A We Love Balaton nagy testvére, a We Love Budapest pontosan 10 éve indult útjára, hogy megmutassa a főváros – később pedig a Balaton – legjobb éttermeit, kikapcsolódási lehetőségeit, kulturális örökségét és építészetét. Az évforduló alkalmából Budapest után most a Balaton északi és déli partján is sétálni hívunk téged. Ennek első felvonásaként Balatonarács történetében és titkaiban merülünk majd el. Tarts velünk!
Sokak számára máig sem tisztázott, hogy Balatonarács egyedülálló település-e, vagy sokkal inkább Balatonfüred óvárosi része, amit – a vízparthoz közeli területekkel ellentétben – a helyiek uralnak. Arács és Füred történelme már a honfoglalás kora óta összefonódik, és az elmúlt évszázadok során egyértelművé vált, hogy nem létezhetnek egymás nélkül. Amikor füredi kulturális életről beszélünk, akkor abban nagy szerepet kap Arács is, amikor pedig Déry Tibor vagy Örkény István nevét és füredi kötődésüket említjük, bizony arácsi vonatkozásra is gondolnunk kell. Többek között ezt a különleges összekapcsolódást szeretnénk most megmutatni egy kultúrtörténeti séta keretében.
Az irodalmi élet origója: A Lipták-ház
Első állomásunk, a Lipták-ház az 1880-as években épült, a Balaton-felvidéki házakra jellemző stílusban, ám korábban a helyiek Gyapai-villa néven ismerték, mivel az építtető Lipták Gábor író feleségének nagyapja, Gyapai Nándor volt. A Balaton egyik leghíresebb és legelkötelezettebb írója, Lipták Gábor és felesége az 1940-es években költöztek be a házba, és onnantól közel négy évtizeden át irodalmi szalont üzemeltettek itt, ahol többek között Illyés Gyula, Szabó Lőrinc és Örkény István is megfordult.
Bár ez még nem Balatonarács, éppen a füredi és az arácsi városrészt kettészelő 71-es út közelében található – innen vesszük majd az irányt felfelé. Persze csak azután, hogy a méltán híres Bergmann Cukrászdában magunkhoz vettünk valami finomságot útravalóként.
Nádfedeles házak, népművészet, Arácsi Népház
Ha a Balaton-felvidéken járunk, nádfedeles házakat szinte minden utcában találunk, ami nem véletlen: a nád nemcsak kiváló vízlepergető, de tökéletesen hőszigetel is. A 19. században vált kedveltté, és talán nem meglepő, hogy a tó és a körülötte húzódó – akkoriban még sűrű és nagy kiterjedésű – nádas miatt a legtöbb ilyen típusú tető a Balaton környékén épült meg. Balatonarácson is nagy számban találunk ilyen, nádfedeles építményeket, különösen az Itató közben, ahol több, műemlékvédelem alatt álló nádfedeles, tornácos parasztházat újítottak fel, és bár első ránézésre úgy érezhetjük magunkat, mintha egy skanzenben lennénk, itt jelenleg is családok élnek, méghozzá idilli környezetben. Na de ennél többet egyelőre nem árulunk el! Az Itató köz közvetlen szomszédságában találjuk az Arácsi Népházat is, amire szintén vetünk majd egy pillantást, és megismerjük rövid történetét is, ami az 1900-as évek elejétől egészen máig többször is izgalmas fordulatokat vett.
Széchenyi Ferenc kastélya és egy elfeledett kulturális központ
Sétánk utolsó állomásait egy rövid pihenő után vesszük célba. Iszunk egy kávét és felfrissítjük magunkat egy hideg fagyival a város egyik közkedvelt édességlelőhelyén, az Arácsi Cukrászdában. Elsőként a barokk stílusban épült Széchenyi-kastélyt nézzük meg, ami jelenleg Szent Benedek Középiskola néven ismert és a legkülönfélébb szakmákat tanítja a fiatal diákoknak. Kevesen tudják viszont, hogy a kastélyt Széchényi Ferenc, Széchenyi István édesapja építtette az 1700-as évek végén, majd az épület, a hozzá tartozó csodás kerttel együtt egy olyan személyé lett, akinek alakját később egyik középiskolai kötelező olvasmányunkban is viszontláthattuk. Hogy ki ő, azt a sétán eláruljuk!
Kalandozásunkat ott fejezzük be, ahol elkezdtük: méghozzá a füredi irodalmi élet nagyjainál. Utolsó helyszínünk Déry Tibor író egykori nyaralója, amelynek létezéséről kevesen tudnak, a ház ugyanis szó szerint rejtőzködik az Arácsi útból leágazó Tamáshegyi úton. Pedig ha ezek a falak mesélni tudnának! Az irodalmi élet legnagyobb alakjai fordultak meg a nyaralóban, és itt forgatták a Déry 80. születésnapja alkalmából készült portréfilmet is, Makk Károly rendezésében. Nem túlzás azt állítani, hogy a helynek szelleme van: a ház közelében járva, elnézve a hatalmas üvegablakokat vagy az árnyas kertet, szinte azonnal megelevenednek előttünk a 20. század magyar íróinak jókedvű találkozói, eszmecseréi, amiknek minden nyáron a Balaton volt a középpontja.
Ha szívesen velünk tartanál az arácsi barangoláson, kövesd figyelemmel oldalunkat és közösségimédia-felületeinket, mert hamarosan a séta részleteit is eláruljuk!
