látnivalók & kultúra

szerkesztés

Aki nélkül ma másképp nézne ki Tihany és Badacsony - Callmeyer Ferenc építészre emlékezünk

Szerzők

  • Chilembu Krisztina

2020. 10. 06. 12:59

2020. október 3-án, 92 éves korában elhunyt Callmeyer Ferenc Prima- és Ybl Miklós-díjas építész, több ikonikus, balatoni épület tervezője, a magyar modernizmus egyik kiemelkedő személyisége. Badacsonyi és tihanyi, a nevéhez fűződő épületek bemutatásával emlékezünk rá.

Callmeyer Ferenc 1928. április 3-án született Miskolcon. 1951-ben szerzett építészmérnök diplomát a Műegyetemen, 1955-ben pedig elvégezte a Mesteriskola első ciklusát. Meghívott előadó, majd az egyetem meghatározó oktatója volt, akit diákjai a CöFö Tanár Úr becenévvel illettek.

1951-1955 között a MEZŐTERV tervezőépítészeként dolgozott, 1963-ig az IPARTERV (Ipari Épülettervező Vállalat) építésze. Ezt követően egy ösztöndíjjal kijutott Angliába, és két évig a Sheppard Robson and Partners londoni irodájában tervezett, többek között a London-Uxbridge-ban található Brunel University területén. Londoni munkaadói tovább is foglalkoztatták volna, de ő inkább hazatért, hogy emigrációjával ne veszélyeztesse a további ösztöndíjasok lehetőségeit.

Fotó: Magyar Művészeti Akadémia

Később iskolaépületeket és nevelési központokat tervezett szerte az országban. Rendszeresen jelentek meg írásai szakfolyóiratokban építészeti és urbanisztikai témákban. Rojkó Ervinnel közösen több könyvet jelentetett meg, családi házak és nyaralók tervezéséről, építéséről.

A rendszerváltást követően megalapította a Callmeyer és Társa Építészirodát, ahol fiával, a Callmeyer Lászlóval is együtt dolgozott. Az 1996-ban az újra megalapított Magyar Építész Kamara első elnökének választották, pozíciójáról a Nemzeti Színház építészeti tervpályázata körül kialakult szakmai-etikai körülmények miatt köszönt le.

Callmeyer Ferenc szakmai díjai és elismerései

A Magyar Építőművészek Szövetségének alapító tagja, a Magyar Építész Kamara első elnöke. 1956-ban és 1993-ban Ybl-díjat, 2008-ban Prima-díjat kapott. 2014-ben neki ítélték az MMA Építőművészeti Tagozat díját. 2015-ben Jean Monnet-emlékéremmel ismerték el a közép-európai nemzetek közötti megbékéléséért végzett tevékenységét. 2019-ben Biatorbágy Városépítészetéért Díjat kapott, egyik önálló tervezésű lakóépületével elnyerte az Év Lakóháza-díjat.

Nyugdíjas éveire Telkibe, a saját maga által tervezett családi házba vonult vissza. Építészeti munkássága rendezésén dolgozott, amelynek digitális másolatát a Lechner Tudásközpontban helyezte el.

Épületek, amelyek nélkül ma más lenne a Balaton

Callmeyer Ferenc több meghatározó, a Balaton-tervhez tartozó épületet tervezett. (Az első balatoni regionális tervet az Építésügyi Minisztérium 1957-ben rendelte meg, amikor a balatoni nyaralás lehetősége hirtelen tömegeket vonzott a tóhoz, a cél pedig az átgondolt és egységes arculat kialakítása a bázis-létesítmények, a strandok, az éttermek, idényszállók számára. Az eredeti koncepció sajnos a hatvanas évek végén átalakult, a vendégek elhelyezése és kiszolgálása felülírta a korábbi elképzeléseket.)

Az egykori Poharazó Badacsonyban

Fotó: Fortepan (Bauer Sándor)

Badacsony egyik ikonikus épületét, a Poharazót 1957-ben tervezte az építész az Országos Üdülő- Vendéglátó Vállalat megrendelésére. Helyi, jellegzetes építőanyagokat alkalmazott, nádfedeles tetővel és bazaltfallal látta el az egyszerre hagyományos és modern épületet. A falat kisméretű, lekerekített üvegablakokkal díszítette, a teraszt hiperbolikus-paraboloid vitorlavászonból készült, narancsvörös ponyvával védte a napsugarak ellen.

Az épület sokáig elhanyagolt állapotban volt, és félő volt, hogy sok más korabeli épület sorsára jut, 2016-ban új tulajdonosai azonban szakszerűen, eredeti formájában felújították, és megnyitották a Pláne Badacsony Borteraszt.

Az 1958-ban megtervezett, monolit vasbetonból készült Tátika étterem hatalmas üvegablakai ma is meghatározzák Badacsony látképét. A vízparti vendéglátóhely fénykorában 400 embert fogadott. A tópart azóta feltöltődött, a növényzet is dúsabb, ezért a mólóról már nem ugyanaz a látvány tárul elénk, mint 50-60 éve. Az épületet később az építésznek át kellett terveznie, az emeleti részből zenés mulatóhely lett, a földszint pedig megmaradt étteremnek. A jelenleg elhanyagolt állapotban lévő épületet pályázati pénzből tervezik felújítani.

A Tihanyi bencés apátság alatti gazdasági terület tereprendezési terveit Callmeyer Ferenc és Tóth Kálmán készítették. Az egykori lóistállóból árkádos büfét alakítottak ki, a teret új bazaltkockákkal burkolták. Az 1961 júniusában megnyílt Rege cukrászda a Balaton-part egyik legreprezentatívabb – és szinte mindig telt házas - vendéglátóhelye lett. 1993-ban került vissza az apátsághoz, majd teljes felújításon esett át az ingatlan.

Szintén Callmeyer Ferenc és Tóth Kálmán nevéhez fűződik Tihanyban az egykori Posta köz – ma Mádl Ferenc tér – 1. szám alatt álló épület, az eredetileg magtárként funkcionáló Németh László Művelődési Ház. A későbarokk, háromszintes, nyeregtetős műemléket 1963-ban alakították át mozivá és kultúrházzá – funkciót kellett találni az épületnek, hogy megmentsék. A belső fafödémeket vasbeton lemezre cserélték. A Lechner Tudásközpont így ír az épületről:

Fotó: Facebook - Németh László Művelődési Ház

Callmeyer építészeti bravúrja a magtár földszintjét átvágó modern, oldalán üvegezett vasbeton doboz, ebbe került az előtér és a kiszolgáló funkciók. Sajnálatos módon ezt az átalakítás korát szépen tükröző, a barokk épülettel kontrasztot képző, mégis azt érzékenyen kiegészítő egységet befalazták.

A cikkhez az alábbi forrásokat használtuk: 
 
Elhunyt Callmeyer Ferenc (Építészfórum, 2020. október 4. )
Új funkciók a turizmus jegyében – Mesél a Rege és a mozi, Lechner Tudásközpont 
A badacsonyi Poharazó, Lechner Tudásközpont


Hasonló tartalmak

Admin mode