Egy csapatban sokféle tudás és erő egyesült
Az Ilona-malom Műhely alapító tagjainak többsége a környékről származik, Ajkáról, Tapolcáról, illetve van budapesti tagjuk is. Kocsis Csaba alapító-ügyvezető és felesége, Zsuponyó Bea már 27 éve élnek Kapolcson, a régi malom épületében, amely a kezdetekben a műhelynek is helyet adott. Az alapító tagok közül ma is a csapat tagja Kassai Bálint, Kocsis Zoltán és Horváth Csongor.
A későbbiekben Bálint felesége, Pikó Viola is csatlakozott, illetve 2009-ben Takács Edvárd (2023-ban az év tájépítésze díjjal is kitüntették), mindketten tájépítészként.
A kezdetektől együtt dolgoznak Gerstenkorn Román és Kotormán László szobrászművészekkel. Román azóta a műhely egyik alaptagja, Káptalantótiban él. Major Jocó tájépítész két éve csatlakozott a csapathoz, ő a fővárosból jött, nagy léptékű, komoly projektekben is dolgozott előtte, illetve Széplaki Nóra rajztanár, ő dekorálja a játszótereket. Az alapító tagok közül eredetileg mindenkinek más volt a szakmája. Bea például pedagógus, Csaba néprajzos, Viola tájépítész, de vannak közöttük szobrászok, asztalosok is, és ez a sokféle végzettség és személyiség mind-mind összeadódott a közös munka során. 2000-ben alapították meg az Ilona-malom Műhelyt, amely azóta közel 100 játszóteret készített országszerte.
Jó kapcsolatot ápolnak mind a tájépítész-, mind a szobrászszakmával, hiszen mindkettő elengedhetetlen a játszóterek tervezésekor és készítésekor. A csapat anno részt vett az első olyan játszótér készítésénél is (a budapesti Millenárison található Zöld Péter), amely egyedi módon és játékelemekkel, egy magyar népmese alapján készült Kő Boldizsár tervezésében és vezetésével.
Turisztikai vonzerővel bíró mesés helyszínek
Ma már az Ilona-malom Műhely játszóterei turisztikai vonzerővel is bírnak, a családok előszeretettel keresik fel őket az ország bármelyik pontján, sőt a csapat elmesélte, hogy Ausztriában is készül egy új helyszínük, amelyet ősszel adnak át. Már létező fogalom a játszótérturizmus, hiszen egy-egy extra helyszínt szívesen ejtenek útba a kiránduló családok. Ma már presztízsértéke van, ha egy településnek van egy Ilona-malom Műhely játszótere. Vannak olyan elemek, mint például az állatszobrok, a minősített játékelemek (egy mászóvár vagy forgó), amelyek vissza-visszatérnek, de minden játszótér egyedi tervezésű és kialakítású. Nemcsak azt veszik figyelembe, hogy jól illeszkedjen a környezetbe, hanem a megrendelő kérése alapján „beleépítenek″ egy helyi történelmi eseményt, legendát, vagy éppen az ott élő növényeket és állatokat mutatják be.
2-3 évente újabb játékelemek is bekerülnek a portfólióba, folyamatosak a fejlesztések, amire szintén igény van. Már egy fitnesztermékcsalád is megjelent náluk, így a tájba simuló szabadtéri tornaeszközöket is készítenek, melyekkel a hűvösvölgyi Nagy-réten találkozhatunk.
Szintén viszonylag friss fejlesztés található a tatai Malomkertben, ahol bemutatják mini-, a gyerekek által is mozgatható verzióban a különböző malomtípusokat.
A tematikát mindig az adott helyszín és természetesen a megrendelő alakítja, így vannak történelmi témájú játszóterek (pl. a paksi római játszótér), mesetematikájúak (pl. a budapesti Bóbita játszótér), egy-egy híres korszakhoz vagy személyhez köthetők (pl. a Munkácsy Mihály játszótér Békéscsabán vagy a reformkori játszótér Budapesten), de talán a legtöbb helyszínt nemzeti parkoknak készítették.
Hogy kinek melyik a kedvence, vagy melyik helyszín játszott nagyon fontos szerepet a csapat életében, erről így nyilatkozott Viola:
Igazi fordulópont volt a műhely életében, amikor elkészült az első beltéri játszóterünk, a Veszprémi Állatkertben található Kölyökdzsungel, ahol először figyeltek fel szélesebb körben, hogy ezeknek a helyszíneknek egyszerűen egyénisége van, egyedi játékelemekkel.
Bea két játszóteret említett meg, melyek szerinte fontosak voltak a műhely életében, és ő is nagyon szereti őket:
Én két budapesti játszóteret emelnék ki. Az egyik a Cerka-firka, amelynek elemei, például a színes ceruzák visszaköszönnek a Bóbita játszótéren is. Ez utóbbi Weöres Sándor 100. születésnapjára készült, és tényleg nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is vizuális élmény. Szeretnénk készíteni a 25 éves alapítás alkalmából egy olyan interaktív térképet, ahol megjelenik az összes játszóterünk.
A műhely nemcsak kinti, hanem beltéri játszótereket is készített már, amelyről Csaba így mesélt:
Idén tavasszal adtuk át saját tervezésű interaktív játékkal a győri Futura Élményközpontban, amely a víz útját mutatja be a gyereknek. Igazán érdemes megnézni és kipróbálni. Szintén nagy kedvencem a Szeleta Látogatóközpontban található Kőkori Karszt Kaland, amely a negyedik beltéri játszóterünk volt.
A Balaton északi és déli partján is megtaláljuk munkáikat. Mi például egy kisebb helyszínen, a kapolcsi Kuthy Kávézó melletti játszótéren találkoztunk velük, de készítettek már játszóteret a Folly Arborétumba, a Salföldi Majorba, a füredi Brázay parkba, a Szántódpusztai Majorságba, a révfülöpi Napfény Kempingbe, Balatonfenyvesre és Keszthelyre is. A legújabb balatoni munkájuk pedig a nemrég átadott füredligeti játszótér, ahol madaras elemek kerültek a környező fákra.
Malomból apartman, tsz-telepből műhely
Két csapat is dolgozik párhuzamosan, az egyiket Viola férje, a másikat Csaba öccse, Zoltán viszi a Kapolcson található műhelyben, a többiek az ország számos pontján rakják össze a játékelemeket. Visszatérnek régi játszótereikre is, hogy elvégezzék a karbantartási munkákat, hiszen nemcsak az időjárás, hanem a népszerűség miatt is nagy igénybevételnek vannak kitéve a játékelemek. Nemrég a hollókői Holló Jankó játszóteret újították fel Kő Boldizsárékkal együttműködésben, amelyet 10 éve vettek birtokba a gyerekek, úgyhogy már ráfért egy kis ráncfelvarrás. Már készül Nagybörzsönyben, Visegrádon és Szegeden is egy-egy új játszótér, ez utóbbi Noé bárkája tematikával, de nem állatok, hanem növények lesznek rajta.
A műhely a kezdetekben a Kapolcs határában található malomban volt, de kinőtték, ma már Bea és Csaba (immár 27 éve) és Violáék élnek ott, illetve egy kis apartman is működik az emeleten. Egy XII. századi oklevél is megemlékezik a Kapolcs határában található malomról, amely valószínűleg ennek az épületnek az elődje volt, a kiugró rész pedig az 1940-es években készült. Egy új irodát terveznek ide, ahol majd tudják fogadni a vendégeket, a megrendelőket.
A műhely egy régi tsz-épületbe költözött, itt folyik a munka nap mint nap. Sok fejlesztési tervük van az épülettel kapcsolatban is, de egyelőre túl sok a feladat. Főleg akáccal dolgoznak, ebből készülnek az oszlopok, a tartóelemek, mert ez a legellenállóbb, de egy régi tölgyrönk is áll az udvaron, arra várva, hogy új életet kapjon egy játékelem vagy szobor formájában. A faalapanyagokat is próbálják a környékről, például Zircről beszerezni, hogy minél kisebb ökolábnyommal dolgozzanak. A fa minden részét felhasználják, a forgácsból például brikett készül, amellyel télen fűtenek.
25 év, számos program
Bár az Ilona-malom Műhely a 25. születésnapját számos új játszótér elkészítésével ünnepli, azért jut idő az összegzésre és a visszatekintésre is. Amikor náluk jártunk, éppen egy minikiállításuk volt Kapolcs központjában, ahol a helyi lakosoknak szerették volna bemutatni, hogy min dolgoztak az elmúlt években. A helyiek természetesen méltán büszkék arra, hogy a műhely országos hírnévre tett szert, amolyan kapolcsikum. Június végén egy családi napot is szerveztek, ahova a műhely régebbi és mostani munkatársait és családjukat hívták meg Hegyesdre, illetve egy szakmai eseményt is terveznek ősszel a partnerek számára.
Jó kapcsolatot ápolnak mind a hazai, mind a külföldi játszótérkészítőkkel, és ma már alap, hogy integrált játszóterek is készüljenek, amelyekről így mesélt Csaba:
Gyakran veszek részt különböző szakmai vásárokon, például Kölnben, ahol a »játszóteresek« találkoznak. Jó kapcsolatot ápolunk német, dán és cseh műhelyekkel is, tapasztalatot cserélünk, inspirálódunk egymás munkáiból. Mivel tanösvényeket is készítünk, ezért fontos szempont lett, hogy akadálymentes helyszínek is létrejöjjenek, amelyeken akár babakocsival, akár kerekesszékkel is végig lehet menni, illetve a csökkentett látóképeséggel rendelkezők számára kontrasztosabb színeket használunk. Fontos, hogy ilyen integrált játszótéri elemek is megjelenjenek a kínálatban.
Nagyon várjuk azt a térképet is, amelyre felkerül majd az összes játszóterük, amelyeket kirándulások során érdemes lesz útba ejteni akár a Balatonnál, akár az ország más pontjain, és reméljük, hogy ezek a játszóterek még nagyon sok generációt elkísérnek majd.
(Borítókép: Kőrösi Tamás – We Love Balaton)
