Nádasdy Ferenc gróf és felesége, Zichy Ilona az 1870-es években építtette fel a neogótikus, angol Tudor-stílusú kastélyt, mely a II. világháború kitöréséig pezsgő társasági életnek, fontos megbeszéléseknek és politikai döntéseknek adott helyet. A kastély tervezéséből Hauszmann Alajos, a kor sztárépítésze is kivette a részét, aki a leghíresebb budapesti épületeket, köztük a Budavári Palotát is tervezte. A kastély építését azonban drámai események árnyékolták be.
A grófnő – tragikus halála miatt – csak az alapkőletételnél lehetett jelen, férje szerelme azonban olyan erős volt, hogy mindent közös terveik és felesége kívánsága szerint építtetett fel, és később sem házasodott újra. A legendák kastélyában rengeteg izgalmas történelmi vonatkozást fedezhetünk fel, miközben beleshetünk a századforduló és egy nemesi család mindennapjaiba. Egy havas márciusi napon ezeknek a történeteknek a nyomába eredtünk a pazarul felújított kastélyban.
A bujkáló király és a vadruca
Az impozáns Nádasdy-kastélyba lépve szó szerint tapintani lehet a múltat, és életre kel a történelem, melyről elsőként a homlokzaton és a pazar belső terekben felbukkanó vadkacsás Nádasdy-címer tanúskodik. A kastélyt átszövő mesés történetek pedig itt veszik kezdetüket.
A címerhez köthető családi legendárium szerint amikor IV. Béla király 1241 tavaszán a tatárok elől menekült, a Nádasdy nemesek megsegítették, a nádasban bújtatták és vadrucával vendégelték meg a királyt, aki hálája jeléül később címert adományozott nekik. Hogy a legenda mennyiben igaz, azt sosem fogjuk megtudni, azonban ahhoz, hogy átlássuk a nádasdladányi kastély jelentőségét, fontos megismernünk a Nádasdy család fordulatos történetét. A família fontosságát mutatja az is, hogy a kastély alapítója, Nádasdy Ferenc a pazar étkező és az elegáns szalon között egy egész csarnokot szánt az ősöknek,
ahová csak a legfontosabb ünnepek alkalmával léphetett be a család.
ahová csak a legfontosabb ünnepek alkalmával léphetett be a család.
A könyvnyomtatótól a törökverőig, a főispántól a bánig
A Nádasdy família évszázadokon keresztül meghatározó politikai és közéleti szerepet vállalt Magyarország történetében, csillaguk a 16–17. században ragyogott a legfényesebben. Nádasdy Tamás és felesége, Kanizsai Orsolya alapozta meg a család tekintélyét és vagyonát, 1554-től kezdve Tamás tehetségének és kiváló politikai kapcsolatainak köszönhetően nádori rangra emelkedett. Nevéhez olyan kiemelkedő kulturális értékek köthetők, mint a sárvári nyomda megalapítása, ahol 1541-ben megjelent az első magyar nyelvű könyv, mégpedig a Sylvester János által fordított Újtestamentum.
Nádasdy Tamás fia, Ferenc sikeresen kivette a részét a törökök elleni harcból, feleségéről, Báthory Erzsébetről pedig véres legendák keringtek. Unokájuk, akit szintén Ferencnek hívtak, pedig egyenesen a királyi helytartó tisztségig jutott, és olyan meghatározó történelmi eseményekben vett részt, mint a Wesselényi-féle összeesküvés, amiért végül kivégezték. A fej- és jószágvesztésre ítélt országbíró után a család megroppant, azonban vagyonukat és rangjukat hamarosan visszaszerezték. A leszármazottak a Habsburgok oldalán harcoltak a Rákóczi-szabadságharcban, részt vettek a spanyol örökösödési háborúban, hatalmas birtokokat szereztek, és egészen a báni és a főispáni tisztségig jutottak.
A nádasdladányi Nádasdy-birtok megalapítása
Ahogy a fentiekből is kitűnik, a Nádasdy család neve az egész országot behálózta, történelmi jelentőségük vitathatatlan. A nádasdladányi kastély történetét Nádasdy Lipót alapozta meg, aki a művészetek mecénásaként vonult be a család történetébe. Lipót 1851-ben vásárolta meg – az akkor még csak Sárladánynak hívott településen található – barokk udvarházat. Később fia, gróf Nádasdy Ferenc és felesége, Zichy Ilona kezdte meg az uradalom felvirágoztatását, és Linzbauer Istvánt bízták meg, hogy a korban divatos historizáló, neogótikus épületet tervezzen, mely az angliai Tudor-stílust követte. Az épület legdíszesebb tereit, az Ősök csarnokát, a könyvtárat és a kápolnát Linzbauer halála utána a kor sztárépítésze, Hauszmann Alajos álmodta meg.
A nagy szerelem története
Zichy Ilona, az ifjan elhunyt grófné sajnos már nem érhette meg, hogy elkészüljön a kastély, azonban Nádasdy Ferenc minden lehetőséget megragadott, hogy feleségének emléke tovább éljen. A korban nem volt jellemző, hogy a felek szerelemből kössék össze az életüket, sokkal inkább a vagyoni és a politikai érdekek határozták meg a házasságokat. Azonban Nádasdy Ferenc és Zichy Ilona szerencsések voltak, szerelmük felülírta az érdekeket.
Amikor a 26 éves Nádasdy Ferenc grófot és a szintén grófi családból származó, 19 éves Zichy Ilonát bemutatták egymásnak, a két fiatal azonnal egymásba szeretett, majd 1868-ban a pesti egyetemi templomban összeházasodtak. Szerelmükről tanúskodik levelezésük, mely szerencsésen túlélte a történelem viharait, és fennmaradt az utókornak. A kastélyban pedig akár mi magunk is leülhetünk a gróf íróasztalához, ahol megfogalmazhatjuk saját szerelmes levelünket.
„(Pünkösd hétfőjén) fényes esküvő folyt le Pesten az egyetem templomában. Gróf Nádasdi Ferencz vezette oltárhoz Zichy Ilona grófhölgyet. Ragyogó nemzeti öltözetben jelent meg, a környezet nagy sokaságától bámultatva” – számolt be a Vasárnapi Ujság 1868-ban a grófi frigyről.
„(Pünkösd hétfőjén) fényes esküvő folyt le Pesten az egyetem templomában. Gróf Nádasdi Ferencz vezette oltárhoz Zichy Ilona grófhölgyet. Ragyogó nemzeti öltözetben jelent meg, a környezet nagy sokaságától bámultatva” – számolt be a Vasárnapi Ujság 1868-ban a grófi frigyről.
Kávé a főnemesi étkezőben, olvasgatás a szalonban
Az impozáns épületre nem véletlenül hivatkoznak a szerelmek és legendák kastélyaként, mely 2021 augusztusában a nagyközönség számára is megnyitotta kapuit. A főszárnyat és a kertet egyénileg is bejárhatjuk, de csoportos tárlatvezetésen is részt vehetünk, ahol rengeteg érdekességet megtudhatunk a Nádasdy család és az épület történetéről. A kastély felfedezése az előcsarnokból indul, ahol megfigyelhetjük a család őseiről készült szobrokat, ami fontos tematika volt Nádasdy Ferenc számára a kastély építtetése során. Innen az ebédlőbe jutunk, többnyire itt zajlottak a közös családi étkezések, a társasági összejövetelek, a bálok és a vadászatok utáni vacsorák. Most kávézó működik itt, így egy csésze fekete vagy egy szelet süti mellett mi is átélhetjük a korabeli étkezések hangulatát.
A nagyszalonba és a hangulatos télikertbe vezet tovább utunk, melyek a kastély társasági életének központi helyszínei voltak. A pompásan kárpitozott, kényelmes fotelekbe pedig mi is leülhetünk megpihenni és újságot lapozgatni, úgy, ahogy a gróf és vendégei tették az 1800-as évek végén. Innen a férfiak a biliárdterembe vonulhattak el, a hölgyeket pedig a kisszalon budoárja várta.
Az földszinten kapott helyet a gróf dolgozószobája és a pazar faberakásokkal díszített könyvtár, a folyosókon és a reggelizőhelyiségben pedig Nádasdy Ferenc vadászszenvedélyének lehetünk szemtanúi, aki a vadászat mellett a balatoni vitorlássport megteremtésében és a jachtgyártás elindításában is nagy szerepet vállalt.
„Agárdon vasárnap voltak a vadászversenyek. Versenyek után a gróf Nádasdy Ferenc kastélyában nagy ebéd és vidám tánc volt” – olvashatjuk a Fővárosi Lapok 1881. novemberi számában.
„Agárdon vasárnap voltak a vadászversenyek. Versenyek után a gróf Nádasdy Ferenc kastélyában nagy ebéd és vidám tánc volt” – olvashatjuk a Fővárosi Lapok 1881. novemberi számában.
Az emeleten kapott helyet a gróf és a grófné hálószobája, akik a kor szokásai ellenére azt tervezték, hogy közös hálóhelyiséget építtetnek, melyet végül Ferenc élete végéig egyedül használt. A gyerekek szobáját is az emeleten találjuk, melyben akár ki is próbálhatjuk a korabeli játékokat, a dadus szobájában pedig Nádasdyék szigorú, ám annál kedvesebb, Mary Poppinsra hajazó nevelőnőjének alakja elevenedik meg.
Laza kedvesség, főúri kényelem
A kastély egészen az 1930-as évekig virágzott, ám a II. világháborúban elfoglalták az épületet, a kincseket és a berendezést megrongálták és ellopták, a megszállók pedig a könyvtár értékes könyveit tüzelőként használták. Később, a szocializmusban működött itt vegyesbolt, mozi, rendőrség, sőt óvoda is. Érdekesség, hogy a pénztáros hölgy itt töltötte gyerekkorát, így ő is érdekes adalékokkal tud szolgálni a kastély történetéhez. Mivel a berendezés elveszett és megrongálódott, ezért a kiállított műtárgyak körülbelül egytizede az, ami valóban a Nádasdy-kastélyt díszítette. A többi műtárgyat vagy rekonstruálták, vagy máshonnan származó, ám korabeli berendezéssel helyettesítették.
Érdemes egy sétát tenni a kastély pompás kertjében, mely tavasszal és nyáron, zöldbe borulva mutatja meg igazi arcát, de a márciusi havazás is különös romantikát kölcsönzött neki. A kiállítás minden tekintetben igazodik a kor elvárásaihoz, a család izgalmas történetéről animációs film mesél a pincében, számos interaktív elem visz közelebb a kastély történetéhez, sőt egy alkalmazást is letölthetünk a telefonunkra, mely végigkísér minket az épületben. A kastélyban pedig nem kell kifeszített kordonok mögött feszengenünk, számos dolgot kipróbálhatunk, helyet foglalhatunk a fotelekben vagy a kertben, a tóra néző napágyakban, és főúri kényelemben élvezhetjük a kastély érdekes történetét és a természet nyugalmát.
