A XIX. század második felétől sorra nyíltak a Balaton
északi és déli partján a fürdőtelepek, amelyek a polgárosodó Magyarország
elitjének és a középosztály tagjainak jelentettek kikapcsolódást és
feltöltődést.
Nem volt kivétel ezalól Balatonalmádi sem: 1874-ben nyílt meg hivatalos fürdőhelyként,
és egy-két évtized alatt országosan ismert és népszerű nyaralóhellyé vált.
és egy-két évtized alatt országosan ismert és népszerű nyaralóhellyé vált.
A folyamatot erősítette a Balaton-felvidéken végigsöprő filoxérajárvány is (amit a szőlőn élősködő gyökértetű okozott), ami Almádit 1887-ben érte el, és kipusztította a településen a szőlő nagy részét. A présházak új funkciót kaptak: vendégek fogadására is alkalmas nyaralókká bővítették őket.
Az akkori sajtó arról számolt be, hogy az egyre nagyobb számú, szórakozni kívánó közönség már nagyon hiányolta egy rendes vendéglő meglétét, és a szőlőkben mulatott, vagy Brenner József kocsmájában, amit a vállalkozó a parton, a kabinok mellett nyitott meg. Abból pedig kisebb botrány kerekedett, amikor rossz bort kaptak itt a vendégek. Így írt erről a Veszprém című hetilap 1879. július 27-én:
„Az Almádi fürdőt igen szép számú közönség kezdi látogatni, de a múlt vasárnap sajnos kellemetlenséget kellett tapasztalni, ugyanis az ottani korcsmáros olyan átkozott rossz bort adott, hogy többen kénytelenek voltak, mint nekünk hírül hozták, a korcsmáros szeme láttára a földre önteni a lőrét. Ha a Balaton mellett nem lehet jó bort adni, akkor a világon sehol. Nem fog tehát ártani, ha az almádii birtokosok komolyan fellépnek, hogy hegyüknek és fürdőjüknek renoméját ilyen egyesek nyerészkedési vágya meg ne rontsa.”
„Az Almádi fürdőt igen szép számú közönség kezdi látogatni, de a múlt vasárnap sajnos kellemetlenséget kellett tapasztalni, ugyanis az ottani korcsmáros olyan átkozott rossz bort adott, hogy többen kénytelenek voltak, mint nekünk hírül hozták, a korcsmáros szeme láttára a földre önteni a lőrét. Ha a Balaton mellett nem lehet jó bort adni, akkor a világon sehol. Nem fog tehát ártani, ha az almádii birtokosok komolyan fellépnek, hogy hegyüknek és fürdőjüknek renoméját ilyen egyesek nyerészkedési vágya meg ne rontsa.”
(Működött két csárda is Almádiban, de ezek messze estek a fürdőháztól, a funkciójuk az itt megálló utasok, nem pedig a fürdőhelyre érkező vendégek kiszolgálása volt.)
Az első igazi étterem: a Hattyú vendéglő
Az Almádi Fürdő Rt. 1884. június 22-én nyitotta meg a település első vendéglőjét, a Hattyú vendéglőt, aminek egy, már meglévő, a Huber-féle szőlőben levő, kibővített épület lett az otthona. Innentől fogva néhány évtizedig szinte minden jelentős eseménynek az étterem volt a helyszíne (amire eleinte nem Hattyúként hivatkoztak). Ilyen volt az 1884. július 27-én megtartott Anna-bál is. (A Balaton mellett számos településen tartottak Anna-bált a füredi mintájára).
Egy augusztusban megjelent „Fürdői levél” beszámolója szerint este a vendéglőben „válogatott díszes közönség adott magának találkát, mert halászlé és tánc volt biztosítva”, a kedélyes vacsora után pedig táncra perdült a fiatalság, és hajnali egyig mulatott. Meglepetés is várt a közönségre:
„E közben voltunk szemtanúi a kellemes meglepetésnek. Ugyanis Krausz József úr egy kitűnően sikerült tűzijátékot rendezett, melyért a közönség osztatlan elismerését érdemelte ki magának.”
„E közben voltunk szemtanúi a kellemes meglepetésnek. Ugyanis Krausz József úr egy kitűnően sikerült tűzijátékot rendezett, melyért a közönség osztatlan elismerését érdemelte ki magának.”
A Hattyú olyan „extrákkal” is rendelkezett, mint a nagy méretű gyógyterem, vagyis kúrszalon, ami akár 300 fős báloknak, színpada pedig műkedvelő előadásoknak is otthont adott. A „jó magyaros” konyha mellett speciális ebéd- és vacsoramenü is elérhető volt itt: 1899-ben megalakult Almádiban a Kneipp Intézet, a pácienseknek pedig a Lahmann-rendszerű természetes gyógyétlapot ajánlották, a Hattyúban pedig elkészítették ezeket a fogásokat.
A Hattyú
fénykorának a konkurencia vetett véget. Az 1920-as években újabb éttermek
nyíltak a településen, például a Pannónia és a budatavai (Balatonalmádi városrésze) a Mester János-féle
vendéglő, a Hattyú elsősorban a helyi lakosság szórakozóhelyévé vált.
A II. világháború végén az épületet bombatalálat érte, ezután csak az épület bizonyos részeit használták. A vendéglő állapota leromlott, sokat vesztett az értékéből, így 1972-ben
Almádi csaknem egy évszázadig üzemelő, ikonikus éttermét teljesen lebontották.
Almádi csaknem egy évszázadig üzemelő, ikonikus éttermét teljesen lebontották.
A második: a Zsák vendéglő
A fürdőhely olyan sok vendéget vonzott, hogy a Hattyú kapacitása nem volt
elég, így Zsák József, a Veszprémi Polgári Kaszinó vendéglőjének bérlője úgy
döntött, hogy egy újabb vendéglőt épít a településre. A területek azonban a veszprémi káptalan birtokában voltak, így Zsák 1897-től bérelte, majd 1906-ban megvette
az általa kiválasztott területet, írja Schildmayer Ferenc a
helyismeret.hu-n.
A Veszprémvármegye című hetilap 1898. március 23-i száma már „Zsák-féle új vendéglőegység” építéséről számolt be, május 1-én pedig már a nyitásról szóltak a hírek. A Zsák vendéglő volt az első olyan épület Almádiban, amit kifejezetten vendéglőnek építettek. A balatonalmádi fürdőhely ismertetése 1897-ből így írt:
„Almádiban két vendéglő van. Egyik a fürdőrészvény-társaságé; a másik magánkézben van. Mindenikben olcsók az étel-ital árak s az étlap-árak a fürdőrészvény-társaság felügyelete alatt állanak s havi abonnement is váltható, ebéd-vacsora 20–27 forintig. Jó balatonmelléki bor literje 40–50 krajcár. Állandó zenekar játszik a társasági vendéglő előtti parkban mindennap, s a [zene]kar modern műsorára kiváló gond fordíttatik.”
„Almádiban két vendéglő van. Egyik a fürdőrészvény-társaságé; a másik magánkézben van. Mindenikben olcsók az étel-ital árak s az étlap-árak a fürdőrészvény-társaság felügyelete alatt állanak s havi abonnement is váltható, ebéd-vacsora 20–27 forintig. Jó balatonmelléki bor literje 40–50 krajcár. Állandó zenekar játszik a társasági vendéglő előtti parkban mindennap, s a [zene]kar modern műsorára kiváló gond fordíttatik.”
A Zsák vendéglő folyamatosan bővült, zenepavilonnal, kerthelyiséggel és egy kis panzióval is. 1922 és 1934 között a későbbi alpolgármester, Majbó Gábor szülei működtették. Az épületet a második világháború végén bombatalálat érte, és a hely megszűnt étteremként működni. Az államosítás után Tüzép-telepként használták az 1960-as évek végéig. A legendás étterem emlékét ma már csak a kapu két visszaállított oszlopa jelzi a Széchenyi sétányon.
Ahol még ma is kávézhatunk: Pannónia / Liget
Az Almádi Fürdő és Építő Rt. egy olasz stílusú, „látványosságba menő” kávéházat is akart nyitni a ligetben, a Balaton partján. Erre 1928-ban került sor, a hely a húszas-harmincas évekbeli képeslapokon Liget Kávéházként vagy Balatonalmádi Cukrászdaként, később Pannónia Kioszkként, Pannónia Kávéház-Bárként szerepel. A kávéház a társasági élet fontos helyszíne volt.
Ekkor már létezett a mai Wesselényi strand elődje, ami az akkori északi part legnagyobb strandja volt, így minden adott volt ahhoz, hogy Almádi az egyik legnépszerűbb fürdőhellyé váljon. Nyílt egy 96 szobás, Pannónia Otthon nevű létesítmény is a korábbi Kneipp-gyógyház helyén.
A Pannónia Kávéházat a szocializmusban államosították, 1958-tól a Magyar Tudományos Akadémia üdülője menzájának adott helyet, a 90-es évek közepén pedig privatizálták. Ma klasszikus eleganciát képviselő étterem-kávéház, ahol közel egy évszázadot utazhatunk vissza az időben, és magyaros fogásokat kínálnak.
Almádi legendás éttermei közül több eltűnt a történelem viharaiban, és felemésztette őket az idő múlása, emlékük és hatásuk a város fejlődésére azonban most is tovább él.
Szeptember 23–24. között, a Pomerium – Házunk tája, tájunk háza – Múltidéző napok Balatonalmádiban című nyitott házak hétvégéjén a XIX–XX. század fordulóján épült ikonikus balatonalmádi helyszíneket, villaépületeket járhattok be. Többek között a Zsák és a Hattyú vendéglők század eleji hangulatát is átélhetitek, korabeli zenei aláfestéssel és hangulattal.
A cikkhez használt források:
Hudi József: A balatonalmádi fürdőhely ismertetése 1897-ből
Schildmayer Ferenc: A Hattyú vendéglő története
A Helyismeret.hu szócikkei
Címlap: dr. Beleznay László ügyvéd, úszó, vízilabdázó, sportszakíró a Pannónia teraszán 1940-ben.
