A Balaton vizével sok minden történt ezen a nyáron, ezeket pontokba szedve válogattunk össze szokatlan vagy valamennyire megjósolható tényeket.
Vízállás
2023 decembere óta változó mértékben engedték le a Balaton vizét, majd idén tavasszal a vízügyi szakemberek ideálisnak látták a 122 centiméter magas vízállást, április 24-én le is zárták a zsilipet, ami pont ettől a naptól vált látogathatóvá. A hosszú heteken át tartó hőség és a csapadékmentes időszak miatt a napokban már 90 centiméter alá esett a víz szintje.
A mindenkori rekordoktól idén még mindkét irányban távol állnak az eredmények: a legalacsonyabb vízállást 2003. október 4-én mérték, ami 23 centiméter volt, a legmagasabbat pedig 2014. szeptember 20-án mérték, ekkor 135 centimétert számoltak.
Színek és algavirágzás
A tó színét nem lehet csak a felhős és a napos időszakok váltakozásának hatásaként leírni, ez annál sokkal összetettebb. A mikroszkopikus méretű mészkristályok fényszórása okozza a például türkizes árnyalatokat, a vihar által felkavart üledék miatt lesz szürke a víz, az algák pedig élénk fűzöld színűre is festhetik a tavat. Utóbbiak, azaz az algák fotoszintézise rendkívül fontos a Balatonnak.
Az eddigi, több évtizedes tendencia szerint a fonalas cianobaktériumok a tó nyugati részén érezték jól magukat, a Siófoki-medence területén pedig a páncélos ostoros algák közé tartozó fecskemoszatok voltak többen, azonban a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet augusztus végén meglepő eredményeket tett közzé: „Amíg a tó nyugati területein a sok évtizedes tendenciával ellentétben nem a kékalgák, hanem a páncélos ostoros algák uralták az algaközösséget, addig a tó középső és keleti területein a fonalas nitrogénkötő kékalgák (cianobaktériumok) jutottak vezető szerephez.″
Árvaszúnyograjzás
Az 1990-es évek óta most először van jelentős árvaszúnyograjzás a Balatonnál. Bár az átlagos szúnyoghoz képest jóval nagyobbak és tömegesen nagyon hangosak, nem kell félni tőlük: nem csípnek, és lényeges szerepet töltenek be a tó anyagforgalmában. Idén feltételezhetően a tartósan magas vízhőmérsékletnek is köszönhetően az algák mennyisége a nyár végére már a tó egészében magasabban alakult az előző évekhez képest, mindez pedig lehetővé tette az árvaszúnyogok szokásosnál nagyobb állományának kialakulását.
Halpusztulás a Kis-Balatonnál
Augusztusban a Kis-Balatonban történt tömeges halpusztulásról számolt be több oldal is, a Pecaverzum olvasói fotókat is közzétett. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. közleményéből kiderült, hogy sok helyen tévesen jelentek meg a hírek, a pusztulás nem az egész Kis-Balatont érintette, hanem egy belső tározórészét, ami a terület mindössze 3,4 százaléka. A napokon át tartó rendkívüli kánikula és szélcsend miatt vízvirágzás és algapusztulás történt, majd ennek következtében rendkívül gyorsan csökkent az oxigéntartalom, a szerves anyagok bomlása során pedig mérgező ammónia is keletkezett. „Az öt nap alatt összegyűjtött tetemek összesen 17 760 kg-ot nyomtak″ – olvasható a közleményben.
A Kis-Balaton védett terület, szűrőfunkciója pedig rendkívül fontos a Balaton megfelelő vízminőségéhez.
Egy régi-új ismerős
Rákokkal nagyon ritkán lehet találkozni a Balatonnál, de lehet! A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet egy 2021-ben közzétett bejegyzése szerint a tóban megfigyelhető egy „határvonal”, ami Zánka és Balatonboglár között függőleges tengely alkot. Ettől keletre az idegenhonos, észak-amerikai eredetű cifrarák, nyugatra pedig inkább a hazánkban őshonos, védett kecskerák fordul elő.
Augusztus végén a Balatoni Kincskereső egy TikTok-videót tett közzé, ami szerint a napokban ismét előkerült egy kecskerák.
@balatoni_kincskereso Tudtátok, hogy a kecskerák Védett faj? 🦂 #balatonikincskereső #balatonrejtettkincsei #Balaton #foryou #foryoupage #nekedbe #kecskerák #rák #védett #crab #víz #water #information #információ ♬ Heart of Courage - London Music Works
(Borítókép: Kőrösi Tamás - We Love Balaton)
