látnivalók & kultúra

szerkesztés

Amikor New York és Párizs fényűzése beszivárgott a tóhoz – Az art deco a Balatonon

Szerzők

  • Molnár Zoltán

2021. 03. 12. 13:20

A nagy Gatsbyből is ismert art deco felhőkarcolókat ugyan nagyítóval sem tudnánk találni a Balatonon, ellenben rengeteg nyaralóba, templomba és más épületbe oltották bele a két világháború közötti dekoratív korstílust. Építészetért rajongót és szakmabélit egyaránt megkérdeztünk arról, hogy mennyire beszélhetünk balatoni art decóról, miért kell e kategóriát nagyon szélesre tárni, amibe belefér a modernitás és az áramvonalas építészet, valamint mutatunk jó pár példát arra, miként próbálkoztak a Balatonnál ezzel a globális stílussal.

A világtörténelem egyik leglenyűgözőbb, legbizarrabb, legkomorabb, legfélelmetesebb és a modernitásban leginkább tobzódó korszaka volt a két világháború közti időszak. Az emberek ekkor már megismerték globálisan, milyen a gépesített mészárlás (I. világháború), milyen átélni egy pusztító világjárványt (spanyolnátha), no meg persze hogy mit tartogat a Nagy Háború utáni, elszabadult hajóágyúként süvítő modernitás (jazzt, repülőgépet, futószalagos üzemeket). A korszakról szóló művek jelentős része a hadirokkantakkal, szegény munkásokkal, gazdag nagypolgárokkal és élvhajhászokkal teli nagyvárosok furcsa pezsgését mutatja be, amiktől leválaszthatatlan a háttér esztétikája.

Ugyanis a két háború közti kor művészete követte az ellentmondásos rögvalóságét: tobzódott az avantgárd, aminek egyik iránya szembeköpte a korábbi akadémikus művészetet, másik ága pedig a funkcionalitás és az egyszerűsítés irányába indult el. Valahol a kettő között kezdett el izegni-mozogni egy érdekes irányzat, divathullám, irányvonal: az art deco. Mielőtt megtudnánk, mit keres egy ilyen nagyvárosi irányzat a Balatonon, sőt egyáltalán megjelent-e errefelé, Bolla Zoltán A magyar art deco építészet című könyvének első kötete alapján igyekszünk vázolni, mit is kell tudni erről a vonulatról.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

Mi az art deco?

Már az I. világháború előtt is érlelődött, csírái 1908-tól Németországban, Franciaországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában jelentek meg először, de az 1925-ös párizsi expón (Exposition des Arts Décoratifs et Industriels Modernes – Le Corbusier 1959-ben Expo.Art.Deco-ként hivatkozott rá, a név a 80-as évekre gyökeresedett meg) teljesedett ki. Egyszerre volt építészeti, képzőművészeti és dekorációs stílus, ami befolyásolta az épületdíszek, a lakberendezés, a ruházkodás, a színházi díszletek vagy a mozifilmek esztétikáját is.

Igazi iparművészeti, tehát alkalmazott művészeti ág volt. A franciák a bútortervezésben például az antik hagyományokra, a szimmetriára, a tervezés matematikai rendjére, az élénk színekre támaszkodtak (szemben a szecesszió pasztellszíneivel, organikus, toluló formáival, egyénieskedésével). Az állati, növényi motívumok azért megjelentek, és az avantgárd művészeti ágak befolyása is (például kubista, futurista, De Stijl-, konstruktivista motívumok). Az art decónak nem volt kifejezett kiáltványa, mint sok stílusnak ekkoriban, inkább egyfajta építészeti divat volt. Ez hatott ki az építészetre is, aminek egyik irányvonala a streamline (áramvonalas) építészet volt. Az Egyesült Államokba pár éven belül eljutott a párizsi expó anyaga, rögtön felkapták és alkalmazni kezdték az építészetben is. Ezután pedig az egész világon elterjedt.

Egy budapesti példa az art deco előképére: a Modern és Breitner Áru- és Lakóház (tervezők: Révész Sámuel és Kollár József)

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest

Magyarországon nem lett akkora őrület az art deco körül. Az I. világháború, a forradalmak és a Horthy-rendszer megakasztotta a fejlődést, pénz sem volt nagy építkezésekre, és a rendszer sem támogatta a kísérletezgető, modernebb stílusokat. Az art deco is a mellékutcákba szorult, a főutakon pedig próbált a barokkos közízléshez alkalmazkodni. Sok épület nem volt art deco, de tartalmazott art deco formákat, megoldásokat. A hazai modernitás első főbb építészei Lechner Ödön, Lajta Béla és Kós Károly voltak, akik a szecessziót irányozták be, majd Kozma Lajos vált fontos alakká.

Bizonyos motívumok elterjedtek, mint a (Tutanhamon sírjának 1922-es megtalálása miatti) egyiptomias díszek, a klinkertégla, a mészkőburkolat, az épületbelsőkben a műmárvány, a króm, az üvegtégla. A 30-as években visszaszorult a neobarokk, megjelenhetett az áramvonalas építészet, a Bauhaus is begyűrűzött. A háború sok mindent elpusztított, a szocializmus pedig ellenségnek tekintette a polgári kultúrát, aminek egyik megtestesítője volt az art deco is.

A fővárosi Madách téri épületegyüttes (tervező: Wälder Gyula és társai)

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest

Díszes helyett puritán nyaralók

A nem építészt, de a korszak építészetének nagy rajongóját, Bolla Zoltánt személyesen is megkerestük pár kérdéssel, aki azt írta, „az elmúlt években nyaralásaim közben belebotlottam modernista (Bauhaus-/De Stijl-hatású), áramvonalas és art deco részletű épületekbe”, de karakteres art deco épülettel nem találkozott a térségben. Magyarországon szerinte azért nem alakult ki általános art deco építészet az 1920-as évek végén, mert „Trianon után a nagypolgárság vesztett a gazdasági erejéből, spórolás volt, másrészt akkoriban a nyaralóépítészetnél elterjedt az egyszerűség, a puritán berendezettség – lásd Kotsis Iván korabeli típusterveit”. Erre érkezett meg az 1930-as években a szintén puritán modernizmus.

Fotó: Tér És Forma, 1930 (3. Évfolyam) III. Évfolyam, 12. Szám (bal Oldali Lap), 1931 (4. Évfolyam) IV. Évfolyam, 10. Szám / Arcanum

Kiemelte, sok korabeli modern, nyomokban art decót is tartalmazó épületet ma már fel sem ismernénk, nehéz lenne azonosítani, még a meglévő korabeli fotók segítségével is. „Ki tudja, hogy az elmúlt 70 évben milyen pusztítások és átalakítások zajlottak a nyaralóépítészetben?” – tette fel a költői kérdést.

A fenti képmontázs jobb oldali lapjának folytatása, a „Családi ház Balatonbogláron” című cikk befejezése

Fotó: Tér És Forma, 1931 (4. Évfolyam) IV. Évfolyam, 10. Szám / Arcanum

Nyugaton modernkedtek, Magyarországon historizáltak

Kovács Dániel művészettörténész, a Kortárs Építészeti Központ kurátora megjegyezte, az art deco kifejezés használatáról „nincs szakmai összhang, valószínűleg az említett szakemberek és én is mást értünk alatta”. Kovács például azt állítja, ő hajlamos az oldottabb, finomabb modernista épületeket is ide sorolni”, míg mások inkább „az olaszországi, a német vagy a skandináv modernizmus hatásait hangsúlyozzák” ezeknél. A francia vagy az amerikai art deco biztos nem jelent meg a Balatonnál szerinte, de ha „elfogadunk egy tágabb stílusértelmezést, amibe bizonyos formai jegyek, viselkedés- és gondolkodásmódok, ihletések és források tartoznak, akkor persze a Balaton mentén is megjelennek art deco stílusjegyeket viselő épületek”.

Azért bizonytalan kérdés ez Kovács szerint, mert a korszak Magyarországán inkább a historizálás dominált, társadalmi-politikai okokból. Ezzel szemben Nyugaton ez a kor „a progresszió, a robbanásszerű fejlődés időszaka, nálunk csak a magánbefektetők engedték meg maguknak a nyugati minták követését.

A már elbontott siófoki Palace diszkó hajdanán szebb formában gyári üdülőként üzemelt

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Történetileg Kovács szerint a Balaton jelentős fejlesztése indult be Trianon után, a 20-as évektől. Programszerűségre volt szándék, de inkább egyéni érdekek mentén zajlott mindez. Az art deco is inkább magánépítkezéseken jelent meg. „Ezek azért jellemzően nem élvonalbeli épületek, provinciális, kedves emlékei a korszaknak inkább, amelyek jelentős része mára eltűnt vagy elvesztette a jellegzetességeit” – tette hozzá. Kovács szerint fontos lenne a Balatonnál is minden korszakból megőrizni bizonyos reprezentatív emlékeket, így értelemszerűen a két világháború közötti periódus is megérdemelné egyes emlékek eredeti formában való fenntartását, megújítását”.

Az a bizonyos balatoni távolságtartás

Wettstein Domonkos, a BME Urbanisztika Tanszékének adjunktusa, építész kutatója is megerősítette a fenti két véleményt: „az urbánus építészetből ismert art deco valóban kevésbé éreztette hatását a Balaton-parton”. Persze a formavilág fellelhető egy-egy épületen, villán, „de a két háború közti szerényebb építkezések nem tették lehetővé a reprezentatív stílusirányzat érdemi kibontakozását”. Hozzátette: „Ebben az időszakban a gazdasági válságok hatásaiból és az építtetők társadalmi státuszából adódóan még csak kevés olyan nagyobb, reprezentatív épület készült el, ahol ez az irányzat kiteljesedhetett volna.”

Áramvonalas (streamline) villa Balatonalmádiban

Fotó: Bolla Zoltán

Fontos ok még abban, hogy nem terjedt el az art deco, hogy a balatoni építészetben mindig is volt egyfajta távolságtartás az urbánus stílusirányzatoktól. A nyaralók építései is inkább a táji karaktert vagy a modern építészet egyszerű vonalát követték. Wettstein szerint a tópart könnyed életvitele nem állt összhangban a városias építészet nehézkes reprezentatív formáival.

Amik elkészültek, azok gyakran villák voltak, amik „naiv, stilizált formában” nyúltak csak az art deco eszközeihez. Az építtetők „urbánus stílusirányzatokhoz kötődő személyes ízlése tükröződik ezeken a villákon, de ezek nem mérhetők össze a nagyvárosi art deco épületekkel – se funkcióban, se formavilágban. Nagyobb középületeknél premodern karakter megjelenhetett. Wettstein szerint érdemes lenne azokat az épületeket védetté tenni, amelyek a korszak karakteres formáit tükrözik még ma is.

Az a baj, hogy bár a korszak építészetileg közkedvelt, de a kor épületeit gyakran nem lehet gazdaságosan felújítani, ezért inkább elbontják őket a tulajdonosok.

Mintadarabok

Végül végigböngésztük Bolla Zoltán könyvét, valamint megkértük a megszólaló szakértőket, mondjanak pár példát az art decóhoz közel álló balatoni épületekre (sajnos nem mindegyik létezik már). Következzen egy lista szakértőink megjegyzéseivel.

Gyűjtésünk Bolla Zoltán könyvéből:

  • Siófok, Napsugár penzió (1935, ifj. Farkas Lajos, helye ismeretlen),
  • Siófok, Vécsey Károly utca 20. (1930-as évek vége, Fogaskerékgyár dolgozói üdülő, a volt Palace diszkó, amit mára elbontottak),
  • Pétfürdői Nitrogénművek és lakótelepe (1931, Wellisch Andor Münnich Aladárral és Quittner Ervinnel),
  • Balatonalmádi, a Kossuth és Kálvin utca sarka, hősi emlékmű (1935, kubusos obeliszk, Györgyi Dénes Laborcz Ferenccel),
  • Balatonfüred, Széchenyi utca 2. (volt benzinkút, most lakások és delikátbolt; lásd a kiemelt borítóképen),
  • Balatonfüred, Liszt Ferenc utca 7. (193., izraelita tanítók üdülője, Faragó Ferenc [és Deli Lajos]),
  • Hévíz, Honvéd utca 1., honvédségi szanatórium épületrészei (1930-as évek közepe),
  • Hévíz, Széchenyi út 6., református-evangélikus templom (1941, Szeghalmy Bálint),
  • Sümeg, Széchenyi tér, református-evangélikus templom (1936–1937, Szeghalmy Bálint).

Áramvonalas (streamline) villa Balatonföldváron

Fotó: Bolla Zoltán

Kovács Dániel által ajánlott épületek:

Wettstein Domonkos által ajánlott épületek:

A fonyódi Kripta-villa – „Az építtetők urbánus stílusirányzatokhoz kötődő személyes ízlése tükröződik, ugyanakkor egyszerű funkciójuk és formaviláguk semmiképp sem mérhető össze a stílusirányzat nagyvárosi példáival.”

Földvári Yacht Club – „Az art deco nemzetközi térhódítását megelőző épület 1905-ben ifj. Ray Rezső és Zielinszky Szilárd tervei alapján készült el. Először itt alkalmaztak nem ipari funkció esetén vasbeton szerkezetet. A szerkezeti innovációval a tervezők az épület nagyvonalú, premodern építészeti karakterét kívánták hangsúlyozni. A huszadik század során többször átépítették, a szocializmusban Hajtóműgyár Üdülő néven volt ismert. A jelenleg futó felújítás során a korábbi homlokzati tagozatokat és díszítő elemeket is helyreállítják, ezzel a közel eredeti formájában ismerhetjük meg a közben többször átépített épületet.”

Bierbauer Virgil tihanyi Sportszállója – „A középületek közül korszakosan a premodern karakterű épületek állíthatóak párhuzamba. A Sportszálló még elsősorban a kései historizáló irányzatokból bontakozott ki.”

A tihanyi Sportszálló

Fotó: Hölvényi Kristóf - We Love Balaton

Hasonló tartalmak

Admin mode