A 19. század végi alapítástól tudatosan építették fel Balatonföldvár külsejét és imázsát, így jöhettek háborúk és rezsimek, a déli part ékköve maradt a város. Fortepan-alapú történeti sorozatunk következő darabja Földvár 20. századát járja körbe.

A déli part egyik kedvelt üdülőhelye az 1992 óta városi rangját büszkén viselő település, Balatonföldvár, aminek már a nevében is benne foglaltatik a régmúltja. Ugyanis egy vaskori földvár állt itt száz meg száz évvel ezelőtt, de a 4. századi keltáknak is volt itt erődítményük. Aztán jöttek magyar eleink, akik a 11. században említették először a falut, ami jó ideig Kőröshegy része volt. 1870-ben még alig százan laktak itt, majd 1896-ban megnyílt a fürdőhely - írja a város honlapja.

1903. Fürdőházak. A fürdőkultúra tehát alapvetően befolyásolta a mai modern Földvár kialakulását. Az akkori Földvárpusztán a Széchényi család birtoka terpeszkedett, gróf Széchényi Dénes kezdte el a csinosítást 1872-ben. Korányi Frigyes javaslatára már Széchényi Imre volt az, aki felparcellázta a partmenti területeket, így létrejött a 70 holdas parkkal rendelkező fürdőtelep. A mai napig az az utcahálózat uralja a várost, amit akkoriban terveztek meg.

1911. A parton a Törley-villa és a Yacht Club épülete, előttük a kikötői kotrások anyagából formálódó Galamb-sziget. A földvári kikötőt 1905-ben adták át, azóta a vitorlázás az egyik legjelentősebb sport errefelé. Külön jelentőséget ad a kikötőnek különleges, a Galamb-sziget általi védettsége. A szigetet valóban a fortepanos leírásban olvasható kotrás melléktermékéből hordták össze 1905 körül, kis híd köti össze a szárazfölddel. A hídon régen galambdúcok is voltak, innen a neve. Manapság a város egyik parkosított látványossága.

1917. Villák és üdülők a nyugati partszakaszon a Kvassay sétány mentén. A Széchényiek parcellázása és az üdülőtelep kialakulása magával vonzotta a pesti és vidéki urak-hölgyek érdeklődését is, így magától értetődően itt is épült olyan századfordulós villanegyed, mint Fonyódon, Siófokon, Almádiban. A huszadik század legelejére már mintegy 40 csinos villa állt itt, egymásnak adták a kilincset az arisztokraták, tisztek, magasrangú hivatalnokok Bajor Gizitől Kresz Gézáig, a hazai mentőszolgálat atyjáig. A Trianonnal tengerét vesztett országnak pedig hamarosan a Balaton lett a tengere, ami fellendülést hozott Földvárra is.

1927. Kikötő, előtérben a Balatoni Hajózási Rt. Szigliget (1927), háttérben a Csobánc (1927) motoros személyhajója. A hajózás is fellendült a két világháború között, Földváron is kiköthettek nagyobb személyszállító motoros hajók. A mai napig dívik itt a személyhajózás, Tihany és Tihanyrév felé indulnak hajók. 

1930. Sétány a fennsíkon. A sétányt manapság Kelta sétánynak hívják az allén található kelta kori földsánc (Stefánia-sánc) okán, és ahol a dús növényzet nem takarja a kilátást, csodás panorámát nyújt. Ez főleg a sétány végén, a Hajózástörténeti Látogatóközpontnál csúcsosodik ki. Több nevezetesség is akad még itt, így a Kármelhegyi Boldogasszony-kápolna (1897) az említett földvársánc, az 1936-os Országzászló replikája és a csinos Csigalépcső, ami levezet a partra.

1934. Vasútállomás, emeleti terasz a nyugati oldalon. Ritka eset az ilyen Magyarországon, hogy egy városnak a vasútállomásnál alacsonyabban rangsorolt egyvágányos megállója legyen pusztán. Földvárnak márpedig ilyene van, azonban gyönyörű, spalettás, mediterrán jellegű állomásépülettel. A Déli Vasút által még valószínűleg a 19. század végén felhúzott felvételi épület így nézett ki, de aztán 1930 körül lecserélték a mostanira. Ezt úgy tudjuk, Ney Ákos tervezte. A teraszon zajlott anno vendéglátás, mostanság tudtunkkal ilyesmi funkciója nincs, de tervben van.

1935. Rákóczi utca 27., Korbuly Károly villája. (Később a Landler Jenő MÁV Járműjavító Üzem üdülője, majd SZOT-munkásszálló, ma magántulajdon). Földvár egyik legszebb régi épülete, amit 1910 körül építettek fel Hetyei-villa néven, nyilván a tulajdonos családról elnevezve. Később, az 1940-es években lett Korbuly Károly (a Weiss Manfréd-gyár akkori vezérigazgatója) és Bokay Árpádné tulajdona, a MÁV-SZOT vonal után pedig magántulajdonú panzió lett belőle.

1935. Strand. Földvár a két világháború között látványos fejlődésnek indult, mint fentebb említettük, az Adria elvétele miatt megnőtt a jelentősége, még a déli parton belül is. Ugyanúgy látogatták a kor ismert figurái a szépen kialakult villasort, a strandok pedig nyáron is pezsegtek. Ekkoriban írta Szabó Lőrinc is itteni verseit.

1935. Vasútállomás, Erdélyi Mici és Ráday Imre színészházaspár. A felvétel a Címzett ismeretlen című film forgatása alkalmával készült. Ebben az évben mutatták be magát a filmet is, amiben Ágay Irén és Kabos Gyula is főszerepet játszottak, és a cselekmény egy része is Földváron játszódik. A sztori Teri, a földvári postán dolgozó árva lány és Pali, a magát egyszerű titkárnak kiadó dúsgazdag úrifiú szerelméről szól. A képen látható Ráday játssza a gazdag sármőr Palit, arról viszont nem találtunk információt, hogy Erdélyi szerepelt volna a filmben. A világháborúig sikeres színésznő 1967-ben - bőven Rádayval való válása után - emigrált az USA-ba, ott is hunyt el.

1939. Kvassay sétány, háttérben a móló, a Galamb-sziget és Tihany látszik. Földvár másik híres sétánya a Kelta sétány mellett a parthoz közel fut. A település lelkes fejlesztőjéről, Kvassay Jenő vízmérnökről kapta a nevét, az 1,2 kilométeres sétány is az ő ötlete volt. Megyei védelem alatt álló platánjait még a 19. században ültették. Ebben az évben adták át a Királyi Magyar Yacht Club klubházát is a településen.

1942. Vasútállomás. A szép színes fotó készültének éve volt a második világháború nagy fordulata, amikor a németek és japánok is az első nagy vereségeiket szenvedték a frontokon. A háború földvári átvonulásáról kevés információt találtunk, valószínűleg a környékbeli német ellenlökések és a szovjet offenzíva sem tett akkora kárt a településben, mint a keletebbre fekvőkben. A Magyar Nemzet egyik cikkéből azonban látszik, légicsaták itt is előfordultak, egy német Junkers felderítő repülő roncsait találták meg a Balaton Földvár előtti vizeiben 1996-ban.

1948. Római katolikus templom a vasútállomás mögötti parkban. A gyönyörű vöröskő épület pont a világháború alatt épült 1941-43 között. Szentélyablakait Szappanyos Béla zamárdi születésű szobrászművész tervei alapján Kondor Béla készítette, ahogy az oltár feletti feszületet is. Farkas Ferenc műve pedig a kovácsolt vasból készült oltár. Nyaranta hangversenyeket tartanak itt. Nem mellékesen ettől az évtől vált végre önálló településsé Balatonföldvár, leszakadva végleg Kőröshegyről.

1950. Somogyi Béla utca 3., hajógyári üdülő (Törley-villa). A név nem véletlen lehet ismerős, hisz a híres pezsgőgyáros, Törley József építtette a házat. A társasági élet egyik helyi központja volt „Indián-telep”-nek is hívták, a Balaton Klub (egykori Kaszinó) székelt itt. Nem meglepő, hogy a szocializmusban államosították, ekkor lett hajógyári üdülő.

1950. Rákóczi utca 27., Korbuly Károly villája. (Később a Landler Jenő MÁV Járműjavító Üzem üdülője, majd SZOT munkásszálló, ma magántulajdon.) Fentebb mindent leírtunk a villáról, ami a szocializmusban az enyészeté lett egy időre. Ablakait befalazták, ajtóit bedeszkázták, mielőtt a pártállami dolgozói üdülőnek kezdték használni.

1955. Kikötő, híd a Galamb-szigetre. Ez az a híd, amin a galambdúcok voltak mindig is (négy darab), amikről a sziget is a nevét kapta. A közelben van még egy híres híd, a Zielinszky Szilárd tervei alapján épült kikötői vasbeton híd. Ez az ország egyetlen többtámaszú, vasbeton-szerkezetű gyaloghídja.

1958. Budapesti út (7-es főút), Csöpi cukrászda. Háttérben a Fővárosi Üdülő (egykor Rákosi Jenő villája, ma Városháza). A cukrászdáról sajnos nem találtunk információt (manapság egy csinos, szökőkutas tér és egy parkoló fekszik itt), de a Rákosi-villáról igen. Rákosi Jenő drámaíró, színigazgató villája volt a szintén szép spalettás épület, aminek helyén korábban magtár állt. A villa irodalmi találkozóhely volt sokáig, Rákosi Szidi színésznő és Rákosi Viktor újságíró is rendszeresen megfordult itt. Kezdetben egyébként Sarolta-villának hívták a házat. 1999 óta emléktábla őrzi a régmúltat a villa falán. A Rákosiék utáni időszakról nem sok információt leltünk, pusztán annyit, hogy azóta sok bővítésen és felújításon átesett a ház.

1959. Jubileum tér (Hősök útja), üzletsor a parkban. A végleges formáját 2015-ben elnyert tér a honfoglalás 1100. és a település alapításának 100. évfordulójáról emlékezik meg, 1996-ban adták át. A tér nyáron számos rendezvénynek, így a helyi fúvósok fellépéseinek is helyet ad, a teret egyébként üzletek ölelik körbe, mint ez a hangulatos életképen is látható.

1959. Strand a Kvassay sétányon. Sokat változott a fürdőruhák divatja az évtizedek során, a szocializmusban az igazi férfiak fecskében mutatták meg bájaikat. A sétányon egyébként most két strand, a Nyugati és a Központi működik.

1960. A város (ekkor község) SZOT üdülőinek központi étterme. Egy évvel korábban adták át az éttermet (amit pár évvel később Tillai Ernő tervei alapján kibővítettek. Mobilis épület került a tartószerkezetét alkotó betonkeretek közé: mobilfalak, mozgatható térelválasztók, elhúzható függönyök voltak itt, kívülről pedig a vörös homokkő lábazat dominált. Ezer vendéget is be tudott fogadni, tánctere is volt, ám 2008-ban lebontották.

1960. Széchenyi Imre utca (Hősök útja), Kistext üdülő. A szocializmusban tovább erősödött Földvár üdülői szerepe a nyaralótelep és a part menti sáv egy összefüggő üdülőterületté alakult, és természetesen a vállalati üdülők is megjelentek. A képen látható, kastélynak is beillő csoda az egykori Kupavezér Nagyszálló volt, 1896-ban már állt. A 24 szobás hotelhez 23 méter magas kilátótorony tartozott, a szállodában rendszeresen rendeztek bálokat, forgattak filmet. Sőt, tiltott kártyajátékot is űztek itt, 1942-ben emiatt rendőri razzia is volt. A szálló a szocializmusban a Kispesti Textilgyár (Kistext) vállalati üdülője lett.

1963. Szabadság tér, a Zamárdi és Balatonföldvár között közlekedő MÁVAUT mikrobusz szerelvény a Tulipán eszpresszó előtt. A Szabadság tér a vasúthoz közel fekvő nagy zöld park, ahol a Kultkikötő egyes rendezvényeit is szervezik. A MÁVAUT kisvonata pedig egy műszaki kuriózum, amit Finta László tervezett, és első darabja 1962-ben készült el (ő tervezte az Ikarus 200-as sorozatot, azaz a kocka Ikarusokat is). 1962-63-ban összesen 12 darab ilyen kisvonat állt forgalomba a Balatonnál és vidéki nagyvárosokban.

1964. Nyugati szabadstrand. A művészien megkomponált fotón a város egyik legfontosabb fürdőhelye található, ahol hatalmas fák adnak árnyékot, manapság pedig már büfék, óriás sakk vagy épp SUP-bérlési lehetőség is szolgálja a strandolókat. Sokáig szabadstrand volt, de tavaly nyáron már jegyet szedtek (500 forint a felnőtt napijegy).

1967. Kikötő. A vitorlázás se maradt abba Földváron, a különleges kikötő manapság is népszerű a hajósok között. Van itt minden a hajósoknak a wc-ürítési lehetőségtől kezdve a 25 tonnás autódaruig a hajóemelésekhez. Egy baja van, erős északnyugati szélben a kikötőn belül is nagy a hullámzás, főleg a keleti medencéjében.

1969. Budapesti út (7-es főút) - Széchenyi utca sarok, Borkostoló. Sajnos nem leltünk adatot a helyről a weben, de gyaníthatóan az a fajta nagyüzemi, sok vendéget befogadni képes borozó volt, amilyenekben sok turista múlatta az idejét Balatonfüredtől Badacsonyon át Földvárig.

1972. Express tábor. 1957-ben alapították meg az Express Ifjúsági és Diák Utazási Irodát, ami a KISZ irányítása alatt szervezett ifjúsági táborozásokat és utazásokat, nemzetközi szinten is. Az első saját táboruk az akkori Nógrádverőcén épült fel, majd jött a balatonföldvári, kiliántelepi (ma: Fövenyes) és velencei tábor is. Földváron aztán 1967-68-ban felhúzták a nemzetközi ifjúsági tábor ötszintes, százszobás tömbjét, ami a rendszerváltás után Juventus Hotelként működött, majd 2005-ben bezárt. Egy fizetett cikkből látszik, hogy Juventus Home néven a szokásos, elegánsnak mondott apartmanházat alakítanak ki a volt üdülőből jövő nyárra, így itt már nem lesz ilyen jelenet, hogy kamaszok álljanak sorban ételért a menzán.

1972. Motel sétány 2., Siótour Üdülőhelyi Club. Hazai és külföldi vendégek is üdültek a Siótour e helyein, ahol a Dunántúli Napló archív cikke szerint nyáron naponta este 8 és hajnali 1 között video disco is működött, de táncversenyeket, koncerteket és folklór-műsorokat is tartottak. Jelenleg a Siótour motelje helyén a Neptun Apartman működik.

1977. Bajcsy-Zsilinszky utca a hajóállomás felé nézve, balra a vasútállomás mögötti park. Nehéz a képre mit mondani, Urbán Tamás jól elcsípte egy olasz rendszámú Mini utasainak igazoltatását Földvár központjában.

1977. Hotel Neptun. Mint fentebb említettük, ma már a Neptun Apartman működik az egykori motel helyén. A motel helyett 1977-ben épült fel a 460 ágyas Neptun Szálló, amit 1988-ban alaposan felújítottak. A 12 szintes betontömb egy időben háromcsillagos hotelként üzemelt, manapság azonban bérelhető apartmanok vannak benne. Az ekkor még csak szűk három évtizede önálló Balatonföldvár csillaga a következő évtizedekben gyorsan emelkedett, 1985-ben nagyközség, 1992-ben város lett belőle. Manapság ugyanúgy ismert üdülőhely, ami többek közt a Kultkikötő rendezvényeiről vagy az Auróra cirkálóhoz hasonlító hajózási látogatóközpontjáról is ismert.

Címkék