni, egy svájci település neve, és egyben a vaskor második korszakára, az i. e. 5. századtól időszámításunk kezdetéig tartó időszakra jellemző, közép-európai anyagi kultúra elnevezése. (A kelták itteni jelenlétét számos régészeti lelet bizonyítja, ezek közül a leghíresebb a kétarcú kelta fej, ami a mai Badacsonylábdihegy területén került elő.)
A vaskori kelta hagyományok többek között a természetközeliséget, a szőlőtermesztést, a művészetek és az élet szeretetét jelentik a desszertműhely megálmodói számára, és ez a kultúra egy olyan alap, amihez visszanyúlnak.
Ahogy a nevet, a logót sem egyszerű megfejteni. Lili tervezte, és eleinte azt gondolta, semmi sem lehet könnyebb, mint nem megrendelésre dolgozni, hanem tabletre vetni a saját vendéglátóhelyük arculatának koncepcióját. „A legnehezebb eddigi munkám volt, hónapok teltek el, és nem jött át az elképzelés, ami a fejemben volt” – meséli a tervezésről.
„Egy vasárnap reggel volt, amikor végre sikerült. Valamiért felkeltem fél hétkor és fél óra alatt megrajzoltam az egészet”. Ebben a logóban minden benne van: a hegy, a szőlő, a kétarcú fej – utalás a La Tène-kultúrára –, a természet, a szürethez használt metszőolló, a kínálat és a kávé is. Érdemes meditálni egy kicsit a látványon, miközben a kávédat iszogatod, kicsit másképp fogsz gondolni Badacsonyra.
A croissanttól a répatortáig
Az üzletet Mariann, Bálint édesanyja vezeti, a kávét Bálint öccse, Gergő és barátnője, Luca készítik. Mindketten elkötelezett baristák, ők választották ki az újhullámos, magyar tulajdonú Costa Rica-i ültetvényről származó kávét, aminek pörkölését az ország egyik leghíresebb baristája, Tóth Sándor végzi.
A pultban szendvicsek, péksütemények, torták sorakoznak. Bár nem a reggeli a fő profil, indíthatjuk itt a napot french toasttal, kakaós csigával, törökmogyorós-pralinékrémes Paris brest égetett tésztás sütivel és más desszertekkel. A szendvicsekhez Franciaországból érkezik a kovászos és a rozsos bagett, a feltéteket – sajtokat, mangalicakolbászt stb. – helyi termelőktől szerzik be. A polcon a Kapolcsikum szörpjei és lekvárjai, minőségi teák, megvásárolható kávé.
„A La Tène nem cukrászda, hanem desszertműhely, mert minden süti itt készül, minőségi alapanyagokból, bio lisztből és házi tejből” – meséli Bálint. A több mint két napig készülő croissant receptjével egy évig kísérletezett: a tésztába jó minőségű francia vaj és egy kis méz is kerül. A teljes desszertfelhozatal még alakulóban van, amikor ott jártunk, többek között mille-feuille, sajttorta, pite és citrom tart szerepelt a kínálatban, és így sem volt könnyű a választás. Végül a mindenmentes répatorta és a mille-feuille mellett döntöttünk, és nem is értettük, hogy bírtuk ki eddig badacsonyi cukrászda nélkül.
A fagylaltok adalékanyagok és porok helyett magas zsírtartalmú házi tejjel, tejszínnel, gyümölcsből készülnek, de a vegánoknak és a tejmentes diétát folytatóknak sem kell lemondaniuk az élvezetekről. Minden gyümölcsszorbé laktóz-és gluténmentes, 100 százalékban gyümölcsből készül.
Egész éves nyitva tartást terveznek, hogy legyen egy újabb indok, amiért érdemes télen is idejönni. Liliék szerint Badacsony egy felfedezésre váró, izgalmas hely.
„Egy olyan része a Balatonnak, ami egyre inkább felfutóban van, és egyre szívesebben jönnek ide az emberek. Itt bármit csinálhatsz, lehet kirándulni, gyönyörű a természet, tele van olyan értékkel, amelyeket még annyira nem ismernek az emberek.”
