Frissítés:„A római kori kiterjedt közigazgatási hálózat miatt, a mai "Balatoni régiónak" nevezett rész és a Sárvíz menti területek közt élénk kapcsolat állt fent. Így nem zárható ki, ezen területek érintettsége sem. Amennyiben ez beigazolódik, a helyileg illetékes, megyei hatókörű múzeumokkal felvesszük a kapcsolatot" – írja a Gorsium Régészeti Park arra a kérdésünkre, hogy pontosan mely balatoni, illetve a tóhoz közeli területeket érintheti a kutatás.
A székesfehérvári Szent István Király Múzeum (SZIKM) régészei sikeresen lokalizáltak egy újabb helyszínt, amely újabb Seuso-kincsek darabjainak nyomára vezethet
– számolt be a Dívány. A cikk szerint jelenleg Székesfehérvártól szinte a Balatonig kutatja a területet a múzeumhoz tartozó táci Gorsium Régészeti Park csapata, önkéntesekkel együtt. (Tác kevesebb mint 30 kilométerre található a Balaton keleti részétől.)
Gorsium egy egykori római település területe Tácnál, Székesfehérvár mellett, Seuso pedig a késő római korban élt és a kiemelkedő vagyonnal rendelkezett. A 2025-ös Seuso-projekt folyamán tovább folyt Gorsium feltérképezése. Székesfehérvár hivatalos weboldalán azt írják, a kutatás során több mint 300 római kori, bronzkori és középkori tárgy vagy tárgytöredék került elő, de egy olyan
villa-jellegű épület nyomait is megtalálták, amelyben akár maga Seuso is lakhatott.
Kovács Loránd Olivér, a SZKIM szakmai igazgatója elmondta a Díványnak, hogy a kutatás során az egyik terület kifejezetten ígéretesnek tűnik, ennek előzetes bejárása zajlik, és még idén megkezdődhetnek a feltárási munkálatok.
A korábban már ismert, de jóval kisebb kiterjedésűnek hitt lelőhely az egykori Sárvíz folyó nyugati partján található, jelenleg ezt azonosítják. „Ha van benne épület, lehet egy olyan villagazdaság része, ami méretében passzol egy Seusohoz hasonló tehetősségű emberéhez. Van benne fantázia." – mondja a szakember.
A jelenleg vizsgált terület egésze körülbelül 40 kilométer hosszú és 2 kilométer széles, de fennáll a lehetősége, hogy még ennél is nagyobb lehet. Az új, ígéretesnek tűnő ezen a területen belül van, de nem az ismert Seuso-épület közvetlen térségében, avatott be Fekete Fruzsina, jelenleg az ő vezetésével több önkéntes régész is dolgozik itt, műszeres régészeti terepbejárást végeznek. A régész elmondta, hogy fém-, kerámia- és csont-, valamint kőleleteket keresve vizsgálják a felszínt. Ezeknek a szóródása, valamint a tárgyak típusa ad következtetési alapot, hogy pontosan mi lehet a lelőhelyen. Ha ez tisztázódott, abban az esetben kezdik a geofizikai vizsgálatokat egyes területeken. Ez utóbbi a talajradaros vagy magnetométeres felmérést jelenti. Ha ezek a vizsgálatok pozitív eredménnyel zárulnak, csak akkor történik feltárás.
Ezalapján az is lehetséges, hogy idővel magáról Seusóról is megtudhatunk sokkal többet. Mint írják,
a szakemberek célja, hogy bebizonyítsák, a vagyonos polgár egykor ezen a területen, a Sárvíz környékén élt, és a kincsei is magyar földből származnak.
(Borítókép: Zaránd Gyula - Getty Images)
