Máté kedvenc helyén, az akarattyai Magasparton találkozunk. Azon kivételes napok egyike ez, amikor nem száll vízre, csak fentről figyeli a tó felszínén fodrozódó hullámokat. Innen teljesen csendesnek tűnik a víz, de ilyen szélben is simán szörfözhetne, mondja.
Vitorlázóként kezdte a karrierjét, ami már szinte hagyomány a Bors-családban. Édesapja, Bors Sándor és bátyja, Bálint többször álltak magyar bajnokságokon a dobogón. „Háromévesen már bent voltam a bátyám kis Optimistjében, 6 éves koromban pedig én is elkezdtem vitorlázni a BS Fűzfő Vitorlás Klub színeiben. 7 éves koromban volt az első magyar bajnokságom” – mesél a kezdetekről.
Később a Tihanyi Hajós Egylethez (THE) igazolt. Laserezni szeretett volna (2019 óta hivatalosan ILCA Dinghy a versenyosztály neve - a szerk.), de erre nem volt keret a családban. Két magyar Cadet bajnokságot és egy korosztályos világbajnokságot nyert, majd kormányosból egy hajóosztályt átugorva 470-es mancsaft lett, mivel hirtelen nagyon magasra nőtt. „Egy évet versenyeztem így, de nem tetszett, hogy nem az én kezemben van a kormány. És az eredmények sem jöttek úgy, mint korábban” – mondja erről az időszakról.
Az utolsó katamarános naptól a windfoilig
Először a bátyja szörfjét próbálta ki. A vitorlázás után nem volt nagy váltás a funboard, mivel a Cadet vitorlásokon megtanulta, hogyan kell kormány nélkül hajót vezetni: az edzések után így mentek vissza a kikötőig. A szörfözés pedig tulajdonképpen ugyanez, csak vitorlával és testsúllyal kell irányítani a felszerelést, meséli Máté. Három nap alatt eljutott arra a szintre, hogy tudott siklatni, papucsolni és a wassertart (vízből indulás) is összejött egyszer.
Máté évekig ezen a szinten szörfözött, közben egyre inkább háttérbe került a versenyszerű vitorlázás, míg aztán egy baleset mindent megváltoztatott. „Egy F18-as katamarán bajnokságon a top háromban manővereztünk, amikor a nagy szélben leszakadtam a trapézról, rátekeredett az ujjamra a végtelenített genakker shott, és eltörte az ujjam. Az volt az utolsó katamarános napom” – mondja.
A következő nyáron már szörfösökkel edzett. Egyszer kölcsönkért egy RS:X-et, ami a korábban a hivatalos olimpiai szörfkategóriába tartozó, az átlagos szörfökhöz képest nagy deszkával és vitorlával rendelkező típus:
„Utassy Loránd, a szövetségi kapitány azt mondta, hogy ha tudok vele menni egy kört, akkor van értelme, hogy foglalkozzak ezzel, ha nem, akkor felejtsem el az egészet. Ráálltam a deszkára, és olyan volt, mint egy sziget. Gond nélkül körbementem, és tudtam, hogy ezt akarom csinálni. Vettem egy használt felszerelést, és elindultam a Magyar Bajnokságon, ahol harmadik lettem”.
„Utassy Loránd, a szövetségi kapitány azt mondta, hogy ha tudok vele menni egy kört, akkor van értelme, hogy foglalkozzak ezzel, ha nem, akkor felejtsem el az egészet. Ráálltam a deszkára, és olyan volt, mint egy sziget. Gond nélkül körbementem, és tudtam, hogy ezt akarom csinálni. Vettem egy használt felszerelést, és elindultam a Magyar Bajnokságon, ahol harmadik lettem”.
Nem sokkal ezután pedig foilra váltott: „A vitorlázás során megszerzett tapasztalatoknak köszönhetően taktikailag jó voltam, viszont a sebesség még nem volt az igazi, és kb. 5 kg-mal nehezebb vagyok az ideálisnál, így parkolópályára tettem az RS:X-et. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy kiderült, a következő olimpián a windfoil váltja fel a korábbi szörfkategóriát. Óriási lehetőséget láttam ebben: ha én kezdek el Magyarországon elsőként foilozni, be tudom hozni a tíz éves lemaradásomat” – mondja a váltásról.
Mi az a windfoil, és mire jó?
A foil windsurföt, vagyis „repülő szörföt” egy amerikai szörfös, Mike Mack találta fel 1993-ban. A foil extra felhajtóerőt generál a vízben, a deszka
kiemelkedik a vízből, és nagyobb sebességgel szeli a hullámokat, kis szélben
is. A sportág első Európa bajnokságát 2020 augusztusában rendezték Svájcban. A
versenyen részt vevő magyarok közül a legjobb helyezést az olimpikon Cholnoky
Sára szerezte meg, a nők mezőnyében 6. helyen végzett.
Mivel Máté volt az első foilos az országban, nem volt mestere, akitől ellesse a technikákat. Eleinte nem volt megfelelő felszerelése sem, valami mindig szétesett az edzés végére. Aztán meglett a tökéletes szörf, a NeilPryde alumínium foil, és eljött az ideje a komolyabb kihívásoknak is.
Másfél óra alatt átszelni a Balatont, hosszában
Máté nem először teljesítette a Keszthely-Balatonalmádi szakaszt, egyszer már volt egy három és fél órás útja. A szeptember 30-ai alkalmat is edzésnek szánta, de úgy volt vele, hogy ha jól sikerül, legyen hitelesítve. A szörfös gyorsasági rekord, amit túl kellett szárnyalnia, a kitefoilos Horányi-Névy András 2019-es csúcsideje, nettó 1 óra 55 perc volt.
„Reményt adott, hogy légvonalban nagyjából 75 kilométer a legrövidebb út, és ahhoz, hogy ezt két óra alatt teljesíteni tudjam, nem kell ötvenes átlag, plusz nekem nem megy el annyi idő az ernyőfelvétellel és -levétellel, mint a kitefoilosoknak” – meséli Máté.
A Kenese-Keszthely Rekordverseny
A Balatoni Yacht klub választmánya
1921. április 15-én írta ki a Kenese-Keszthely Rekordversenyt. A Balaton
hosszában való átszelése iránt hol fellángolt az érdeklődés, hol alábbhagyott, 2011-től
viszont rendszeresen dőltek meg a rekordok. Az eredetileg vitorlázók számára
kiírt versenyt több kategóriában is lehet teljesíteni, így ma már létezik
egytestű hajókkal, és több
testű katamaránnal is felállított rekord is, valamint nem hivatalosan, de hitelesítve egyéb vízisport
sporteszközzel is elkezdték megdönteni a rekordot. Az indulás és az
érkezés időpontját a keszthelyi és a balatonkenesei vasútállomáson kell pecséttel
hitelesíteni. A pecséttől pecsétig számított időből levonnak fél órát.
„Aznapra stabil szelet jósoltak. Amikor lementem, szélcsend volt, de mire összeszereltem a szörföt, elkezdett fújni a szél. Jól tudtam
tartani az ideális irányt, főleg a nyugati medencében, sokat segített, hogy az
előző két hétben sokat edzettem itt” – eleveníti fel az eseményeket Máté. Révfülöptől
Tihanyig mesés volt minden, Tihanynál aztán kétszer teljesen megállt a
felszerelés, félő volt, hogy veszélybe kerül a rekordkísérlet, de aztán
visszajött a szél.
Almáditól a célig pedig a túlélésért küzdött: fél szélben, hegyes, magas hullámok tetején repült a deszka, és 15-20 percig be sem tudta akasztani a trapézt. Valamint ott voltak az esések: 5-ször vagy 6-szor landolt a szörfös a vízben - nem véletlen, hogy protektoros neoprén ruhát és a bukósisakot kell viselni.
„Fejben kell nagyon ott lenni, mert könnyű hibázni, főleg félszélben. Amikor az órámat néztem, vagy egy-két másodpercre máshova figyeltem, esés lett a vége.”
„Fejben kell nagyon ott lenni, mert könnyű hibázni, főleg félszélben. Amikor az órámat néztem, vagy egy-két másodpercre máshova figyeltem, esés lett a vége.”
A keszthelyi vasútállomás elhagyása után 2 órával és 6 perccel szerezte meg a pecsétet Balatonkenesén. A verseny szabályzata szerint fél órát levonnak a teljes időből, a vasútállomások és a víz közötti út megtétele miatt, így született meg az 1:36-os végeredmény. A logisztikában – a felszerelés őrzésében - a barátok és Máté anyukája segített, amíg a szörfös rohant az állomásról a vízbe, majd fordítva.
A cél: Párizs, 2024
Máté azért is döntött a szörf mellett, mert látta, hogy vitorlázóként nem fog tudni kijutni olimpiára, ami régi álma volt. És nem csak a vitorlázás jöhetett szóba, eddig öt különböző sportágban lett magyar bajnok, a kézilabdától az atlétikán át a snowboardig. A cél most a kvóta megszerzése a 2022-es szörf VB-n és a kijutás a 2024-es párizsi olimpiára, ehhez azonban rengeteget kell gyakorolnia:
„Nagyon sokat kellett idén nyáron dolgoznom még, mert nem tehetem meg azt, hogy csak a szörfözéssel foglalkozom. Vannak támogatóim, a család nagyon sokat segít, de most, hogy megvan a felszerelés, a lehető legtöbbet, éves szinten legalább 250 napot vízen kell töltenem, hogy elérjem a céljaimat, és mellette fenn is kell tartanom magam”.
Tanfolyamokat tart, gyerektáborokban tanít, többek között az egyesült államokbeli Cape Cod CCSC vitorlástábor oktatója is volt. Egyszer, útban onnan hazafelé, a repülőtéren összefutott a holland kétszeres olimpiai bajnok szörfössel, Dorian van Rijsselberghe-vel. Ő tanácsolta azt Máténak, hogy most a nála magasabb szinten levő edzőpartnerek felkutatására koncentráljon, és növelje a vízen töltött órák számát.
Máté a sportolás mellett gazdaságinformatikus diplomát szerzett, most pedig a Testnevelési Egyetemre jár. A jövő nyarat szeretné a Garda-tónál tölteni, a teleket pedig Spanyolországban vagy Portugáliában, folyamatos edzéssel.
A Balaton biztonságos, de nehéz terep
Máté Balatonalmádiban nőtt fel, a kedvenc helye a Magaspart mellett és a Tihanyi-félsziget nyugati oldala. Ezen belül is az a sajkodi gyalogösvény, ami az egykori Nagyi Kertje Teázó mellett vezet az erdőbe.
A Balaton is sokat taníthat egy foilosnak, meséli. „A Balatonon nagyon forog a szél, és a rövid, hegyes hullámokon nagyon nehéz foilozni. Ha az ember ilyen körülmények között megtanul jól szörfözni, nem érheti igazán váratlan szituáció a tengeren, maximum az áramlás, de ezzel kapcsolatban még nincs tapasztalatom. Ami nagyon jó a Balatonban, hogy itt biztonságban vagy, és itt tök jól lehet egyedül edzeni. Bármi történik veled, egy-két óra alatt a partra sodródsz, tök mindegy, honnan fúj a szél. Persze nézni kell az előrejelzést non-stop és felelősen szabad csak vízre menni.”
Igazán veszélyes helyzetbe egyszer került, Fuerteventura szigetén. „Kimentem egyedül, és egy fordulás után, teljes sebességgel haladtam. Hatalmas csattanást hallottam, aztán előre szaltóztam. Vagy egy csavar jött ki, vagy ütköztem egy hallal, de a foil egész alja leszakadt, a két szárny és a fuselage is. Szerencsére ki tudtam jönni hátszéllel, de para volt”.
És hogy mit érez, amikor a hullámok felett repül? „A foil elsősorban szabadságot ad, a szkeghez (a szörf hátsó uszonya) képest foillal bármerre mehetsz. Északi parti srác vagyok, és tök jó, hogy bármilyen szél van, ki tudok menni a vízre.”
