Már tavaly novemberben írtunk arról, hogy a Taste Balaton Fesztivál idén március 7. és 16. között robbantja be a 2025-ös fesztiválszezont. A 2024-ben első alkalommal megrendezett esemény ezúttal is a találkozásokról, a gasztronómiáról, a kultúráról, a Balatonról és ezek összefonódásáról szól majd. A fesztivál 3 ikonikus fellépőjével beszélgettünk, akik rengeteg szállal kötődnek a „magyar tengerhez”.
Beck Zoli: „Kedves emberek, valódi, izgalommal teli, mély találkozások...”
We Love Balaton: A Balaton közelében nőttél fel. Milyen emlékek kötnek a tóhoz?
Beck Zoli: Ajkán nőttem fel, ami azt is jelenti, hogy gyerekkorom képzelt térképét a Balaton határolta: tiszta időben a Somlóról szabad szemmel ellátni odáig. A nyári táborok meg persze Szepezd, Zánka egész általános iskolában. Középiskolásként ott stoppoltam először a csajommal, és a Balatonon dolgoztam minden nyáron főiskolásként, árultunk újságot, ékszereket, ruhát, sütöttem lángost és palacsintát, utcazenéltünk, parkokban és strandokon aludtunk Almádiban, Balatonfüreden, Alsóörsön, egy félkész épületben Csopakon.
Amit tényleg jelent furcsamód máig: kedves embereket, valódi, izgalommal teli, mély találkozásokat. Furcsa, de éppen az ezeknek az emberi viszonyoknak az elemi ereje, hogy világos időhatáruk van: a szezon végéig tartanak.
WLBa: Melyek a kedvenc helyeid, kilátópontjaid a Balatonnál?
B. Z.: A pécsiek a déli partról nézik a tavat, azaz a túlpartot: ezt nehéz volt megszoknom, mert én nem a hegyekre, a csodás Badacsonyra, mondjuk, csodálkozom rá, hanem a saját gyerekkoromat nézem. Tördemicet szeretem, a macskaköves belső főutcát, boltíves kapukat, Keszthely rejtett belső udvarait és persze Tihanyt a Belső-tó miatt, de figyelek, és amikor alkalom adódik, megyek az aktuális kortárs kiállításokra Füreden, és mára egy csomó jó bisztrót, éttermet is tudok – turnéban mindig úgy vágunk át a Dunántúlon, hogy útba essen egy-egy jó hely.
WLBa: Hol és mikor találkozhatunk veled a Taste Balatonon?
B. Z.: Grecsó Krisztiánnal játsszuk a „hoztunk valamit magunkból″ című előadásunkat Fövenyesen, a Kalóz bisztróban, nagyon várom – tavaly játszottam szerzői estet Nikiéknél, szeretet van ott, amellett, hogy kiváló ételek és borok, és csodás gyerekrajzokat kaptam – azóta is utaznak velem ezek az élmények. A 30Y idén 25 éves, ezt a Balatonon ünnepeljük azzal, hogy júniusban utcazenélünk egy teljes hétvégét: utazunk a tó körül, megállunk, játszunk, továbbmegyünk. Aztán játszunk néhány koncertet a szintén születésnapos Kultkikötő helyszínein, nyitjuk és zárjuk a nyári szezont Akarattyán, a Peter′s Teraszon, kocsmakoncertet csinálunk Tördemicen régi borász barátunknál, Sike Balázséknál. Szóval sokat leszünk a Balatonon idén, de abban reménykedünk valójában, hogy a fürdőgatyánkat érdemes lesz vinni.
Kepes András: „Lenyűgöz, hogy a Szépkilátótól a tó úgy fest, mintha tenger volna, Badacsony és Fonyód pedig szigetek...”
WLBa: Milyen emlékek kötik a Balatonhoz, akár gyermekkorából vagy a jelenkorból?
Kepes András: Gyerekkoromban a szüleim vettek egy kis házat Balatonkenesén. Apám népies nosztalgiája miatt parasztháznak nevezte, valójában egy stílustalan, összetoldozott házikó volt, üveges verandával. De nagyon szerettük, és a nővérem családja a mai napig odajár. Iskolai táborok is kötnek a tóhoz, felnőttkoromban egy ideig volt egy öreg vályogházunk Fülén, a „pesti soron”, ahogy a falusiak hívták a pesti művészek és más értelmiségiek által felvásárolt faluszéli utcát. Jó évtizede pedig Balatonföldváron vettünk két kis apartmant. Feleségem és a gyerekek imádják, sok új barátot szereztek ott, én inkább szezonon kívül élvezem, amikor magányosan dolgozhatok.
WLBa: Melyek a kedvenc helyszínei?
K. A.: Balatonföldváron kívül valamikor Füredet és Tihanyt is kedveltem, de úgy érzem, azok a városok mára elveszítették eredeti hangulatukat, vásári turistaközpontok lettek. Közelebb áll hozzám Badacsony környéke, bár arra is kezdi rányomni a bélyegét az újgazdag ízlés. A kedvenc pontom a tó mellett azonban Balatongyörök, a Szépkilátó. Lenyűgöz, hogy onnan a tó úgy fest, mintha tenger volna, Badacsony és Fonyód pedig szigetek.
WLBa: Hol és mikor lehet találkozni önnel a Taste Balatonon?
K. A.:Március 7-én a Karikás házaspár, Kriszta és Péter vendége leszek Szepezden, a Villa Chez les Amis-ban. A vacsorán mesélek készülő könyvemről is, amiben tudományos kutatások és személyes élményeim alapján arra keresem a választ, miért hiszi azt mindenki, hogy mindig neki van igaza. De a vendégek természetesen más munkáimról is kérdezhetnek. Március 8-ra Balatonszőlősre, a Casa Christába invitált a Forrai házaspár. Mikivel régi barátságban vagyunk, gyerekeink csoporttársak voltak az óvodában, és gyakran megfordulunk pasaréti éttermében, az Alessióban is. A Casa Christában Porkoláb Gyöngyivel beszélgetek Két macska voltam című, legutóbbi regényemről, és biztosan itt is szóba kerül őszre várható új könyvem.
Nyáry Krisztián: „Áthajózunk Siófokra vagy Boglárra, hogy megnézzük, még mindig olyan jól néz-e ki onnan az északi part...”
WLBa: Milyen régi és közelmúltbeli emlékek kötik a Balatonhoz?
Nyáry Krisztián: Legfontosabb Balaton-élményeim az északi parthoz kötnek. Kis koromban Szepezden töltöttem a nyarakat, egy rokonunk komfort nélküli présházában, az Öreghegyen, ahová kannával hordtuk a vizet. A komforthiányból nem vettem észre semmit, főleg azért, mert kora reggeltől kora estig a strandon voltunk. A strand ura Ernő bácsi volt, a büfés. Ha valaki „kérem szépen”-nel kezdte a rendelést, óriási adagot kapott, de ha nem adta meg a tiszteletet, jó, ha fél adag került a tányérjába. Sokan nem értették az egyszerű összefüggést, méltatlankodtak. „Hadd tanulják a Balatont!” – mondta Ernő bácsi. Amire megtanultam, már át is költöztünk Révfülöpre, egy nyaralónak átalakított parasztházba. Ide már nem csak családi alkalmak kötöttek.Az 1989-es érettségi szünetben titokban elhoztam otthonról a nyaraló kulcsát, és húsz 17 évessel leutaztunk. Egymás hegyén-hátán aludtunk három napig. Kamaszkorom legszebb tavasza, pedig a kutyák is megkergettek, amikor éjjel hazatértünk a Hullám diszkóból. Felnőttkoromnak is van két fontos balatoni helyszíne. Az egyik a barátaim Szent György-hegyi háza, ami nem is a tóra néz, mégis benne van az északi part lényege. Kis pannon Toscana.
Húsz éve minden húsvétot itt töltünk, és egy kitüntetett hetet nyáron. Ez az apás nyaralás. Négy apuka kezdte, anyukák nélkül nyolc (akkor még apró) gyerekkel nagyjából tíz napig. Olyan jól sikerült, hogy azóta is megismételjük minden évben, pedig már felnőttek a gyerekek. A másik helyszínem a füredi kikötő, ahol barátom vitorlása várja azt az évi néhány alkalmat, amikor áthajózunk Siófokra vagy Boglárra, hogy megnézzük, még mindig olyan jól néz-e ki onnan az északi part.
WLBa: Melyek a kedvenc helyei, kilátópontjai a Balatonnál?
Ny. K.: Rengeteg ilyen van. A legszebb kilátás a balatongyöröki Szépkilátóról nyílik a tóra, ahonnan egyszerre látszik a Balaton és a Tapolca környéki tanúhegyek. Kirándulásnak a tihanyi Csúcs-hegy is remek választás, megéri felmászni – különösen ősszel gyönyörű innen az egész nyugati medence. Örök kedvencem a Szent György-hegy: érdemes elindulni a kisapáti oldalról, felmenni a bazaltorgonákig, aztán Hegymagas felé leereszkedni. Persze a végén jutalmul meg lehet látogatni valamelyik pincét is. Pár éve remek kulturális programokat, köztük színházat és koncerteket kínál a Szigligeti Várudvar, a feljutás egyben kirándulás is. Füred kulturális kínálata pedig lenyűgöző: a Modern Műtár kihagyhatatlan, de a Vaszary Galériában, a Kisfaludy Galériában vagy a Zsidó Kiválóságok Házában is mindig van valami újdonság. Ha pedig csak kevés időnk van, akkor Budapestről Tapolca felé vagy vissza válasszunk mellékutakat: például Zánka felől menjünk a Köveskál–Szentbékkálla útvonalon, és feltétlenül álljunk meg pár percre a Hegyestűnél és a kőtengernél! Ha van még fél óránk, akkor kopogjunk be Diszelen a Látványtárba – megéri.
WLBa: Hol és mikor lehet találkozni önnel a Taste Balatonon?
Ny. K.: Idén március 14-én a szepezdi Villa Chez les Amis-ban egy borvacsorával összekötve mutatjuk be kávéházakról írt könyvemet. Szerencsére nem kell hazasietni, így ott maradunk a környéken, Köveskálon töltjük a hétvégét barátokkal. Nehéz döntés lesz, hogy másnap Dragomán Gyurit nézzük-e meg Földváron, a Fricskában, vagy Grecsóékat Fövenyesen, a Kalózban.
A Taste Balaton további programjait és fellépőit itt találjátok. Jegyeket itt vásárolhattok.
A We Love Balaton hivatalos médiatámogatója a fesztiválnak.
(Borítókép: Tombor Zoltán, Open Books, Kovács Tamás)
