Illyés Gyula megemelné a kapitánysapkáját – Megnéztük a hamarosan nyíló Tihanyi Alkotók Házát

Kerek kőasztalok fogadnak minket a Tihanyi Alkotók Háza teraszán. A gyönyörű Belső-tóra néző panorámás kert és az igényesen felújított parasztház egy letűnt kor atmoszféráját idézi. A bejáratot archív fényképek hatalmas nyomatai díszítik, rajtuk a tihanyi táj és egy távcsőbe kukucskáló, kapitánysapkát viselő alak. Hamar kiderül, hogy a képen szereplő, nem mindennapi figura Illyés Gyula, egyike azoknak a művészeknek, akiket az 50-es, 60-as években száműzött a rendszer, és akik előtt az Alkotók Háza is tiszteleg.

Egy régi álom, kicsit másképp

Ha tágabb értelemben vesszük, akár azt is mondhatnánk, hogy a Tihanyi Alkotók Háza egy nagyon régóta dédelgetett álom megvalósulása. Vagy egy régi álomnak az évtizedeken át formálódó leszármazottja – ugyanis a történet egészen a 70-es évekig nyúlik vissza. Illyés Gyula, aki nyarait a 30-as évektől kezdve itt töltötte, vásárolt egy parasztházat a Petőfi utcában. Amikor ezt a házat az 1970-es években a községnek ajándékozta, mindössze annyit kért cserébe, hogy kulturális célra használják az épületet.

Illyés biztos nem gondolta volna, hogy több évtized várakozás, egy ingatlancsere és egy aktualizált koncepció kell ahhoz, hogy az álom valóra váljon. Végül egy önkormányzati cég, a Tihanyi Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. kapta meg a projektet. A Tihanyi Alkotók Háza ügyvezetőjétől, Bendi Lajostól tudjuk, hogy az épület 2022 nyarától várja a látogatókat, és a tervek szerint az állandó kiállítás mellett koncertek, irodalmi előadások és író-olvasó találkozók gondoskodnak a kulturális élet felpezsdítéséről. Az épületben a közösségi terek mellett található gyerekfoglalkoztató és előadóterem, valamint a tervek szerint kávézó is üzemel majd.

A belső emigráció évei

Az Alkotók Házában található, A belső emigráció évei névre keresztelt állandó kiállítás Illyés Gyulának és alkotótársainak állít emléket. Az 50-es, 60-as évek árnyai a művészvilágra is rávetültek, így rengeteg író, költő és képzőművész – a kor elsőrangú művészei kényszerültek országon belüli emigrációba és vándoroltak hazánk eldugottabb részeibe, ahol háborítatlanul élhettek és alkothattak. Tihany akkor még egy alig beépített, nehezen megközelíthető hely volt, ahol szinte nomád körülmények uralkodtak. Épp ez jött kapóra azoknak, akik a mérgező politikai közeg elől menekültek.

„Illyés Gyula, Németh László, Passuth László, Vas Elemér, Bartha László, Borsos Miklós és társaik. [...] A kiállítás ezen alkotók műveiből ad ízelítőt, és bemutatja, hogyan kapcsolódik az életük és az életművük Tihanyhoz, a környező tájhoz, hogyan nyer inspirációt a település múltjából és kultúrájából, és hogyan hozza létre az alkotók és művek egymáshoz kapcsolódó, sajátos szövedékét”

– fogalmazta meg a megnyitón elhangzott beszédében Kodolányi Judit irodalomtörténész, a kiállítás kurátora és – nem utolsósorban – Illyés Gyula unokája. A Tihanyi Alkotók Háza átadóünnepségére március 24-én került sor, a nagyközönség számára azonban csak nyártól lesz látogatható.

A tihanyi fejedelmek és a malomkőasztal

Ezek a művészek az év nagy részét Tihanyban töltötték, gyakran hazai és külföldi, ugyancsak nagy hírű vendégekkel kiegészülve. Mikrovilágukban az alkotás mellett a játék és a humor bizonyult a legjobb orvosságnak az ártalmas politikai közeggel szemben. Önmaguk szórakoztatására képzeletbeli „fejedelemségeket” alapítottak. A félsziget területeit Itáliához hasonlóan tartományokra osztották, amelyek hercegei és tartományurai ők maguk lettek. A kiállításon ennek a történetnek is szenteltek egy rövid szakaszt.

„Amikor viharok dúlnak felettünk, és súlyos események követik egymást a köznapok történetében,
mit lehet tenni, hogy az életet derűsebbé, mosolygósabbá tegyük? Játszani kell” – írta Lipták Gábor a
TIFEC-ről – a Tihanyi Fejedelmek Clubjáról visszaemlékezésében, amelyben a baráti társaság sok
önfeledt, emlékezetes pillanatát megörökítette. Többek között azt az esetet, amikor Borsos Miklós
szobrásznak és feleségének nagy gonddal épített, a művész szobraival díszített kertjében
születésnapja alkalmából egy kerti törpét helyeztek el. Borsos, mint minden művész, kényes volt
alkotásaira, elképzelhető, milyen arcot vágott, amikor meglátta szobrai között a kerti törpét” – meséli nekünk Kodolányi Judit az alkotó- és egyben baráti társaságról, akik különböző válogatott módszerekkel viccelték meg egymást.

Illyés Gyula, a tihanyi fejedelmek egyike rengeteg fényképen viseli hajóskapitány-sapkáját. Ez is a játék része volt, egyfajta rangjelző jelvényként szolgált a „fejedelmeknek”. Hasonlóan ikonikus tárgy az Illyésék nyaralójában található, malomkőből készített asztal. Jelentősége abból is érződik, hogy másolata az Alkotók Házában is fontos szerepet tölt be. Kodolányi Judit így említi megnyitóbeszédében: 

„A kiállítás központi motívuma a malomkőasztal, e kornak és e vidéknek jellegzetes tárgya. Jelentőségét nemcsak praktikus használata, hanem elvont jelentése is adja. Jelképezi a mellette elmélkedéssel eltöltött, magányos alkotóórákat, de a baráti társasággal körülvett asztalt és az időtlen beszélgetéssel folyó estéket is. Kerek formája a végtelen kör, az újrakezdés, az év szakaszainak körkörös változását idézi.”

Noha az épületben látható állandó kiállítás megnyitójára már sor került, a Tihanyi Alkotók Háza először pünkösdkor (június 5.) és a Tihanyi Levendula Fesztivál (június 18. – július 3.) idején lesz látogatható, teljes nyitás pedig valamikor nyár közepén várható.