Egy tízéves fiú, aki sokat hall gyerekkorában a malmokról, a családi ebédeket is átszövik a régi történetek (korábban felmenői is malombirtokosok voltak), egyszer ellátogat Örvényesre, ahol az akkori malomkutató, Wöller István avatja be a malomszerkezet működésébe. Tamás Péter ma is úgy emlékszik vissza arra a napra, hogy „elájult az egész látványtól”.
Gyermeki álomból valóság
Ahogy lehetősége adódott, Péter elkezdett malomszerkezeteket, gépeket vásárolni, amiket aztán fel is újított. Ma, amikor már teljes állásban ezzel foglalkozik – egyébként végzettsége szerint gépészmérnök –, nagyon sok mindent fel tud használni belőlük:
Folyamatosan építjük a malmokat az országban, rengeteg alkatrészem van, mindig beépítjük a régieket, így megmenekül sok minden.
Folyamatosan építjük a malmokat az országban, rengeteg alkatrészem van, mindig beépítjük a régieket, így megmenekül sok minden.
Adott volt tehát egy nem szűnő érdeklődés a téma iránt, aminek irányába Péter folyamatosan tett lépéseket. Ahogyan ő fogalmazott, „kinőtte magát ez az egész az évek alatt”. Mostanra már 30 malmot újított fel az országban, 2019 pedig szintlépést hozott: ekkor sikerült ugyanis megvásárolniuk feleségével
Veszprém egyetlen épségben megmaradt, működőképes vízimalmát.
Veszprém egyetlen épségben megmaradt, működőképes vízimalmát.
A Séd patak egykor a malom alatt is haladt
A Fenyves utca 65. alatt (innen a mostani elnevezés is) található Fenyves Malom története a 19. századig nyúlik vissza. 1846. január 1-én indultak be először a vízikerekei, akkor még Budai–Pozsgay-malomként tartották számon. Folyamatosan működő malom volt, hiszen a Séd patak alatta folyt át, amely télen sem fagyott be. Több tulajdonosváltáson esett át az 1951-ben bekövetkezett államosítás (ekkor több mint 10 évre be is zárták) előtt és után is. Legmeghatározóbb tulajdonosai a nevét is viselő Pozsgay Miklós molnármester, valamint a Budai család (Sándor, majd később Zoltán) volt. Buday Zoltán, a malom utolsó molnára 1999-ben hunyt el. 2009-ben az épület műemléki védettséget kapott.
Tamás Péter és felesége, Petra már egy több évtizede elhanyagolt, romos állapotban lévő épülettel találták szemben magukat, mindezek ellenére – és a legnagyobb meglepetésükre – a belső malomgépészet szinte teljes egészében megmaradt.
„Azzal a céllal vásároltuk meg, hogy megmentsük az utókornak, és felújítva, működő malomként mutassuk be az érdeklődőknek”
„Azzal a céllal vásároltuk meg, hogy megmentsük az utókornak, és felújítva, működő malomként mutassuk be az érdeklődőknek”
– meséli nekünk Petra. A házaspár terve olyannyira sikerült, hogy az idei nyár óta már látványőrléseket is tartanak. A Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program is támogatja munkájukat, így sikerült egy interaktív kiállítást is létrehozni a malomban.
A kiállításon a veszprémi vízimalmokról is kaphatunk egy általános képet, egykor 15 malom is működött a városban. Megtudtuk, hogy hozzájuk képest a Fenyves Malom fiatalnak számít: a legtöbb malom már 700-800 éves, ez pedig még nincs 200 éves – ez a veszprémi maloméveklépték.
Felönt a garatra
A látogatók – főként a lelkes gyerekek – kipróbálhatják a régi eszközöket, őrölhetnek kézi malmokon, megmérhetik egymást a mázsálón (mérlegen), szitálhatják a már megőrölt gabonát. Ezen a ponton Petra hozzáteszi, hogy sokan nem tudják például, hogy „a teljes kiőrlésű azért teljes, mert a teljes búzaszem benne van, a héjjal, mindennel együtt”.
Nem mehetünk el a legizgalmasabb folyamat, a látványőrlés mellett, aminek a része az is, amikor felöntünk a garatra. Ennek megértéséhez szükséges egy kis háttértudás.
A malom működése egy összetett rendszeren alapszik, három fő egységre osztva: van egy gabonatisztító-vonal, egy őrlővonal és egy darálóvonal, melyek az épület három különböző szintjén el is különülnek egymástól.
Adott az a helyzet, mikor a környékbeli gazdák meghozzák a búzát, amit felöntenek a garatra, hogy megkezdődhessen az őrlés, majd a szitálás folyamata
(és ezek többszörös ismétlése). A garat egy tölcsérszerű tartály, ahová tehát mindig felöntötték az őrlendő gabonát. Ez a jelenet látható a következő képen.
„Egy felöntésnyi gabona akár nyolcszor-tízszer is átment az őrlőhengereken, mire a megfelelő minőségű őrleményeket előállították belőle”
– avatott be Petra.
„Egy felöntésnyi gabona akár nyolcszor-tízszer is átment az őrlőhengereken, mire a megfelelő minőségű őrleményeket előállították belőle”
– avatott be Petra.
A búza útja közös élmény
A Fenyves Malomban az őrléstől egészen a sütésig végigkövethetjük a búza útját. A felújított konyhában – nagyobb rendezvények esetében az udvari kemencében – lehetőség van kenyér- és langallósütésre is. A régi időkben több óra volt, mire egy gazda a megőrölt búzáját visszakaphatta a zsákjában, addig, mivel messziről is jöttek, volt, hogy napokat töltöttek az emberek a malomnál. Így tehát a közösségi élet forrása is volt a malom, amit Péter és Petra szintén szeretett volna visszahozni.
Sikerült is: a malom nem várt népszerűséget hozott, mostanra már egy nagyon jó közösség fonódott köré. „Vannak visszatérő vendégeink, a gyerekek már úgy jönnek be a kapun, hogy:
»Szia, Petra néni!«, és élvezik, hogy eljönnek ide az osztállyal, utána visszajönnek szülőkkel, de baráti társaságok is megfordulnak itt” – tette hozzá Petra. Ottjártunkkor egyébként pont egy nagyobb társaság ült össze a teraszon.
Ha részletesebben is megismernétek a malom működését, mindenképpen keressétek fel
–
akár ősszel-télen is
–
a Fenyves Malmot. A jövőben újabb fejlesztésekre számíthatunk nálunk, addig is, ahogy Péter mondta: „Nincs mese, építeni kell.”
A látogatás bejelentkezés alapján történik, a következő meghirdetett látványőrlés időpontja november 19., szombat. A felnőttbelépő ára 1500 Ft / fő, a gyereké (4 éves kortól) 1200 Ft / fő.
Tipp: A veszprémi malmok általános megismerésére javasoljuk még a Túrajó – Fenyves Malmot is érintő – sétáját.
