Icu-lak, Lenke-lak, Marika és Edit – ha ehhez hasonló, jellemzően színes feliratokkal találkoztál már a balatoni házakon, akkor tudod, milyen egy art deco épület. Ha viszont inkább az áramvonalas, letisztult, akár hajóra emlékeztető épületeket szoktad kiszúrni, akkor sem jársz rossz helyen, mert a modernista építészet éppúgy közel áll – időben és történetileg – ehhez a stílushoz. Bolla Zoltán legújabb, a Balatoni modernizmus és art deco című könyvét ajánljuk.
Bolla Zoltán neve ismerősen csenghet azoknak, akik állandó érdeklődői, esetleg rajongói az építészetnek, azon belül is a modernista, art deco stílusnak. Az elmúlt években megjelent A magyar art deco építészet című, kétrészes könyvsorozata országos áttekintéssel mutatta be a stílus jegyeit képviselő magyar épületeket. A balatoni részekre vonatkozóan korábban írtunk a kötetekről, a szerző hiányérzete miatt azonban – nagy örömünkre – mostanra debütált egy különálló, csak a balatoni art deco épületeit összegző könyv is.
Egy több hónapon át tartó, a tó körül töltött kutatómunka gyümölcse a Balatoni modernizmus és art deco című kötet, amely 350 épületet több mint 700 színes és korabeli, fekete-fehér fényképen mutat be.
Mióta nyaralunk?
Mielőtt még modernista, art deco épületekről lenne szó, Bolla Zoltán távolabbról indít, és könyvében bemutatja a nyaralási életforma és a nyaralóépítészet magyarországi kialakulását, benne a nyugati párhuzamokkal és hatásokkal – ami egyébként meghatározza az art deco stílusjegyeit is. Bár a magyar arisztokrácia már a 18. század végén építtetett villákat, a Balaton-parton pihenés – vele együtt a nyaralók építése – az 1800-as évek második felében kezdett csak elterjedni. Ekkor már például svájci villákat, a szecesszió és korai modern stílusjegyeit is hordozó, kastélyszerű épületeket is felhúznak, mígnem az első világháború véget vet a Balaton első aranykorának.
Lapos tető, egységes kinézet
1920 után már korlátozott anyagi lehetőségek között kellett megoldani a középosztály és a tisztviselőréteg telekhez jutását és szerényebb nyaralóinak megépítését, így dolgoztak ki mintaterveket elismert, nagyrészt fővárosi építészek, akiknek munkásságukban jelent meg a modernizmus építészeti és az art deco összművészeti mozgalma.
A dísztelen, egységes homlokzatú, lapos tetős vasbeton épületek elsősorban a funkciót kívánták ellátni. Remek példa ezekre az épületekre a csittényhegyi és szabadisóstói vasútállomások, valamint a szárszói Gólyafészek nyaraló. Egyes, háború közötti nyaralói mintatervek már-már a Kádár-kockák elődjeinek is tekinthetők.
Nagy hatással voltak a két világháború közti építészetre az óceánjáró hajók is. Ezeket a modernista épületeket áramvonalasra tervezték, jó példa erre az izraelita tanítók arácsi üdülője, de lekerekített épületeket – akár kabinajtókkal ellátva – találni több déli parti településen és Almádiban is.
Ritmus- és motívumjáték
A könyv alapján bemutatott magyarországi art decót – mely a modernista korszakkal átfedésen kezdett elterjedni – színes, népies jegyek és barokk díszes formák jellemzik (ablakok körül megjelenő motívumok, szövegek, homlokzati játék, cikcakk használata), amelyek akár szövegesen, például: Imád-lak, Eldugta-lak, Susogó, vagy jellemzően női nevek, pl. Edit, Marika – is megjelentek. A homlokzati díszítéseken kívül pedig a kovácsoltvas kerítések motívumai is meghatározók.
A fonyódi Kripta-villát például furcsa hibridként írja le Bolla Zoltán: „modernista, romantikus kiskastély (!) és késő art deco jegyeket hordoz magán”. A korszak építészeti csúcsaként a siófok-fürdőtelepi Siklós-panzióra hivatkozik, aminél érdekesség, hogy alkotóját csak 2022-ben sikerült azonosítani: a budapesti építész-iparművész Erhardt Ernőről van szó, aki a panzió bútorait is maga tervezte. „Nagyon szerette használni az áramvonalas, lekerekített formák minden változatát: kör, félkörív és stadiongörbe – ez nála egyfajta ritmusjáték is volt.” Az épületet oldalt lekerekített erkélyek, lapos tető és szimmetria jellemzi, art deco sarokdomborművei sajnos elpusztultak.
A második világháború után – lezárva a Balaton második aranykorát – már csak elvétve engedélyezték a modern épületek terveit, a szocreál művészetideológiát „1951-ben már gyakorlatban is rákényszerítették az alkotókra”. Bolla Zoltán ezek után a siófoki viharjelző obszervatóriumot emeli ki mint építészeti korszakváltó – a késő modern építészet (amit neveznek Kádár-modernnek, szocmodernnek és retrónak is) előfutáraként.
A kötet képeskönyv jellege, kivételes formája (egy széles borítékhoz hasonló – mindössze 16 centiméter magasságú, ellenben több mint 25 centiméter széles) miatt remek ajándék lehet, aminek tartalma laikusok számára is könnyen befogadható, érdekes és informatív. A könyv utolsó része a Velencei-tó korabeli építészetét is bemutatja.
Balatoni modernizmus és art deco. Építészet a két világháború között
Szerző: Bolla Zoltán
Kiadó: Ariton Kft.
Megjelenés éve: 2023
Illusztráció: szerzői fotók
Oldalszám: 384
Ár: 11.990 Ft
(Borítókép: Bolla Zoltán)
