A lélek megismerése, az önismereti folyamatok, a természetbe elvonulás ma már kifejezetten közismert és trendi fogalmak, de Egry József (1883–1951) már száz évvel ezelőtt is ezeken keresztül szemlélte az életet és dolgozta fel az őt körülvevő világot.
Zalai faluból a legmodernebb festők közé
Egry József a Zala megyei Újlakon született 1883-ban. Szegény családból származott, a nélkülözést fiatal korában meg kellett tapasztalnia. Miután a fővárosba költöztek, felfedezték tehetségét: Lyka Károly művészettörténésznek köszönhetően Párizsba is eljuthatott, hogy a modern festészetet testközelből is tanulmányozhassa. Később belgiumi és szicíliai utazásai is meghatározóak voltak munkásságában.
Témát keresett, végül a Balatonra talált
A Képzőművészeti Főiskolát otthagyta Egry, majd országjárásba kezdett téma után kutatva. Az 1910-es években gyakran ábrázolt fizikai munkát végző embereket, ekkor erőteljes körvonalakat, sötét színeket használt. Ez erős kontrasztban áll későbbi ábrázolásmódjával, amiről ma őt magát is egyből felismerjük: a fényjelenségek festéséről, a kifejezetten világos színek használatáról.
1916-ban katonaként egy hadgyakorlat során beszakadt alatta a jég, így került a badacsonyi hadikórházba, ahol megismerkedett Pauler Júliával, vagy ahogyan leginkább emlegették, Juliskával. A festő miatt elvált akkori férjétől – ami ekkoriban komoly botránynak számított –, majd közös életet kezdtek a Balatonon. Keszthely és Badacsony is volt a bázisuk, végül Badacsonyban telepedtek le végleg. A mai napig itt található az Egry József Emlékmúzeum is, jelenleg nem látogatható.
A Balaton párás fényében minden elveszíti tárgyi valóját.
A 20-as években (és azt követően is) aztán a balatoni táj vált a legmeghatározóbbá festészetében. Mint témához az atmoszferikus fényjelenségek megörökítésén keresztül nyúlt, de szüretelők, pásztorok, halászok, vitorlázók és strandolók is feltűnnek alkotásain. A természet megfigyelése – például kiment a halászokkal a vízre, vagy épp a tó partján ülve csodálta a tájat – után mindig koncentrált alkotói munka következett, saját bevallása szerint festés közben sokszor transzba esett.
Nagy hatással volt rá Schmitt Jenő Henrik német–magyar származású filozófus, aki a művészeti alkotómunkát az önismeret és a belső, szellemi tapasztalás folyamataként értelmezte. A fény uralkodó szerepéről így fogalmazott Egry: mindent átalakít, átformál, és a tárgyak benne mozgás által eltolódnak, új formát kapnak.
Egry József bár az avantgárdokkal indult, ábrázolásmódja nem változott teljesen absztrakttá. A Halászok – Ezüstkapu című festményénél úgy érezte, a remegő pára összeköti az eget a vízzel, ő pedig ott áll a világmindenség közepén.
A Napnyugta című képen a végtelennek ható, nyugodt víztükör közepén, transzcendens fényben lebeg a csónakban álló figura is.
A Balatonnal együtt saját stílusára és új technikai módszerére is rátalált: oldott olajfesték és pasztellkréta ötvözésével alkotta meg festményeit. Egyik fő műve a Délibábos, párás fények című, amelyen a keszthelyi templomtorony is feltűnik.
ResoArt Gyűjtemény
Több mint ezer Zsolnay kerámiát és közel kétszáz festményt tartalmaz Szabó András és Költő Magdolna gyűjteménye, a ResoArt Gyűjtemény. Az alkotások a ResoArt Villában látogathatók Budapesten, a balatonfüredi Vaszary Galériában június 21-ig elérhető a nyolcvannál is több Egry József-alkotásuk.
Szerelem a sírig
A kortársaik szerint a festő és felesége látszólag nagyon különböző személyiségek voltak: Juliska közlékeny, vidám alkat, míg Egry inkább csendes és visszahúzódó volt. Utóbbit jól ismerteti, mikor a festőt 1948-ban az éppen neki ítélt Kossuth-díjról horgászat közben értesítették, a visszaemlékezések szerint nem mutatott nagy érdeklődést, inkább a halakat figyelte tovább.
Ahogyan Nyáry Krisztián fogalmaz, a házaspár szegénységben élt, nagypolgári díszletek között. Juliska egy magas rangú katonatiszttől vált el, hogy az akkor tulajdonképpen nincstelen Egryhez tartozhasson. „A jómódú asszony a következő évtizedekben minden vagyonát arra költötte, hogy férje szabadon alkothasson.”
Egry a két világháború közti, haladó nézeteket képviselő modern művészeti élet egyik meghatározó alakja volt, a Balatonról pedig így vélekedett:
A Balaton szórja, pazarolja a tetszetős romantikáját. Az igazi értékét azonban még azoknak is ritkán mutatja meg, akiket ez az oldala is érdekel.
Az Egry József: Lebegés a fénytérben című kiállítás június 21-ig elérhető.
@we_love_balaton 🧑🏻🎨 Egry József, a Balaton festője. Alkotásait alkalmanként a tó körül több helyen is megcsodálhatjuk, festményei most a balatonfüredi Vaszary Galériában láthatók. A különlegességeket is bemutató Lebegés a fénytérben című kiállítás egészen június 21-ig megtekinthető. #welovebalaton #balaton #balatonfüred #vaszarygaléria #egryjózsef ♬ eredeti hang – we_love_balaton - we_love_balaton
(Borítókép: Vaszary Galéria, Gink Károly)
