A Balaton egy különleges ökológiai rendszer, amelynek állapota hatással van a környező tájra és a helyi éghajlatra. A sekély tó érzékeny a felmelegedésre, amit a természetes partszakaszok átalakítása és a nádasok pusztulása tovább súlyosbíthat. Dr. Sulyok Katalin, a Durham Egyetem docense és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának magántanára a Másfélfokon megjelent elemzésében arra figyelmeztet, hogy a környezetvédelmi szabályozás egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy a jogszabályok betartása önmagában nem feltétlenül akadályozza meg a természeti értékek pusztulását.
Kevesebb mint felére csökkentek a vizes élőhelyek
A beruházások számos esetben ugyanis jogszerű engedélyek birtokában valósulnak meg, miközben az engedélyezési eljárások nem feltétlenül veszik figyelembe a hosszabb távon jelentkező ökológiai következményeket. Ahogy arra a jogász rámutatott, egy feltöltött partszakasz vagy megszüntetett nádas hatása elsősorban az adott területen jelentkezik, de
a tó egészének működését befolyásolhatja.
A probléma súlyát jól mutatja a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet egyik alkotmánybírósági beadványában szereplő adat, miszerint az elmúlt százötven évben hatvan százalékkal csökkent a Balaton közvetlen környezetében található vizes élőhelyek területe. Ezek megőrzése a kutatók szerint a tó hosszú távú fennmaradásának egyik legfontosabb alapfeltétele.
Az államnak kötelessége lenne megvédeni a Balatont
Dr. Sulyok Katalin környezetjogász szerint a magyar jogrendszerben számos olyan rendelkezést találhatunk, amely lehetővé tenné a természeti értékek hatékonyabb védelmét. Nem véletlen, hogy az Alkotmánybíróság több alkalommal foglalkozott már a Balaton ügyével. Egy 2019-es határozatában például kimondta, hogy a tó és a balatoni táj megóvása az állam és mindenki kiemelt kötelezettsége. Az Alkotmánybíróság 2022-ben pedig tovább erősítette a Balaton-part védelmét: megsemmisítette azokat a rendelkezéseket, amelyek lehetővé tették, hogy különféle rendeletekkel megkerüljék a tó partvonalától számított harmincméteres sávra vonatkozó beépítési tilalmat.
A jogi védelem tehát nem új keletű, a gyakorlati alkalmazása azonban korántsem problémamentes. A szakember szerint a hatósági döntéseknél nem elegendő kizárólag azt vizsgálni, hogy egy beruházás megfelel-e az adott jogszabályoknak. Azt is mérlegelni kellene, hogy összhangban áll-e a természet védelmére és a jövő nemzedékek érdekeinek megőrzésére vonatkozó alkotmányos követelményekkel. Ez kiemelten fontos szempont ma a klímaváltozás miatt. A 2025-ös klímatörvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági határozat szerint az államnak a legújabb tudományos eredményekhez kell igazítania az éghajlatvédelmi és alkalmazkodási intézkedések védelmi szintjét.
Akár kisajátítással is meg lehetne védeni egyes partszakaszokat
Az újonnan publikált elemzés egyik legfontosabb megállapítása, hogy bizonyos esetekben a természetvédelmi közérdek indokolhatja a magántulajdonhoz fűződő jog korlátozását. Ennek egyik lehetséges eszköze a kisajátítás, amelyet a magyar jog közérdekből, törvényben meghatározott feltételek mellett, azonnali és teljes kártalanítással tesz lehetővé. Dr. Sulyok Katalin úgy véli, hogy a természetvédelmi és vízvisszatartási célú alkalmazásra szintén léteznek jogi lehetőségek, ezekkel azonban a gyakorlatban ritkán élnek. Ennek egyik oka, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet nem mindig áll rendelkezésre.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a kisajátítás nem jelenti azt, hogy az állam bármikor, korlátlanul elvehetne egy magántulajdonban lévő balatoni ingatlant. Ehhez megfelelő jogalapra, közérdekű célra és a törvényi feltételek teljesülésére van szükség. A környezetjogász ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a Balaton természetes partszakaszainak megőrzése ökológiai és gazdasági közérdeket jelent. A tó turizmusa, a helyi gazdálkodás, a táj értékei és az élőhelyek által biztosított szolgáltatások egyaránt
a természeti rendszer állapotától függenek.
A magyarok többsége a természetvédelmet helyezné előtérbe
A határozottabb fellépés társadalmi támogatottságát egy októberben készült reprezentatív közvélemény-kutatás támasztja alá. A 21 Kutatóközpont a European Climate Foundation megbízásából, ezer fő telefonos megkérdezésével azt vizsgálta, hogyan vélekednek a magyarok a balatoni beruházásokról és a tó természeti értékeinek védelméről.
Az eredmények szerint a válaszadók 77 százaléka a természetvédelmi szempontokat tartja fontosabbnak a gazdasági, befektetői érdekeknél a balatoni beruházások esetében. Mindössze 13 százalék helyezné előtérbe az utóbbiakat. A megkérdezettek 65 százaléka úgy látja, hogy az elmúlt időszakban túlságosan beépítették a Balaton partját. Ennél is nagyobb, 72 százalékos azok aránya, akik támogatnák, hogy az állam akár kisajátítással is megvédje a természetvédelmi szempontból érzékeny balatoni területeket. A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók 84 százaléka teljes mértékben vagy inkább támogatná a teljes építési tilalmat a Balaton-part kiemelt fontosságú területein.
A válaszadók a már engedélyezett beruházások esetében is szigorúbb fellépést várnának el. Úgy vélik, hogy ha bebizonyosodna, hogy egy fejlesztés természeti veszélyt jelent a tóra, minden második megkérdezett feltétlenül leállítaná, további 40 százalék pedig csak módosított feltételekkel engedné folytatni.
A jövő Balatonjáról döntünk
Dr. Sulyok Katalin elemzésének egyik központi gondolata, hogy a természeti értékek védelme nem kizárólag a jelenlegi tulajdonosok, beruházók vagy üdülők érdekeiről szól. Az Alaptörvény alapján az államnak a jövő nemzedékek számára is meg kell őriznie a természeti erőforrásokat.
A környezetjogász szerint a klímaváltozás korában már nem elegendő a meglévő szabályok formális betartása. A jogalkalmazásnak minden korábbinál jobban kell alkalmazkodnia ahhoz, hogy a korábban elfogadhatónak tartott beavatkozások egy gyorsan melegedő környezetben súlyosabb következményekkel járhatnak. Hangsúlyozta, hogy a Balaton védelméhez tehát nem feltétlenül kell minden esetben új jogszabályokat alkotni. A meglévő lehetőségek következetesebb alkalmazása már fontos előrelépést jelenthetne.
(Borítókép: Kőrösi Tamás – We Love Balaton)
