látnivalók & kultúra

szerkesztés

Bolond a falban, koponyák az árnyékszéken, 3D-ben grimaszoló nemesek – Bejártuk a felújított sümegi Püspöki Palotát

Szerzők

  • Chilembu Krisztina

2022. 02. 23. 14:08

2021 novemberében nyílt meg a felújított Püspöki Palota Mennyei ügyek című interaktív kiállítása, ami vitrinbámulás helyett lépten-nyomon izgalmas részletekkel, érintőképernyőkkel és néha zavarba ejtő leletekkel lepi meg a látogatókat. Folyamatában láthatjuk a feltárás és a helyreállítás fázisait, és ezért úgy érezzük, nemcsak a palota folyosóin, hanem az időben is utazást teszünk. A kiállítás három témára fókuszál: bemutatja az épület történetét, Padányi Biró Márton püspök életét és pályafutását és a zseniális freskófestő, Franz Anton Maulbertsch világát.

A Püspöki Palota története nem Padányi Biró Márton tevékenységével kezdődik. Sümeg és környéke a XI. század elejétől a veszprémi püspökség birtoka volt, és ez meghatározta a környék fejlődését. A török megszállás idején, amikor Fehérvár és Veszprém is elesett, a sümegi vár lett a Dunántúl egyik legfőbb bástyája. Ide menekült a veszprémi püspökség is, és csaknem kétszáz éven keresztül volt itt a székhelye.

3 évig tartott a felújítás

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Csak azért is Sümeg

Padányi 1745-ben lett az egyházmegye vezetője. A sümegi várból kívánta ellátni egyházi és világi tisztségeit, nem akart a református lelkületű Veszprémben lakni, ehhez azonban az uralkodó, Mária Terézia nem járult hozzá. Padányi azonban nem tágított Sümegről: a vár déli lejtőjének tövébe költözött, egy itt álló, püspöki kúriaként szolgáló épületet alakíttatott át fényűző, barokk stílusú rezidenciává.

Az eredeti épület homlokzata

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Az épület a XIX. század közepén klasszicista elemeket kapott. A későbbiekben működött benne erdészeti hivatal, a Keresztes Nővérek leányiskolája, hadikórház és diákotthon is, komplex műemléki felújítására 2018 és 2021 között került sor, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében.

A „Dunántúl Pázmánya”

Padányi Biró Márton (1693–1762) az ellenreformáció egyik legnevesebb szónoka volt, a „Dunántúl Pázmányaként” is emlegették. Karrierje 1741-ben kezdődött, amikor a királyválasztó pozsonyi országgyűlésen kiállt Mária Terézia mellett: szónoklata hozzájárult ahhoz, hogy az uralkodónő elnyerte a magyar rendek támogatását. 1745-ben avatták veszprémi püspökké, és ezzel együtt a veszprémi főispáni hivatalt is megkapta. Életcélja volt, hogy a Dunántúlt „visszahódítsa” a protestánsoktól és az embereket visszavezesse a katolikus valláshoz. Templomokat és kápolnákat építtetett és újított fel, rengeteg prédikációt tartott, amelyek 29 kötetben jelentek meg, magyarul és latinul.

Titokzatos bolond, 3D-tájkép és grimaszoló nemesek

A földszinten láthatjuk az eredeti épület falkutatás során előkerült, lecsupaszított falait és homlokzati elemeit is, így képet kapunk arról, hogyan kebelezte be az egyemeletes, U alakú, a maga korában impozáns kúriát a palota. A feltárás vezetője javasolta, hogy ne is vakolják vissza a bontás során feltárt falfelületet, hanem üvegfelületre írt jegyzetek segítségével avassák be a látogatókat a falkutatás rejtelmeibe, meséli Sümegi Kata tárlatvezető.

Tájkép 3D-ben

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Az egyik legtitokzatosabb lelet, ami a régészeket is meglepte, egy falfestmény volt. Egy vakablakban halványan egy csörgősipkás, nyelvét kiöltő bolondot ábrázoló kép látható, a különös figura az egyik kezével integet, a másikban pedig egy macskát tart. „A XVII. században borkimérés volt az épületben, és a bolond a külső homlokzatot díszítette. Amikor Padányi Biró Márton egybekomponálta az itt lévő épületeket, befalaztatta a festményt, és egészen a feltárásig nem tudtuk, hogy itt van” – folytatja a tárlatvezető. A bolond figurája – akit megtalálói Marcinak neveztek el – a kiállítás során többször is feltűnik.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A felújítás után az eredeti felületek, intarziás padló- és falburkolatok, tapéták, falfestmények is láthatók, van, ahol egyszerre jelenik meg a barokk faldíszítés és a klasszicista átépítés utáni felület. Az egyik teremben, ahol nagyon nehéz lenne elképzelni az eredeti freskót, 3D kivetítős megoldással szemléltetik, hogy nézhetett ki az eredeti, egész falat elfoglaló tájkép.

Meghagyták az eredeti rétegeket

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Az új díszteremben megcsodálható rokokó kályhát a padláson talált kályhák darabjaiból rakták össze a szakemberek. A restaurátorok ügyeltek arra, hogy minden művészi részlet látható legyen, de szándékosan nem pótolták ki a hiányzó mintákat, mondja Sümegi Kata. Az egykori dísztermet, amelyet azóta három részre osztottak, két ilyen hatalmas kályha fűtötte.

A rokokó kályha

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A kiállítás lépten-nyomon meglep minket valamilyen apró részlettel, játékkal vagy apró geggel, és a gyerekek számára is izgalmasan mutatja be az épület történetét. Minden teremben van olyan kiállítási darab vagy játék, amit meg lehet fogni vagy szólaltatni. Kirakós játékok, a könyvtárban lapuló, könyvnek álcázott tabletek, a festők munkáját bemutató rajzfilmek színesítik a szokatlan megoldásokat felvonultató tárlatot. Mária Terézia és II. Frigyes porosz király például két nagy képernyőn vitázik egymással, a sümegi „rátartiak” – az ünnepségekre érkező előkelőségek – 3D-ben vágnak lesajnáló grimaszokat vagy bólogatnak önelégülten, ha az interaktív játékban sikerül eltalálni a portréjukhoz tartozó nevet.

Ahogy a kor embere láthatta a vásárt

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Képet kapunk arról is, hogy milyen vizuális ingerekkel találkozhatott egy XVIII. századi ember. Megelevenedik a vásárok hangulata, a szórakoztatást szolgáló különféle kukucskálódobozok, a XVIII. századi kisváros világa.

Graffitik a falon, félelem és reszketés az árnyékszéken

A palotában még a folyosókon is egy sor látnivaló akad. A felújítás során Napóleon korabeli „graffitiket” is találtak a szakemberek a folyosók falain, mutatja tárlatvezetőnk a huszárokat, fegyvereket ábrázoló és neveket rejtő falfirkákat. Az ábrákat az 1809-ben itt állomásozó katonák rajzolták a falakra.

Falfirka a XIX. század elejéről

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A mellékhelyiségek közül több is megmaradt. Ami ma kényelmetlen megoldásnak tűnik, akkoriban luxusnak számított, hiszen a lakóknak nem kellett elhagyniuk a termeket, ha hívta őket a természet. Az egyik ilyen árnyékszék nyugtalanító dekorációt kapott: a mennyezetére valaki koponyákat rajzolt a gyertya lángjával. A kurátorok is sokat törték a fejüket, hogy vajon mire gondolhatott az „alkotó”, de tény, hogy a palota sötét, elhagyatott zugában elképzelhető volt a rettegés és az, hogy az itt időzőknek sötét gondolataik támadtak, teszi hozzá a látottakhoz a tárlatvezető.

Koponyák az árnyékszéken

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Amit nem lehet leírni, azt meg lehet festeni

Padányi arra tette fel az életét, hogy minél több embert térítsen vissza a katolikus hitre a protestantizmus térnyerése ellenében. Szenvedélyes, megosztó személyiség volt, végül túlzott hitbuzgalma okozta a bukását. Enchiridion című, 1750-ben megjelent műve, amelyet a katolikus hit kézikönyvének szánt, túlhaladottnak, sokszor kirekesztőnek ható gondolatokat is tartalmazott, és ellentétes volt a vallási türelem elvével. Diplomáciai botrányt okozó könyvének példányait Mária Terézia utasítására be kellett zúzatni.

Miután fő művét meg kellett semmisítenie, a püspök visszavonultan élt a palotájában, az írni-olvasni nem tudó hívek katolikus hitre való visszatérítéséhez pedig a festmények vizuális nyelvét használta fel. Ez volt a „néma prédikáció”.

Az üzenetet Franz Anton Maulbertsch bécsi festőzseni tudta tolmácsolni hatalmas freskóival. (Ennek kiemelkedő példája a plébániatemplom, ahol a szinte megelevenedő freskók egyetlen felületként értelmezik a templom egész falát és mennyezetét.) 

Padányi el nem mondott prédikációit monumentális képek segítségével közvetítette, amelyek elkészítéséhez a festő és munkatársai pontos leírást kaptak.

A püspök a mennyezetről figyel

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Az épület bővelkedik a barokk és rokokó festészet remekeiben. A könyvtár műmárvány felületekkel ötvözött, aranyozott stukkós mennyezetéről maga Padányi arcképe néz le ránk. A sala terrena (nyári hűsölőterem) falait és boltozatait például illúziókeltő festések, ún. hamis stukkók (stucco fintók) díszítik, amelyek a valódi, plasztikus stukkókhoz egészen hasonló dekorációval gazdagítják a termet.

Mivel nagyon hasonlítanak a plébániatemplom díszítőfestésére, feltételezhető, hogy ezeket is Maulbertsch és műhelye készítette a püspök felkérésére, miután befejezte a templom kifestését, meséli Sümegi Kata. A tárlaton megismerhetjük Maulbertsch „gondolkodófalát”, amit ma talán projekttervezőnek neveznénk, és a festő tanítványainak jellegzetes stílusát is lehet tanulmányozni.

Ilyen lehetett Maulbertsch „gondolkodófala”

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A palota bejárására legalább két órát érdemes szánni. Utána be lehet térni egy kávéra és egy sütire a kávézóba vagy egy pohár borra a szomszédos Palota Pincébe, ahol a sümegi pezsgőgyártás történetében mélyülhettek el. Erről egy másik cikkben írunk majd.

Hasonló tartalmak

Admin mode