Új cikksorozatunkban balatoni településnevek és ezzel együtt a települések történetének nyomába eredünk. Korábban a fonyódi gerillafürdőzőkről és a balatonfüredi fürdőkultúra kialakulásáról írtunk.
Balatonaliga Balatonvilágos része, utóbbi 1961-ben jött létre, a korábban Balatonfőkajárhoz tartozó Aliga, Világos és Dióstelep településrészek egyesüléséből. A Budapesthez való közelség, a sekély vizű meder, a magaspartról élvezhető panoráma mellett a település fejlődésében a vasútépítésnek is hatalmas szerepe volt.
1863-ban készült el a vasút, a XX. század első éveiben megkezdődött a Balaton partjának kimérése, a terület feltöltése és az első nyaralótelep kiépítése. A vonat egyidőben nemcsak a mai Balatonaligán és Balatonvilágoson állt meg, hanem a Gamásza nevű feltételes megállóhelyen is.
A települést mintegy 30 méteres szintkülönbség osztja ketté. A magasparton terül el a falu, a parton pedig a nyaralótelepek épültek. Míg a Klára-telepen, a mai Rákóczi utca környékén felhúzott villák jellemzően a magasabb társadalmi státuszú polgárok és a köztisztviselők tulajdonában álltak, az Alsótelepen, a mai Zrínyi utca környékén inkább tanárok, vasutasok, mérnökök nyaraltak.
Egy vicces nevű vendéglátóhelyről nevezték el
A legtöbben arra tippelnek, hogy a helységnévnek köze lehet az alig szóhoz, és ez így is van, a névadás mögött azonban egy vendéglátóhely áll. Az Aliga ugyanis egy XIX. századi csárda nevéből alakult ki. Az „Aligál, Alligáll” nevű vendéglátóhely az épület rozoga állapotára utalt, de talán néhány alaposan elázott vendégre is lehetett vonatkoztatni, akik már alig bírtak megállni a lábukon. Vicces csárdanevekből egyébként országos szinten sem volt hiány, a Becsali, Ebkérdi, Buggyantó, Nekeresd, Kutyakaparó nevek is előfordultak, és némelyik még ma is létezik.
Egy másik feltevés szerint az Aliga helységnév forrása a szerb-horvát Álaga helységnév, illetve az Ali aga személynév.
Ahol a káderek is fürdőnadrágban voltak
Balatonaliga történetének fontos fejezete az egykori pártüdülő. A második világháború után a tervezett nyaralótelepen élőket kitelepítették, a területet lezárták, az pedig a pártvezetésé lett. A fokozatosan kiépülő, szigorúan őrzött komplexum kialakítása megfelelt a párthierarchiának: az Aliga 1 nevű területen a megyei pártvezetők, nagyobb gyárak, állami cégek vezetése kapott beutalót.
Az Aliga 2-n a pártvezetés krémje nyaralhatott, ide pluszellenőrzés után lehetett csak bejutni, a nyaralókat fenyősor óvta a kíváncsi tekintetek és a tó felől érkező esetleges imperialista kommandók elől. Kádár János villáját és pecaszigetét, a Castro-villát, az egykori uszodát és a sok omladozó épületet a Hosszúlépés által szervezett, Káderek fürdőnadrágban nevű sétán jártuk be, itt írtunk korábban az élményeinkről.
Míg a Kádár-villa, a Castro-villa és az egykori étterem helyi védettséget élvez, az Aliga 2 nyaralóit bontásra ítélték. Az egykori pártüdülő helyén a Club Aliga működött, területére eredetileg egy kikötőépületet terveztek, építésével szemben az Aligai Fürdőegyesület 2022 novemberében jogvédelmet kért, többek között azért, mert az „végleg elzárná a Balatont és annak látványát is a park maradék területéről”. A bíróság döntése alapján 2023 márciusában felfüggesztették az építési munkálatokat.
2023 májusában pedig arról számoltunk be, hogy egy átjárható, üzletekkel, éttermekkel és stranddal is rendelkező, Aliga Liget nevű közösségi teret hoznak létre, aminek része a 213 téliesített hajóhellyel rendelkező kikötő.
A Kádár-sziget ikonikus fűzfáját novemberben megcsonkították (az ügyben feljelentés is történt), az Aligai Fürdőegyesület pedig a sziget bérbeadása ellen is fellép.
A cikkhez használt forrás:
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980
Borítókép: Kőrösi Tamás - We Love Balaton
