Somogyi Győző festőművész neve a történelmi fordulatok és a vallási tematikák megfestésén túl a Balaton-felvidék épített környezetének kutatásával, dokumentálásával is egybeforrt. A művész június 14-én vasárnap, életének 84. évében hunyt el.
Somogyi Győző a Magyar Művészeti Akadémia tagja, és a nemzet művésze. 1942. július 28-án született Budapesten. 25. életévében pappá szentelték, majd az egyháztörténet doktorává avatták. 1973-tól már kiállító grafikusművészként is sikereket ért el, de 1975-ig munkáspapként teltek mindennapjai. Két évvel később már elnyerte a miskolci Országos Grafikai Biennálé Nagydíját – foglalja össze a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium az MTI-nek küldött közleményében.
Azok közé a művészek közé tartozott, akik a 70-es években elsőként fedezték fel a Balaton-felvidék környékét, ideköltöztek és már bebíróként új életet leheltek az elnéptelenedő falvakba. 1975-ben vett egy romos parasztházat Salföldön, és pár év után rájött, hogy egy igazi kincshez jutott. A Káli Híradó című lapot kézzel írta és rajzolta. Művészi munkásságát Munkácsy Mihály-díjjal, a Balaton-felvidéken végzett környezetvédelmi tevékenységét Pro Natura díjjal is elismerték. Magyar Köztársaság Kiváló Művésze címmel és Kossuth-díjjal is kitüntették.
Életéről 2025-ben terjedelmes monográfia készült Festő a világ közepén címmel, amelyben a feljegyzések mellett több száz festmény és grafika segít megismerni a művészetét.
(Borítókép: Somogyi Győző archívuma - Sipos Anna / MMA)
