Bár Szántód Somogy megye legfiatalabb önálló települése (1997-ben
vált el Zamárditól és alakult önálló községgé), valójában Árpád-kori településről
van szó, már a tihanyi apátság alapítólevelében tesznek említést róla, valamint
IV. Kelemen pápa bullájában is szerepel a balatoni rév - írják a település honlapján.
A település jelentős közlekedési csomópont volt már a kezdetek kezdetén is, a megye északi kapujának is szokás nevezni. A Szántód és Tihany között működő kompjárat a szezon alatt hatalmas forgalmat bonyolít le, összekötve az északi és déli partot.
A Fortepan 1922-es képén egy az egykori Dongó nevű gőzhajó látszik a szántódrévi kompkikötőn. Az autós bejáróút egyébként 1913 környékén készült el a kikötőben.
Eleinte fahajók közlekedtek a két part között, de 1928-tól már motoros komphajó szállította az utasokat és autóikat. A KOMP I. motoros hajó kb. 8 személyautót tudott egyszerre szállítani.
Az előbbi 1942-es fotón éppen egy tetszetős Skoda Populart, majd az utána következőn egy Ford V8 Modellt láthatunk.
Kicsit ugorva az időben, az ötvenes, hatvanas évek turistafotói már magukban hordozzák a szántódi rév nyaralós életérzését. "Az üdülők, kiránduló csoportok, turisták ezrei keresik fel e gyönyörű tájat, hogy felejthetetlen élményeket szerezzenek egy egész életre" - fogalmazott Piller Dezső tanár a település adta varázsról Szántódpuszta c. kötetében.
A vonattal Szántódra utazókat a Mackó büfé várta a Szántód-Kőröshegy vasútállomásnál.
A szántódi révhez várócsarnok is épült 1967-ben, méghozzá nem is akármilyen. A modern épületet Dianóczky János tervezte. Az épület ikonikus, hiperbolikus paraboloid tetőszerkezetét először egy argentin építész, Eduardo Catalano alkalmazta az 1950-es években.
A csarnokra szükség is volt. Az első kompot 1944-ben felrobbantották a németek, két év múlva sikerült csak a tó felszínére hozni. 1961-től kezdve további, nagy befogadóképességű kompok készültek, és szállították a nyaraló tömegeket a két rév között.
A révhez aztán kapcsolódott egy másik, szintén klasszikus üdülő forma: az autós kemping. A második kép légi felvételén jól látszik, aligha lehetett leejteni egy tűt a kocsira felpakolt nyaraló családok között.
A cikkben felhasznált források: Piller Dezső Szántódpuszta című kötete, Fortepan, Szántód település hivatalos honlapja.
