A több mint százéves fegyverektől a pannon fibuláig – Régészeti felfedezések Veszprémben és a Balatoni Bringakörön

Középkori sírfeltárás közben bukkantak elásott fegyverekre és lÅ‘szerekre a Magyar Nemzeti Múzeum régészei a Veszprémi Érsekség nagyszemináriumi épületének pincéjében, errÅ‘l a Magyar Honvédség Tűzszerész És Hadihajós Ezred számolt be február 11-én, pénteken Facebook-oldalán.

A fegyvermaradványokhoz kapcsolódó részleteket azóta pontosították: a fém darabok és a 8 milliméteres lÅ‘szerek (60 darab) 1895 M Mannlicher ismétlÅ‘karabélyokból származnak. A lövedékeket beburkoló hírlap nyomán – melyen Tisza István gróf, egykori miniszterelnök neve is szerepel – arra következtettek, hogy a fegyvereket az elsÅ‘ világháború vége után áshatták el, vagyis több mint 100 évet lehettek a földben.

Az egykori balatoni falutól a Római Birodalomig

Mindeközben érdekes feltárásokra került sor a Budapest–Balaton kerékpárút építéséhez kapcsolódó földmunkák miatt. A Laczkó DezsÅ‘ Múzeum munkatársai a tihanyi és a sajkodi elágazó között a neolitikumtól egészen a késÅ‘ középkorig találtak régészeti leleteket, errÅ‘l a Balatonfüredi Napló legújabb számában Ã­rtak.

A beszámoló alapján egyik legizgalmasabb leletnek a kb. 6000 éves csontvázas sírt tartják, de az épületmaradványoktól, kerámiatöredékektÅ‘l és pénzérméktÅ‘l kezdve egy még mindig éles, kÅ‘bÅ‘l készült pengén át egészen a Római Birodalom ezen részére jellemzÅ‘ pannon fibula (ruhakapcsoló tű) darabjára is bukkantak az I-II. századból.

A terület egykor egy folyamatosan lakott település lehetett (az érintett részt eddig csak részlegesen kutatták), a közelben lévÅ‘, műemlékileg helyreállított apáti templom a XII. században épült. A feltárás munkálatai azt is alátámasztják, hogy Tihany egykor sziget volt, és az apáti oldalról vízen keltek át az emberek az aszófÅ‘i oldalra.

Borítóképünk illusztráció, egy másik feltárás során készült.