aktív

szerkesztés

„És onnantól nem volt menőbb téli sport a Balatonon” – Csaknem 150 éves hagyomány a jégvitorlázás

Szerzők

  • We Love Balaton

2022. 01. 14. 15:53

Amikor a Balatonon vastag a jégtakaró és szeles az idő, jégvitorlások száguldanak a metsző hidegben. Bár egyre ritkábban adatik meg az ehhez szükséges időjárás – legutóbb 2017-ben volt ilyen –, az itthon közel 150 éves hagyományokkal rendelkező sportot ma is többen űzik, amikor lehetőségük van rá. A jégvitorlázás történetét idézzük fel most képgalériánkban.

Az első jégvitorlások nagy valószínűséggel Németalföldön közlekedtek, a 17. században. A kereskedők átalakították – korcsolyákra állították – a csatornahajókat, hogy a befagyott kanálisokon (csatornákon) is használhassák őket. Az úgynevezett „kis jégkorszakban”, a 16. és a 19. század közötti időszakban a csatornákat éves szinten akár 5 hónapon át is jég borította, és ez idő alatt sem állhatott le az áruszállítás.

A befagyott Balaton a hajóállomásnál (Balatonfüred, 1956)

Fotó: Fortepan / Kotnyek Antal

Az első modern jégvitorlások a 19. század elején jelentek meg az amerikai Nagy-tavakon. A hajótestek eleinte négyzet alakúak voltak, később pedig háromszög alakú hajókat használtak. 1879-től a hajótest alá gerincet is építettek, az elejére és a végére korcsolyákat, a hajótest elejére egy futófelülettel ellátott botkormányt szereltek. A jégvitorlásokat nemcsak sportolásra használták, hanem teherszállításra és jéghalászatra is.

Balatonfüred (1957)

Fotó: Fortepan / Ember Károly

A jégvitorlázást John Harris, a Balatonfüredi Hajógyár későbbi művezetője tette divatossá Magyarországon az 1880-as évek végén. Gyapai Nándor, a Stefánia Yacht Egylet igazgatója rábeszélte, hogy készítsenek egy jégvitorlást, és onnantól nem volt menőbb téli sport a Balatonon.

Jégvitorlázók a befagyott Balaton jegén, a mólónál (1966. január 16.)

Fotó: Lajos György - MTVA Sajtó- És Fotóarchívum

A vitorlások sebességéről sokat elárul, hogy gróf Andrássy Géza a Balatonfüred és Siófok közötti 14 km-es távot 11 perc alatt tette meg. Az utolsó hitelesített magyar rekordot Heinrich Tibor állította fel 1935-ben 150 km/óra sebességgel.

Az első hazai versenyre 1937. február 1-jén került sor, egy egyenlő oldalú háromszög pályán, amelynek hossza öt kilométer volt.

Jégvitorlázók a Balaton jegén (Balatonfüred, 1965. február 21.)

Fotó: Horling Róbert - MTVA Sajtó- És Fotóarchívum

Balatonfüred, a parton a Yacht Club és a Vitorlás étterem épülete (1966)

Fotó: Fortepan / Berkó Pál

1964-ben a Magyar Vitorlás Szövetség elnöksége a jégvitorlázás fejlesztésére anyagi támogatást biztosított, ennek keretében a Balatonfüredi Hajógyárban négy új, 12 négyzetméteres jégszánt építettek. A fenti képen a balatonfüredi Yacht Club és a Vitorlás étterem előtt suhannak el a jégvitorlások 1966-ban.

1967

Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

A Skeeter osztály az 1930-as években alakult meg, a legnépszerűbb, a DN osztály pedig 1937-ben. A név a Detroit News napilapra utal, amely egy évvel korábban versenyt hirdetett egy egyszemélyes, bárki által otthon is elkészíthető és autón szállítható téli sporteszköz építésére. A típus első képviselője Magyarországon dr. Sándor Pál kezdeményezésére készült el 1970-ben, a Balatonfüredi Hajógyárban. Olyan sikere volt, hogy a 70-es évek elején már exportra is gyártottak DN jégvitorlásokat.

1976 decemberében Balatonfüreden megalakultak a balatoni jégvitorlásflották, de versenyeket még sokáig nem rendeztek. A jégvitorlázás reneszánszát az 1999 januárjában megalakult DN Jégvitorlás Osztályszövetség hozta el. 

Jégvitorlások a balatonföldvári öbölben (1970. február 2.)

Fotó: Kácsor László - MTI Zrt. Fotóarchívum

„A 8-10 cm-es jégre már bátran rá lehet menni, minimum 15-20 cm vastagnak kell lennie ahhoz, hogy biztonsággal versenyt tarthassunk rajta. […] Az ideális jég nyilván minél vastagabb, átlátszó és sima. Ez az úgynevezett Black Ice. De nem elég, ha csak a jég jó, párosulnia kell ahhoz a megfelelő szélerősségnek is. Ha durvább vagy hófedte a jég felülete, erősebb szél kell, ha teljesen sima, már gyengébb szélben is indíthatnak futamokat” – mondta Pataki Attila István, a Magyar DN Jégvitorlás Osztályszövetség elnöke egy korábbi interjúnkban.

Jégvitorlások a füredi mólónál a befagyott Balatonon (1981. január 11.)

Fotó: Ruzsonyi Gábor - MTI Zrt. Fotóarchívum

2017 tele volt az utolsó ideális időszak a balatoni jégvitorlázáshoz (és más téli sportokhoz, a Balaton-átcsúszás során mintegy 8 ezren szelték át a Balatont gyalog, korcsolyával, biciklivel, fakutyával, szánkóval). 2017. február végén a Balaton volt Európában a jégvitorlázásra legalkalmasabb jégfelület, Balatonfüreden rendezték meg az IDNIYRA Európa-bajnokságát. Hasonló időjárási körülményekre egyelőre nincs kilátás, de ha bekövetkezik, a korcsolyázók mellett a jégvitorlások is azonnal megjelennek a tó jegén.

Jégvitorlások versengése a befagyott Balatonon (1981. január 11.)

Fotó: Ruzsonyi Gábor - MTI Zrt. Fotóarchívum

Hasonló tartalmak

Admin mode