Az Úttörővasút, ami egykor a veszprémi vidámparkig vitt

Veszprém nemcsak szintkülönbségekben bővelkedik, hanem zöldterületekben is, és itt úgy indulhatunk akár félnapos túrákra, hogy el sem kell hagynunk a város határait. Az egyik kihagyhatatlan helyszín ehhez a Séd mentén kanyargó Kolostorok és kertek sétány, amely vadregényes helyszínekre visz, és amely mentén romokat, malmokat, sziklafalakat is láthatunk. A Gulya-domb alatti szakaszon 2022 októbere óta egy piros és sárga színekben pompázó kisvonat áll, melynek segítségével 80 évet repülhetünk vissza az időben. 

A kisvonat 80 ezer munkaórával valósult meg

A kisvasút története 1958 februárjában kezdődött, a veszprémi tanácsháza városrendezési nagygyűlésén. Ekkor határozták el, hogy létrehozzák a Vadasparkot, a Vidám Parkot (ez az eredeti írásmód) és a kettőt összekötő Úttörővasutat, írja honlapján a városi sétákat szervező Túrajó. A szórakozási lehetőségek kibővítésével és az első vidéki állatkerttel a városvezetés a veszprémiek kedvében akart járni az 1956-os megtorlásokat követő kádári konszolidáció jegyében. Így írt erről a Középdunántúli Napló 1958. február 2-án:

„A veszprémi úttörővasút építését a Séd patak völgyében rövidesen megkezdik. A kisvasút Diesel-mozdonya – az NDK-beli lokomotívgyár FDJ szervezetének ajándékaképpen – az elmúlt napokban már megérkezett, a tervek szerint ez év májusában megindul a vasút.

A lap beszámol arról is, hogy ugyancsak „májusra tervezik az úttörővasút végállomásánál létesítendő állatkert megnyitását is, amelynek állatanyagát a Földművelésügyi Minisztérium Erdőgazdasági Igazgatósága ajándékozza a veszprémi úttörőknek, s amelyben az ország erdeiben élő összes állatfajtákból lesz egy-egy példány”.

A mesés adottságokkal rendelkező Betekints-völgyben induló fejlesztések, akárcsak a hegyi alagútban zakatoló kisvasút, a városlakók „önkéntes” munkájával valósult meg. 1958. augusztus elsején megnyílt a Kittenberger Kálmán Úttörő Növény- és Vadaspark, és 1961. május elsejétől már az új Vidám Park élményelemeként robogott keskeny nyomvonalú, 1 km-es pályáján a Séd-völgyi Úttörővasút. Bő két évvel később pedig már a Puskás-malom mögötti dolomitsziklába vájt-robbantott alagúton is átutazhattak vele a város megújult rekreációs parkjába látogatók.

A Népszabadság 1962. június 17-i számában az áll, hogy a veszprémi állatkertet és vidámparkot összekötő alagút felépítéséhez Veszprém város lakói 80 ezer társadalmi munkaórával járultak hozzá.

A vonat a Vadasparkot az 1961. május elsején megnyílt Vidámpark Kiskuti csárda melletti bejáratával kötötte össze. A beruházás jelentősége hatalmas volt: Veszprém többnapos tartózkodásra is alkalmas turisztikai attrakcióvá vált a várnegyeddel és a viadukttal együtt.

Míg a Vidám Park eleinte másfélszer akkora bevételt hozott, mint a Vadaspark, a trend később megfordult. A 70-es években a Vidám Park és az Úttörővasút működése veszteséges lett, fenntartásuk és a szükséges felújítások költségeit nem fedezték tovább a város és az állami vállalatok. A Vidám Parkot használaton kívül helyezték, a kisvonat 1972-ben tette meg utolsó útját, hogy közel fél évszázadig téli álmot aludjon.

A kisvonat új élete

A város azonban nem felejtette el a kisvasutat: a 80-as években Bándi László helytörténész kezdeményezésére szerették volna újra üzembe helyezni a vonatot, nem találtak azonban nyugdíjas mozdonyvezetőket a feladatra. A síneket felszedték, az egykori vasút emlékét pedig csak a megmaradt állomásépület őrizte a Séd partján.

A kisvonat történetét Raffai Csilla turisztikai tanácsadó, geotúra-vezető, a Túrajó társalapítója kezdte el kutatni néhány évvel ezelőtt, az egykori Vidám Park helyszínét bejáró városi sétája kapcsán.

 „A veszprémi kisvasút és a vidámpark emléke ma már csak nyomokban lelhető fel. Működésének bő 10 éve alatt mégis annyi embert tett boldoggá – ha csak rövid időre is –, hogy turisztikai szakemberként, de veszprémi magánemberként sem lehet elmenni mellette szó nélkül” 

– írta 2019 januárjában a Facebookon. A Túrajó csapata – lelkes önkéntesek – és a veszprémi Városüzemeltetési Iroda vezetője, Kovács Zoltán koordinálásával komoly kutatómunkába kezdtek. 
Kiderült, hogy a mozdony és a kisvonat két kocsijából kettő fennmaradt, néhai Németh Károly mentette és őrizte meg őket Balatonfűzfőn.

Felújítani sajnos már nem tudta a szerelvényeket, de Némethné Károlyi Jolán önkormányzati képviselő segítségével a kocsikat és a mozdonyt visszaszállították Veszprémbe. Megszületett a Veszprémvölgyi kisvonat 2.0 kezdeményezés, amelynek célja a megtalált eredeti mozdony és a két kocsi felújítása és kiállítása volt.

A felújításhoz magánszemélyek, civil szervezetek és cégek saját munkájukkal vagy anyagi támogatással járultak hozzá. Az újjávarázsolt szerelvényt 2022 októberében adták át, addigra a vonatot eredeti színére festették, beépítették a belső fabútorokat, a helyükre kerültek a plexiablakok, elkészült a mozdony játék műszerfala, és tájékoztató táblát is kihelyzetek az Úttörővasút történetéről.

Terveznek egy interaktív minikiállítást is az egykori megállóban, ami az egykori Vidám Parkot és az egykori Úttörővasút működését mutatja be. „Természetesen keressük a pályázati lehetőségeket, de a következő lépések megtételéhez további támogatásra is szükségünk van a kezdeményezést szívügyüknek érző cégektől és magánszemélyektől egyaránt” – írja Raffai Csilla legutóbbi posztjában.

A Vidámpark és a kisvasút emlékét idézi fel a Túrajó Vidámpark Anno című sétája, mely a helyszínek (Betekints-völgy, kisvasútalagút) bejárása mellett az egykori szabadidőközpont történetét és működését is bemutatja a résztvevőknek.

A cikkhez a következő forrásokat használtuk: 

A Túrajó honlapja
Középdunántúli Napló, 1958. február 2., II. évf. 28. szám
Népszabadság, 1962. június 12., 137. szám
Sövényházi János: Vidámpark a Séd-Völgyben, Napló, 2018. október 13.