Veszprémnek már a középkorban is volt vára, ezt a 14. századtól kezdve kőfallal vettek körül, egy szakaszon azonban még ennél is régebbi, több mint hétszáz éves várfalat találtak – derül ki az MTI által megosztott közleményben.
A 12-13. századi várfalszakaszra a Tejfalusy Ház nyugati oldalának pinceszintjén találtak rá. Hegyi Dóra, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Nemzeti Régészeti Intézetének ásatásvezető régésze elmondta, hogy „a középkori várfalat a 18. századi barokk átépítéskor szinte mindenhol elbontották vagy felhasználták az épületekhez. Vannak olyan épületek, amelyeknek a falába belefoglalták, máshol alapfalként használták. A Tejfalusy Ház nyugati oldalának pinceszintjén ilyen falrészletet azonosítottunk". Ezen kívül a Piarista Gimnázium udvarán egy két és fél méter vastag, a 13-14. század fordulójából származó falszakaszt is találtak.
Mint írják, a feltárások során kiderült az is, hogy az elmúlt évszázadokban többféle módszerrel próbálták megerősíteni a várfalakat. A 16. századi török ostromokat megsínylette a vár, de idő és pénz sem volt a teljes újjáépítésre, ezért fa-föld szerkezetű sáncokkal erősítették meg a középkori várfalat, ezeket ágyúdombnak is lehetett használni. „Érdekesség, hogy van egy olyan 1572-ből származó rajz, amely megörökítette ezeket a cölöpökkel megerősített földhalmokat. Több cölöphelyet is sikerült feltárnunk a Kanonoki Ház udvarán és a Piarista Rendháznál” – tette hozzá Hegyi Dóra. A Kanonoki Ház udvaráról még két, egymással párhuzamosan futó, de nem egykorú várfalrészlet került elő, amely arról árulkodik, hogy a középkori várfal külső oldalára egy újabb falat építettek, ezzel próbálták ellenállóbbá tenni ezt a részt.
A Körmendy Ház pincéjében egy 17. századi ötszögletű bástya maradványait is feltárták, amelyet a török hódoltság időszakában építették a vár északnyugati sarkára. A bástya belső kontúrját és egy korabeli várfalszakaszt az ide látogatók is megtekinthetik.
A vár mozgalmas múltjára utalnak azok a muskétagolyók is, amelyeket szintén a régészeti feltárások során találtak. A muskéta a mai lőfegyverek őse, Magyarországon a 15. században jelent meg nagyobb számban, Mátyás király fekete seregének tagjai is ezt használták. A 16-17. században is elterjedt maradt. A várnegyedben több tucat különböző méretű muskétagolyót találtak, ezek között vannak olyanok, amelyeket soha nem használtak, de deformált golyók is, amelyeket biztosan kilőttek. A muskétagolyókat mindig ólomból készítették, egy fél öntőforma is előkerült – közölte az ásatásvezető régész. A vár területéről előkerültek még ágyúgolyók is, és több középkori, 14-15. századi nyílhegyet is találtak.
A veszprémi várnegyed felújítási munkálatai során már több alkalommal bukkantak kincsekre: volt köztük titokzatos falfestmény, befalazott titkos kápolna, de egy vasalószobát is feltártak.
A várhegy mozgalmas múltjáról tanúskodó régészeti leleteket a Biró-Giczey Ház kiállításán lehet megnézni.
(Borítókép: Kőrösi Tamás - We Love Balaton)
