Egy több mint kétszáz éves írószekreter önmagában egyedi darabot jelent, ám a veszprémi Érseki Palotában őrzött példány egyik fiókja még egy apró, történelmi ritkaságot is rejtett. A restaurálás során a szakemberek a „Hornig Károly püspök 1913” feliratot fedezték fel benne, ami egy egyedi történethez vezet el. 1916. december 30-án Hornig Károly veszprémi püspök helyezte ugyanis a koronát IV. Károly felesége, Bourbon-Pármai Zita, az utolsó magyar királyné fejére a budai Mátyás-templomban. A 76 éves Hornig Károly azonban az utolsó, aki gyakorolhatta ezt az évszázados előjogot. Két évvel később összeomlott az Osztrák–Magyar Monarchia.
Egyedi bútorok, hihetetlen könyvritkaságok
A püspök egykori, veszprémi rezidenciáján máig találkozhatunk a személyes tárgyaival. A már említett, 18. század második felében készült emeletes, antik írószekrény eredetileg a palota barokk Koller-könyvtárában állt. A püspök az évtizedek alatt szenvedélyesen gyarapította a gyűjteményt, hazai és külföldi könyvkereskedésekkel, aukciósházakkal tartott kapcsolatot, könyvritkaságokat, ősnyomtatványokat és régi könyveket vásárolt – ezek közül rengeteg fennmaradt.
A jelenleg is megtekinthető darabok szép lenyomatai az idén 250 éves palota történetének, hiszen a különböző bútorok különböző korszakokhoz köthetők. Ez lehet az egyik bútor, amely akár már Koller Ignác püspök idejében is a palotában lehetett, és amelyet később Hornig Károly püspök is használt
– mondta Vavra Áron műemléki projektvezető, aki kiemelte, hogy a palota építéskori berendezéséből nagyon kevés tárgy maradt fenn.
De nem ez az egyetlen bútordarab, amelyen keresztül közelebb kerülhetünk az egykori püspöki rezidencia mindennapjaihoz. A Kék szalonban álló nagyméretű barokk könyvszekrény például azon kevés darabok egyike, amelyek már a palota 18. századi berendezéséhez is hozzátartoztak. És még rejtélyesebb történetet őriz egy több mint háromszáz éves, olasz eredetű barokk ereklyetartó szekrény, amiről nem tudni pontosan, milyen úton és mikor került az Érseki Palotába.
Múltnéző séta zseblámpával és anélkül
A palota múltját a szeptember 25. és 27. közötti Szent Mihály-napokon többféleképpen fedezhetjük fel. A „Fény és áhítat” című vezetett séta az Érseki Palota impozáns termein és a középkori Gizella-kápolnán vezet végig. Szeptember 25-én és 26-án 10:30-kor és 14 órakor, szeptember 27-én pedig 14 órakor indulhatunk útnak. A két pénteki és szombati, 14 órás alkalomhoz ráadásul filmvetítés is kapcsolódik, az „1000 év öröksége – A veszprémi várnegyed megújítása” című dokumentumfilmet nézhetjük meg.
Aki viszont kevésbé hagyományos várnézésre vágyik, annak az esti program ígér egyedi élményt. Szeptember 25-én 20 órakor ugyanis zseblámpákkal indulhatunk felfedezni a Szent Mihály Főszékesegyház harangtornyát, majd a templomteret, az altemplomot és a Szent György-kápolnát járhatjuk be.
Másnap olyan helyekre és részletekre is benézhetünk, amelyek mellett egy hagyományos várnézés során könnyen elsétálnánk. Szeptember 26-án 10:00-kor, 14:30-kor és 16:30-kor indul a MIP2026 (Move in Progress). Ezen a programon az Érseki Könyvtár és Levéltár költözésének munkaközi állapotába, valamint a Kisszeminárium „belakásának” kulisszatitkaiba pillanthatunk be.
Ugyanezen a napon 11 órakor Vörös Tamás, a Veszprémi Főegyházmegye főépítésze mutatja meg, hogyan formálták az egymást követő évszázadok a várhegy mai arculatát. A „Tér és idő – Építészeti rétegek a várhegyen” című séta a Szent György-kápolnától a Szent Mihály Főszékesegyházon és a Gizella-kápolnán át az Érseki Palotáig vezet, közben a különböző korok máig fennmaradt építészeti nyomaira irányítja a figyelmet. 17 órától viszont egészen más részletek kerülnek fókuszba, amikor az „Angyalok és démonok” séta a különböző szellemi teremtmények ábrázolásaira irányítja a figyelmet a várnegyedben.
Szeptember 27-én Vavra Áron műemléki projektvezető vezetésével a Vár utca épületeinek homlokzatain megbújó feliratokat, domborműveket és más, a hétköznapokban könnyen észrevétlenül maradó részleteket fedezhetjük fel a „Láttad már?” című sétán. A családoknak eközben kódfejtő és keresőjátékokkal készülnek, köztük a Bódi Mária Magdolna életéhez kapcsolódó Magdi Tourral és egy UV-lámpás játékkal. A három nap programját borkóstoló, orgona- és fuvolakoncert, valamint a „Bogáncs és liliom – Magdolnák virágai” című kiállítás egészíti ki.
(Borítókép: Nagy Lajos)
